Burgenland: az egyik legősibb borvidék a világon

A történelmi hovatartozás okán Burgenland, magyarul Őrvidék akár a 22+1-es számú magyar borvidékként is említhető lenne.

2023-02-16 | Vinoport

Burgenland: az egyik legősibb borvidék a világon

A történelmi hovatartozás okán Burgenland, magyarul Őrvidék akár a 22+1-es számú magyar borvidékként is említhető lenne. Az egyik legősibb borvidék a világon. Ismertségét részben annak köszönheti, hogy az osztrák udvar borfogyasztását innen elégítették ki, amikor a török hódoltság ideje alatt Tokaj a határon kívülre került.

Burgenland jelentése magyarul Őrvidék, ami a vidék valamikori funkciójára utal, hasonklóan a Magyarországon maradt Őrség megnevezéséhez. Az osztrák elnevezés a német Burg szóból származik: mind a négy magyar vármegyének, amelyikből Burgenland létrejött, a német neve -burgra végződött. Pozsony német neve Pressburg volt, míg Vas megye volt Eisenburg, Sopron Ödenburg, Moson pedig Wieselburg. Ezért kapta a régió a Vier-Burgenland, vagyis „a négy vár földje” elnevezést, a Vier- előtag az idők során elkopott.

Burgenland Magyarországtól történő elcsatolását követően Ausztria kilencedik tartománya lett. Az osztrák boripari ágazat bölcsőjét ma Európa egyik legizgalmasabb borait adó régiójaként tartják számon. Ennek alappillére az 1993-as bortörvény, aminek keretében az eredetvédelemmel ellátott boroknál bevezették a szigorú hozamkorlátozást. A földrajzi eredetvédelem osztrák jelölése, a DAC (Districtus Austriae Controllatus) megközelítőleg megegyezik a francia Appellation Controlée-vel, de szigorúbb minőségi és legfőképp stílusazonos követelményeket támaszt.

Burgenland borválasztéka széles, a száraz fehérboroktól az aszúsodott boron és helyenként a jégboron át valamint a könnyedebb vörösektől a nehezebb, komolyabb tételekig minden megtalálható. Napjainkra a gyöngyözőborok és a pezsgők is számottevő nyomot hagynak a bel- és külföldi értékesítési számokban. A borvidék nagyságrendileg 13 ezer hektárja, akárcsak a Kárpát-medence többi része, a közép-európai éghajlati övezetben fekszik, rövid, hideg telekkel és hosszú, meleg nyarakkal. Az őszi érési időszak viszonylag hosszú, ami lehetővé teszi a nemes rothadás, a botritisz kialakulását, figyelembe véve a megfelelő nedvesség meglétét is.

A jégbor az édes borok egy fajtája, elkészítése különbözik a tokaji édesborok technológiájától. A Tokaji borvidéken nem a fagyasztott szemek jelentik az eljárás alapját, hanem az egyedi mikroklíma biztosította nemespenész. A jégbor esetében a borkészítéshez szükséges mustot a fagyott állapotban lévő szőlőszemekből préselik. Mivel a szőlőszem cukor és egyéb összetevői nem fagynak meg, csak a víz, ezért a préselt lé sokkal koncentráltabb alapanyagot jelent. A jégbor készítésekor a fagyott állapot természetes úton kell, hogy bekövetkezzen, ezt nagyon szigorú minőségbiztosítás mellett felügyelik.

Négy borvidék az Őrvidék lankái között

Az északi terület a Neusiedlersee (Fertő-tó), ahol a tóból és a tavat körülvevő szikes tavacskákból felszálló pára ideális körülményeket teremt az aszúsodáshoz. A termőhelyek síkságon vannak, viszonylag magasabb engedélyezett terméshozammal. A kontinentális klíma a tó hőmérséklet-kiegyenlítő hatásával párosul. A 8 ezer hektár legfontosabb szőlőfajtái a welschriesling (olaszrizling), pinot blanc, tramini, zweigelt, kékfrankos és a St. Laurent. A tó sekély, nagy kiterjedésű, ami megbízhatóan nyújtja a botritisz optimális mikroklímáját. Kedvező évjáratokban Trockenbeerauslese (TBA: szó szerinti jelentésben a száraz – aszúsodott – válogatott szemek) mellett Strohwein (szalmán szikkasztott) vagy Eiswein (jégbor) is készül. A borvidék egyedi fajtája a már említett St. Laurent, magyarul Szent Lőrinc, a Klosterneuburgi Kutatóintézet pinot noir alapú nemesítése, amivel a cél a korábbi érési időszak elérése volt. Az elnevezése is ehhez köthető: a bogyók színesedésének első napjai többnyire augusztus 10-től, Lőrinc napjától észlelhetőek. Közepesen fagytűrő, kevésbé rothadékony, a mélyrétegű, meszes talajokat kedveli. Burgenland népszerű fajtájával még a morva szőlőtermő vidékeken találkozhatunk.

Neusiedlersee–Hügelland és Leithaberg DAC a tó nyugati oldalán terül el. Ásványokban rendkívül összetett talaj, a csillámpala mellett anyagos kréta, márga, homok keveréke és váltakozása határozza meg a terroirt. A 3600 hektár a tó nyugati oldalán fekszik, erős szelektől védett terület. Elsősorban a fehér fajták, különösen a chardonnay, zöldveltelini és a Neuburger a meghatározók. A borokra jellemző a terroir adta ásványosság, friss gyümölcsös lecsengéssel.

Mittelburgenland, a „kékfrankos ország”, ahogy a nevében is benne van, a régió közepén terül el nagyságrendileg 2 ezer hektáron. Az előzőekben bemutatott fehérszőlő-túlsúly itt átfordul, egyértelműen a kékszőlő az uralkodó. A kékfrankos mellett a zweigelt a domináns, de a termelők a francia fajtákkal is szívesen kísérleteznek.

A kékfrankos – itt Blaufränkisch – a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb fajtája. A „Kelet Pinot Noir”-jaként gúnyolt fajtát hisztis hercegnőként is szokták emlegetni, ugyanis korán fakad, így érzékeny a fagyra. Későn érik, így az őszi időjárásban „fázik”. A hosszú tenyészidőszak miatt a megfelelő minőség elérése komoly kihívást jelent a borászok számára. Cserébe kiválóan prezentálja a terroirt és az adott mikroklíma körülményeit. Savhangsúlyos, pirosbogyós gyümölcsökben – cseresznye, meggy – gazdag, zöldfűszeres (rozmaring, kakukkfű, oregánó), köményes, borsos karakterekkel bíró bort ad. Elterjedt történet, hogy a bor neve Bonaparte Napoleon 1809. évi betörése idejéből ered, amikor a jó borra igényes francia katonák a magasabb minőségű italért az értékesebb, kék címletű francia frankban is hajlandók voltak fizetni. Ez azonban legenda: a vidék ebben az időben még csak fehérbort készített, ami a fennmaradt írásos emlékek szerint többségében furmint volt.

Mittelburgenland zászlósbora mellett annak „leszármazottja”, a Fritz Zweigelt által a kékfrankos és a Szent Lőrinc keresztezéséből nemesített zweigelt is az osztrák borpaletta fontos tagja. A fajta tápanyagigényes, fagytűrése kisebb a kékfrankoshoz képest. Túlterhelésre és a fürt egyenlőtlen érésére kifejezetten hajlamos. A szigorú hozamkorlátozást egy cseresznyés, meggyes „gyümölcskosárral” hálálja meg. Házasítása nem jellemző, gyakran találkozhatunk vele a burgenlandi borozók asztali boraként.

A legkisebb borvidék Südburgenland, a Stájerországgal határos déli területrész, minimális, 600 hektárnyi területtel. A terület szőlőskertjei az Eisenberg területen fekszenek, ami 2009-ben kapta meg a DAC minősítést. A régió neve is utal a talajösszetétel magas vastartalmára, ami kiváló táptalaj a kékfrankos számára.

Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy Burgenland talaj-, fajta- és borválasztéka nagy hasonlóságot mutat egykori „anyaországa” ugyancsak színes borkultúrájával. A térség zászlós bora, az agyagos talaj adta ásványos fűszerességű Blaufränkisch pedig a Kárpát-medence palettájának egy értékes gyöngyszeme.

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!