A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A bozóttüzek megint nem kímélik a bort

Bár messze van tőlünk Kalifornia, tanulságos, ami ott zajlik

2020-09-28 | Vinoport


A bozóttüzek megint nem kímélik a bort

Hosszú időbe telik és nehéz a szennyezettség mértékét megállapítani. Az állami beavatkozás körül is vannak kérdőjelek, sok borász így tulajdonképpen oroszrulettet játszik a szüretkor annak ellenére, hogy legalább egy évtizede egyértelműen ismert a bozóttüzeknek a szőlőre gyakorolt hatása.


 

Címlapkép: mselainekneeous.wordpress.com

 

Szó szerint még a Covidnál is égetőbb kérdés, hogyan befolyásolják a 2020-as kaliforniai évjáratot az immár két hónapja tomboló bozóttüzek. Nemcsak a kiterjedésükkel van gond (az űrből is láthatók), de idén szokatlanul korán, masszívan a szőlő vegetációs időszakában érkeztek, ezért esélyes, hogy minden korábbinál több kárt fognak okozni az ültetvényeken.

 

 

A hangsúly az esély szón van – írja terjedelmes cikkében a helyi sfchronicle.com. 2017-ben egészen más volt a helyzet: a füst jól körülhatárolt helyen, viszont nagy intenzitással pusztított, ezeken a területeken értelemszerűen szóba sem jöhetett a szüret, miközben máshol viszonylag zavartalanul zajlott a szedés. Idén ezzel szemben sokkal kiterjedtebb, ám valamivel enyhébb az egyes területek terhelése. Éppen emiatt jelenleg nagy a bizonytalanság a gazdák körében, vajon melyik ültetvények kapnak olyan dózist, hogy nem lehet onnan bort készíteni.

 

Az észak-kaliforniai ETS laboratórium egy hónapra előre be van táblázva, mert mindenki kiváncsi a szőlője egészségi állapotára. Ez viszont oda vezet, hogy mire elkészül az eredmény, fennáll a veszély, hogy túlérett lesz a termés. Az első kiadott vélemények minden esetre reményre adnak okot, nem találták még „füstmérgezés” nyomait a szőlőben.

 

A bejáratott vizsgálat során két bűnöst keresnek a szakemberek: az egyik a gvajakol nevű szerves vegyület, a másik a 4-metil-gvajakol. Ezek felelősek a füstös aromákért, de csípős ízérzetet is adhatnak. Probléma, hogy a laborba csak frissen szedett szőlőfürtöket küldenek be, „bizonyos kémiai összetevők azonban  a bogyóban a cukorhoz kapcsolódnak, így csak az erjesztés, vagyis a cukor lebomlása után válnak kimutathatóvá” – magyarázta az sfchronicle.com-nak Gordon Burns, az ETS társalapítója. A cégük ezért azt javasolja, csináljanak a borászatok mikro-erjesztést és a bort adják le. Bármilyen kis mennyiségről is legyen szó, ez 1-2 hétig is eltarthat. Ha ehhez még hozzájön a labornál az egy hónapos várakozási idő, akkor az egész procedúra gyakorlatilag értelmét veszti, hiszen egy szüret esetében 1-2 nappal előre kell döntéseket meghozni.

 

Egyes kaliforniai borászatok ezért Ausztráliába továbbítják a mintáikat tesztelésre – miközben már megkezdték a szüretet, mert nem akarják cserben hagyni a szőlőtermesztőket. Nagyon sok gazdának ugyanis nincs úgynevezett terménybiztosítása, vagyis nem jár nekik kártérítés, ha a felvásárló pincészet a bozóttüzek káros hatásaira hivatkozva eláll a szerződéstől. A biztosító csak akkor fizet, ha a borászat átveszi a szőlőt, de utána a hibást bort nem tudja értékesíteni. Nekik még az is egy megoldást lehet, hogy a „füstös bort” brandy lepárló üzemeknek adják tovább, más kérdés, hogy az ott gallononként kapott 60 cent semmire sem elég a 10-12 dolláros előállítási költségek mellett.

 

A legtöbb borászat érthető módon a saját érdekeit nézi és hallani sem akar a szőlőfelvásárlásról. Sok termelő viszont úgy érzi, a bozóttüzek csak ürügyet szolgáltatnak a pincészeteknek, hogy a járványban beragadt készleteik miatt idén jelentősen csökkentsék az előállítandó bor mennyiségét. Van, aki a tonnánkénti megszokott 4000 dollár helyett 500-ért volt kénytelen eladni a szőlőjét, más 90%-os kerlesletvisszaesésről számolt be.  

 

Elvileg létezik egy szövetségi alap a kártalanításra (Wildfire Hurricane Indemnity Program Plus), ennek felszabadításához a kongresszus jóváhagyása szükséges, és bár kiemelt ügyként kezelik a bozóttüzeket, ez mostanáig még nem történt meg. Az biztos, hogy általános cselekvési terv még nem létezik erre Kaliforniában, holott több évtizedes problémáról van szó – hívja fel a figyelmet a cikk. Az első kapcsolódó kutatások csak 2008-ban kezdődtek, amikor már tényleg egyértelműen megjelent a füst a borokban. Ezért van az, hogy miközben arra már rájöttek a szakemberek, hogy a syrah-ban természetes körülmények között is egyértelműen jelen van a már említett gvajakol, azt még nem sikerült kideríteni, mennyi a helyi átlag. Addig pedig – ismeri el az ETS – a fajtát például nem is érdemes laborba küldeni, hiszen nem tudják, hogy amit mérnek, az a normális vagy a szennyezésből származó megemelkedett érték.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!