A téma: a Balaton északi partja

Tíz tudnivaló a tóról

2013-06-28 | Tóth Adrienn

Azt gondoltuk, a nyárról egy borrégió biztosan többször eszünkbe jut, mint az összes többi együtt: mégpedig a Balaton. Ezért a következő hónapokban majd' húsz interjún keresztül igyekszünk megismerni az itt dolgozó borászok gondolatmenetét, sokszor szót ejtve az olaszrizlingről, de bekukucskálunk olyan éttermekbe és szállodákba is, amelyek igyekszenek valami pluszt adni borban, színvonalban, valamint beiktatunk fontos látnivalókat is. Kedvcsinálóként most tíz tudnivalót gyűjtöttünk össze a Balatonról.

1. A Balaton mint tó nemcsak azért különleges, mert Közép-Európa legnagyobb tavának számít, hanem azért is, mert egyúttal a Fertő tóval és a Velencei-tóval együtt Eurázsia legnyugatabbra fekvő szikes tava. A szikes tó azt jelenti, hogy tartósan vagy időszakosan olyan víz töltötte meg, amelyben az 1 literre jutó, oldott nátriumkation mennyisége meghaladta a 600 mg-ot.

2. A Dunántúli-középhegység délkeleti lábánál elhelyezkedő tó 77 kilométer hosszú, szélessége változó, a legszűkebb részén 1,3 km a távolság, míg a legszélesebben 14 km. A régió meghatározó földrajzi elemei a Tihanyi-félsziget, a Bakony, az északon húzódó tanúhegyek és a Tapolcai-medence. A földtörténeti szempontból legérdekesebbnek számító látnivalók a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások.

3. A tó földtörténeti értelemben fiatalnak számít, és bár létrejöttének kezdeti időszaka legalább 15 000 évvel ezelőttre esik, mintegy 5000 évvel ezelőtt már a tó mai területét, sőt annál többet is víz borított. A tóhoz annak idején hozzátartozott még a Kis-Balaton, a Tapolcai-medence és jelentős területek a déli partról. A vízszintet a 19. században állították be, ekkor a déli vasút építése miatt jelentős mértékben csökkentették mélységét.

4. A tó jelenléte hatást gyakorol a környezetre, így a partján fekvő borvidékek mikroklímájára is. A tó kiegyenlítő hatásának köszönhetően nyáron csökkenti, télen emeli a hőmérsékletet. Ugyanez igaz rövid távon is, a nappalokra és az éjszakákra. Ugyancsak fontos szempont a tó felszínéről visszatükröződő napsugarak hatása az északi part vízfelülethez közel eső területein.

5. A balatoni állatvilág fontos részét képzik az itt élő hal- és madárfajok. Előbbiekből magában a tóban rendszeresen 15-17 faj fordul elő, de a tó vízgyűjtő területén található vízfolyásokban eddig már 37 halfaj jelenlétét bizonyították, közöttük olyanokét, amelyek természetes állapotban nem fordulnának elő. A halastavakba rendszeresen telepített busa és amur példányai pedig alkalmanként utat találnak maguknak a Balatonba is.

A téma: a Balaton északi partja

6. Ezen a tájon található majd’ ötvenhétezer négyzetkilométernyi területével hazánk nyolcadik legnagyobb nemzeti parkja, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A körülhatárolt terület a Tihanyi-félsziget és a Kis-Balaton között terül el, és öt nagyobb egységre osztható: a Balaton-felvidékre, a Déli-Bakony egy részére, a Tapolcai-medencére, a Keszthelyi-hegységre és a Kis-Balaton medencéjére.

7. A Kis-Balaton a névadó tótól délnyugatra fekvő, nagyrészt védettség alatt álló terület, egyben a Zala folyó torkolatvidéke, így jellemzően mocsaras. Madártani szempontból országos és nemzetközi szempontból is jelentős. 260 az eddig megfigyelt védett vagy valamely nemzetközi egyezmény által érintett madárfajok száma, amelyek közel fele fészkel is a Kis-Balaton területén.

8. A turisztikailag egyik leglátogatottabbnak számító nemzeti parkunkhoz tartozik a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont, a Pannon Csillagda, a Tapolcai tavasbarlang, a balatonfüredi Lóczy-barlang, a Hegyestű, a salföldi major, a zalaszántói Kotsy-vizimalom, a vörsi Tájház, a kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a Diás-sziget, a zirci Arborétum, a bakonybéli Bakonyi Erdők Háza és a várpalotai homokbánya természetvédelmi területe.

9. A tizenkilencedik században létrejött a helyi turizmus, de a közlekedési és az egyéb infrastruktúra hiányos voltának köszönhetően elsősorban Balatonfüredre és Siófokra koncentrálódott. A század közepén beindult a gőzhajóforgalom a Balatonon és a déli oldalon vasútvonal is kiépült, de északon hiányzott még a vonatközlekedés.

10. A helyi fürdőkultúra kezdete a huszadik századra tehető, amikor felépültek az első magánvillák, ezt követően a huszadik század második részében terjedtek el az üdülők és a magánszállásokon a zimmer frei szolgáltatások. A tó partján a rendszerváltás után megkezdődött a pincék minőségi irányba való elindulása, de ennek legnagyobb hulláma az utóbbi évtizedben ment végbe.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!