A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Borkommunikáció 6: Bor és turizmus

Sok minden itt dől el

2019-03-31 | Vinoport


Borkommunikáció 6: Bor és turizmus

Borkommunikáció sorozatunk következő részében a magyar boroknak egy olyan helyzeti előnyéről lesz szó, amivel a külföldi pincészetek nem is tudják felvenni a versenyt. A tanulmány azt is leírja, hogyan érdemes ezt kiaknázni.


 

Címlapfotó: Kecskeméti-Tóth Nikolett

 

Az alábbiakban részleteket közlünk Szakáli István Loránd és Szám István Hungarikum szőlőfajták – Borhungarikumok című munkájából. A szerzőpáros esszéjéből előző cikkünkben a bormarketinggel és -kommunikációval kapcsolatos gondolatokat emeltük ki, ezúttal a bor és a turizmus egymáshoz való viszonyát tárgyaló részt foglaljuk össze.  A teljes cikk elolvasható a Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című, 2018-ban dr. Veszelszki Ágnes szerkesztésében megjelent könyvben, amely megvásárolható a Századvég Kiadó oldalán.

 

A magyar borászatok rendelkeznek egy óriási előnnyel a külföldi borokkal szemben, s ez nem más, mint a hazai pályából fakadó előny, amit óriási hiba volna lebecsülni vagy figyelmen kívül hagyni. Ez az a szegmens, ahol áttörés érhető el az importborokkal vívott küzdelemben, amely a fogyasztók kegyeinek elnyeréséért folyik. A külföldi (középkategóriás) borok mellett szóló érvek (egzotikum, kedvező ár) nem dominálhatnak, ha a magyar bormarketing és a borral összefüggésbe hozható egyéb szolgáltatások rendezett és átgondolt hadrendben állnak a magyar bor védelme és népszerűsítése érdekében. A magyar pincészetek jövőjét elsősorban az fogja meghatározni, tudnak-e élni helyzeti előnyükkel, és ki tudják-e aknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

 

A cikk szerzője Szakáli István Loránd és Szám István.

 

Szakáli István Loránd a Földművelésügyi Minisztérium volt helyettes államtitkára. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett történelem szakos bölcsészdiplomát, illetve közgazdász végzettséget, majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán folytatott doktori tanulmányokat a regionális politika témakörében. Éveken keresztül oktatott a Partiumi Keresztény Egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen. Szakmai érdeklődésének homlokterében a gazdaságpolitika és identitáspolitika összefüggései állnak, amely témában több publikáció és tanulmány kötődik a nevéhez.

 

Szám István orientalista, aranykalászos gazda. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 2002-ben. Damaszkuszi ösztöndíjas tanéve alatt (1996) kezdett el szőlő- és borkultúrával foglalkozni a közel-keleti keresztény közösségek hagyományait kutatva. 2006-ban agrárszakembereket és gazdákat kalauzolt Szíriában. 2006 és 2010 között rendszeresen járt Szíriában, ahol tolmácsként, idegenvezetőként dolgozott. A Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának stratégiai munkatársa.

 

A borturizmusnak a bortermeléshez kapcsolódó ágazatbeli szerepe mára vitathatatlan, sőt, a kis vagy közepes pincészetek esetében elemi jelentőségű, kommunikációs és marketinges szempontból egyaránt. A termelő és a fogyasztó személyes találkozása ideális információcserét tesz lehetővé, mert egyszerre három csatornán (látás, hallás, ízlelés) keresztül történik. Emellett tökéletes kereskedelmi csatorna is, ugyanis a termék közvetlenül jut a termelőtől a fogyasztóhoz, kiküszöbölve a viszonteladók árrését, a szállítási, sőt sok esetben a csomagolási költséget (ami egyes esetekben az eladási ár 25 százalékát is elérheti).

 

A cikksorozat további írásai 

 

>>> Borkommunikáció 1: Hogyan írjuk helyesen a szőlőfajták nevét?

>>> Borkommunikáció 2: A magyar borkultúra kialakulásának kezdetei

>>> Borkommunikáció 3: A bakator megmentése

>>> Borkommunikáció 4: A borkultúra kialakulása

>>> Borkommunikáció 5: A magyar borászok lehetőségei a piacokon

 

Külön hangsúlyozandó, hogy a borturizmus révén nemcsak egy pincészet gazdagodhat, hanem szerencsés esetben egy község s az egész tájegység is, amennyiben a térség piaci szereplői kapcsolt szolgáltatásokat tudnak összehangolni.

 

 

Közösségeket kell alkotni. Barátit, gazdaságit, lazát vagy szorosat. Erősíteni kell azt, ami összeköti egy terület (bor)kultúráját, és amennyire csak lehet, csökkenteni szükséges a (természetből fakadóan meglévő) nézetkülönbségeket tájegységi szinten éppúgy, mint a borrégiókban. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a 7 magyar borrégió és 22 borvidék esetében konszenzus alakul ki a fő irányvonalakban.

 

Ha többet szeretne tudni a bormarketingről és a borral kapcsolatos kommunikációról, jöjjön el a Borkollégium április 26-án induló Bormarketing és értékesítés: A borpiac meghatározó szereplői című kurzusára ahol a borszakmában, marketing és kereskedelmi területen dolgozó szakemberektől sajátíthatja el a legfontosabb gyakorlatorientált ismereteket.

 

Számos magyar szőlőfajta egy-egy régióhoz kapcsolódik (badacsonyi szürkebarát, móri ezerjó, tokaji furmint, somlói juhfark, egri bikavér, szekszárdi kadarka, badacsonyi kéknyelű, mátrai, Balaton-felvidéki olaszrizling). E szőlőfajták előtérbe helyezésével (stratégiaépítéssel) külön régióimázs alakítható ki. Pozícióba kell hozni a bort, de ehhez először az adott termőterületet kell helyzetbe állítani.

 

A kötet szerkesztője Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense. Oktat a Corvinus mellett az ELTE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Mathias Corvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban. A Filológia.hu MTA-folyóirat, illetve a Journal of Smart soCIeTY társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció (cset, sms, közösségi média) vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció, illetve az online agresszió témakörét kutatja. Legutóbbi nyelvészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language (2017). Borkommunikációval 2016 óta foglalkozik, azóta tart a Corvinus-egyetem mesterszakos hallgatóinak szabadon választható formában Borkommunikáció kurzust. Szabadidejében szerkesztette a Századvég Kiadónál megjelent Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig (2018) című kötetet. Ugyanezen a címen egy Facebook- és egy Instagram-oldalt is kezel.

 

A belföldi és beutazó turizmus jó esetben a helyi értékek felkutatására irányul, amely a hagyományos termőterülethez köthető borok és borkultúra felértékelését eredményezheti, kifogva a szelet a hipermarketekben vásárolható, termőhelyhez nem köthető világmárkák vitorlájából. Egyre nagyobb a tudatos vásárlók tábora is, akik hangsúlyt fektetnek az ellenőrizhető, jó minőségű élelmiszerekre, és ökológiai szempontokat is figyelembe véve döntenek a vásárlásnál, azaz a globalizáció (nagy ökológiai lábnyomot hátrahagyó) tendenciáival szemben foglalnak állást. Ha emellett a lokálpatrióta érzelmű borfogyasztók érdeklődése és a magyar eredetű borok iránti külföldi érdeklődés is megnő, kedvezőbb helyzetbe kerülnek a magyar pincészetek.

 

Századvég Kiadó

 

A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.

 

„A Századvég  Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)

 

További információ: www.szazadveg.hu



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!