Borok és fürdőzés Egerben

Lássunk többet borvidékeinkből!

2011-07-09 | Vizi Csenge

Az Egri borvidéki túránk több település meglátogatásából is állhat, ha nem csak Eger városát, pincéit és környékét szeretnénk felfedezni, hiszen például Noszvajon, Szomolyán, Ostoroson és Egerszalókon is találkozhatunk borászokkal, ha épp arra vezetne utunk. Azonban a megyei jogú város rengeteg látnivalót tartogat számunkra, egy-két napba talán bele sem fér, ha az összeset fel szeretnénk keresni. Épp ezért összeállítottunk egy vidám nyári csokorra való látványosságot, amibe egy kis stresszáztatást is belecsempésztünk.

Eger olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Biztosan átéltük gyerekkorunkban azt a kábító élvezetet, amit egy-egy, a szüleink vagy nagyszüleink által féltve őrzött doboz kinyitása okozott. A lányok inkább a gyöngyöktől és arany, ezüst míves dolgoktól estek bűvöletbe, míg a fiúk képeslapok, régi játékok, kavicsok, fényképek felkutatása után érezhették ugyanezt.

Amikor a napsütötte Egerben van lehetőségünk sétálni, talán hatalmába keríthet minket ez a rég elfeledett érzés, hiszen a barokk építészet remekei tornyosulnak felénk, ha épp nem a vár falai mellett vezet utunk. Ahogyan Magyarország oly sok nagyobb városára jellemző, itt is keverednek a rég múlt idők stílusai a szocialista kor vívmányaival, azonban mégis a középkori, török, barokk és copf stílus hódít, ezzel egy „tenyérnyi” történelmi hangulatot átcsempészve a turisták egri napjaiba. Könnyű elképzelni ilyenkor a báli ruhában igyekvő úrhölgyeket, az egyszerű ruhát viselő kisasszonyokat vagy épp a várvédő, tüzes parasztok hadát.

A város szerkezetére jellemző volt a gyors kialakulás, ami azonban más vidéken sokkal lassabban ment végbe hazánkban. A 18. század elején már a mai városfelépítés volt jellemző, amely azóta csak igen keveset változott. Mondhatni, egy helyen megtalálható több építészeti stílus, vár, hatalmas középületek, polgári lakások, pincék illetve ezt a történelmi városrészt vették körül a parasztság által lakott hóstyák (pl. Cifra és Hatvani hóstya), vagyis lakónegyedek.

Régen a belváros őrizte a boros pincéket is, ami ma sincs másképp, de azért már többet kell keresnünk ezeket a borpontokat, ha nem akarunk kiutazni a városból. Egyébként érdemes pár kilométerrel arrébb kocsikáznunk a centrumból, hiszen a neves borászok és sajt-, sonka- illetve egyéb kézművesek inkább a környező utcákon húzták fel épületeiket. Ráadásul a lélek- és gyomormelengető gasztrotúrák után vagy épp közben, érdekfeszítő lehet ellátogatni a Török Fürdőbe vagy az egri Termálfürdőbe, aki pedig még bírja szusszal, annak különleges élményeket tartogat Egerszalók is.

Az Egri vár, a Minaret, a Bazilika és a Líceum

Elkerülhetetlen, hogy Egerben a várat kihagyjuk! Ha még nem voltunk azért, ha pedig voltunk már, akkor a régi idők emlékének felelevenítésére nézzük végig, mit rejt az 1248-ban Lambert püspök által felhúzott építmény. A 16. században a püspöki várból olasz hadimérnökök segítségével végvárrá épült át, máig a hazafiasság jelképe, hiszen 1552-ben védői képesek voltak megállítani az egész országot letipró törököket, és megvédeni Eger városát.

Több kiállítást is végignézhetünk itt, amelyek közelebb visznek a várlakók és a háborúk évszázadaihoz. A vár történetéről a Gótikus Püspöki Palota mesél, a Kazamaták bemutatják a vár földalatti erődrendszerét, a Börtönkiállításon a cellák és kivégzések eszközei kapnak szerepet, illetve a Panoptikum is izgalmas pillanatokat tartogat a látogatóknak. A virtuális világ rajongói is találhatnak itt maguknak elfoglaltságot, hiszen egyedülálló stereo 3D mozival rendelkezik a vár, amelyben az 500 évvel ezelőtti Magyarország végvári világába kalauzoló 3D technikával készült filmet tekinthetik meg a várostromlók.

Utunkat folytatva, kis utcácskákon eljuthatunk a szintén török jelenlétet mutató Minaretig. Már messziről észrevehető a40 métermagas, égbe mutató toronyépület. A török korban épült Minaret Szent Katalin kápolnájának felhasználásával készült. Innen hangzott fel a müezzin hangja, amely imádságra hívta a hódítókat. A valószínűleg legészakibb minaret mellett helyezkedik el a Ketkhuta dzsámi, a törökök imahelye. A Minaret tetejébe 97 lépcsőfokon át juthatunk, ahová felérve, és szép lassan körbesétálva, lábaink előtt hever az egész város.

Következő úti célunk lehet a Bazilika, amelyet az 1800-as évek elején hihetetlen gyorsasággal építettek fel Hild József tervei alapján. A megrendelő I. Ferenc császár által érsekké emelt Pyrker János volt, akinek keze alatt 1831-ben kezdődött az építkezés, és öt év múlva már álltak is a falak. A hazánk egyik legnagyobb méretű egyházi épületében Marco Casagrande velencei szobrász, és több olasz festő tette le keze nyomát. A belső tér kialakítása szöges ellentétben állt az épület megépítésének idejével, közel 120 év kellett, hogy mai dicsőségében pompázzon.

Ha napunkba belefér, akkor még mindenképp látogassunk el a Líceumba, amely Eger universitas jellegét kívánta sugározni a 18. században, amikor is Barkóczy Ferenc püspök, majd nyomában Eszterházy Károly felépíttették. A munkálatok kezdete során mindketten azt hitték, hamarosan Egerben egyetem nyithatja meg kapuit, aminek megfelelő alapot szolgáltatott volna a Líceum. Azonban 1777-ben a Ratio Educationis kimondta, hazánkban csak egy egyetem működhet: a budai.Az érdeklődők megtekinthetik a Főegyházmegyei Könyvtárat, ahová még Eszterházy püspök kezdett kódexeket, kéziratokat gyűjteni.

Itt található az egyetlen, eredeti Mozart-levél is, ráadásul 1776-ban a keleti toronyba építettek egy csillagvizsgálót, ami Csillagvizsgáló Múzeumként üzemel. Itt található az a periszkóp is, amelyet Hell Miksa csillagász Edinburghből származtatott: a camera obscura technikája alapján egy fehér asztalon láthatjuk apróban leképezve Eger városát. A Líceum egyébként volt teológia, tanítóképző, jogakadémia, majd 1949-ben önállósult, és Eszterházy nevével fémjelzett főiskolává alakult.

Török Fürdő, Termálfürdő és Egerszalók

Érdemes a sok korzózás után egy-két más látványosságra is szert tenni, mint például az 1617-ben elkészült Török Fürdőbe ellátogatni. A kezdetek kezdetén a törökök rituális fürdésének, az ilidzsának volt ez a színtere, azonban a kétszázezer aranylapocskával borított kupola alatt elhelyezkedő, nyolcszögletű medence mára a turisták pihenőhelye lett. Manapság wellness és gyógyászati szolgáltatások sora várja az ide betérőket, de különlegessége mégsem ez, hanem a medencék alján feltörő víz , ami radont tartalmaz (értágító hatású, csökkenti a vérnyomást és érelmeszesedést, hatékony cukorbetegségben és köszvényben szenvedők bajainak enyhítésében), hiszen itt nem vezetékeken keresztül érkezik a 31 fokos víz, hanem a kövek között bukkan fel.

Eldönthetjük, hogy az előbbi fürdőt vagy a mellette lévő Termálfürdőt választjuk ki fáradalmaink kiáztatására. Látogassunk még el együtt a Termálfürdőbe, amely egyben élményfürdő is. 1932-től várja a vendégeket a történelmi városközpont szívébe épült élménypark. Hét medencéjével, sportpályáival igazi kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak egyaránt, a legkisebbek pedig játszótéren tölthetik el „unalmas” perceiket.

A Termálfürdő meleg vize a környéken fakadó forrásokból táplálkozik, itt is található olyan medence, amely már 1936 óta az alján található kavicsrétegből feltörő vízből töltődik naponta. Vannak azonban még 28 fokos, enyhén radioaktív tartalommal bíró medencék, de a már messziről felismerhető, jellegzetes szaggal rendelkező, 47 fokos kénes, hidrogénkarbonátos gyógyvíz is kedvelt találkahelye a reumás betegségekkel küzdőknek. Az Élményfürdő pedig feledhetetlen órákat biztosít a nyári melegben: pezsgőágy, víz alatti masszázs, dögönyöző... Felsorolni is hosszadalmas, mi mindennel kényeztethetjük családunkat itt.

Ha azonban Egerszalókra van kedvünk átruccanni, akkor sem fogunk csalódni. Már 2007-ben megépült a helyi Gyógy- és Wellnessfürdő, amelyben kinti és beltéri medencékben élvezhetjük a víz jótékony hatását, összesen tizenhét medence várja a vendégeket. A páratlanságát e fürdőnek a hegyoldalról lefolyó gyógyvíz, és az így kialakult mészkőképződmény adja. A víz is ennek megfelelően kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, amely reumás, ízületi, gerinc, mozgásszervi és nőgyógyászat betegségek kitűnő ellenszere lehet, természetesen csak mértékkel áztatva magunkat a gyógyvízben.

A látványosságok és testünk kényeztetés mellett még ízlelőbimbóink és gyomrunk örömére is tehetünk, meglátogathatunk kisebb és nagyobb borászatokat, megízlelhetjük, milyen is az igazi és hamisítatlan Egri bikavér vagy a legújabb üdvöske, az Egri csillag, és ezekért még a városból sem kell kimennünk. Számtalan ismert, neves borász várja pincéjébe a vendégeket a centrumban, míg ha Egerszalókon járnánk vagy Ostoroson, esetleg Noszvajon, akkor sem érdemes a helyi borászokat kihagyni a listánkról. Amennyiben enni is szeretnénk, akkor Eger belvárosa tökéletes célpontunk lehet, egymást érik a jobbnál jobb éttermek a Dobó-tér környékén, ha időnk engedi, akkor látogassunk el az Imola udvarházba, ahol garantáltan tökéletes bor- és ételpárosítást szolgálnak majd fel!

További ajánlataink:

Címkék

eger egri borvidék egerszalók líceum török fürdő minaret egri vár termálfürdő

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!