Cserpes Sajtműhely

A kézműves üzem

2008-09-13 | Vizi Csenge

Cserpes. Talán már sokaknak ismert név ez. Márka lett. Egy sajtkészítő műhely viseli e nevet. Hogy miért különleges ez az üzem? Mert itt nem gyártják, hanem valóban készítik a termékeket. Ezzel a készítője lelke is benne van minden egyes darabban. Ismerjük hát meg ezt az Észak-Magyarországon található „sajtfarmot”!

A város

Amikor Sopronba indultunk, utunk átvezetett a Kisalföld közepén található kisvároson, Kapuváron. Ekkor már tudtuk, hogy ha végeztünk a borkóstolással, akkor hazafelé itt vár majd egy üzem, ahol az általunk már elég jól ismert termékek készítőit kicsit jobban megismerhetjük.

A 11 ezer lélekszámú városka 1969-ben kapott újra városi rangot, ugyanis ekkorra erősödött meg élelmiszer-, könnyű- és gépipara. Ezzel a megye egyik jelentős központjává vált Kapuvár. Ennek a fejlődésnek egyik, ma is látható eredménye a város ipari parkja, ahová mi is tartottunk.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park kapujaként is emlegetett város nem csak élelmiszereiről (kapuvári sonka, sajtok), hanem termálvizéről is híres, amely minősített gyógyvíz, így nem csoda, ha szép sorjában kiépült a városi strand, majd termálfürdő (Flóra Gyógyfürdő és Lakópark). Közkedvelt üdülőhellyé vált az évek során, ahová előszeretettel látogatnak el a különböző betegségekben szenvedők, illetve a már lábadozók, hogy e különleges adottságú vízben visszanyerjék egészségüket.

Talán érdekes lehet az, hogy a város neve honnan ered! Egy kis kutatómunka után kiderült, hogy a településen a középkorban egy vár állt, melyet aztán Eszterházy Antal generális 1709-ben leromboltatott, megvédve ezzel a környéket a labancok pusztító hadjárataitól. Máig nem sok minden derült ki a vár építészeti történetéből, ugyanis a maradványaira is csak az ’50-es években bukkantak rá a helyén felépített, barokk stílusban pompázó Eszterházy kastély egy-egy apró részletében (a család a várból épen maradt épületdarabokat beleépítette kastélyába), de régészeti szempontból még mindig feltárásra vár e mitikus közkincs. Nos, mivel sikerült egy várat találni a környéken és többen a Nyugat kapujának is nevezik, ha összerakjuk e kettőt, akkor kijöhet e név: Kapuvár. Természetesen ez nem egy történész okfejtése, és nem is egy nyelvész levezetése. Egyszerűen csak egy ötlet, mely talán közelebb visz minket e kisalföldi városhoz és annak történelméhez.

A sajtműhely

És ha már az előző fejezet a történelemről szólt, akkor kezdjük a dinamikusan fejlődő üzem bemutatását is egy kis visszatekintéssel!

A céget Cserpes István hozta létre mintegy 15 évvel ezelőtt. Akkor még saját családi házukban és annak környékén folyt a tejtermékek feldolgozása és a sajtkészítés. Amit csak lehetett, azt mind kézileg állították elő, munkálták meg. Így jött létre a ’90-es évek elején a vállalkozás.

Aztán jött egy lehetőség és éltek is a kedvező alkalommal: felvásárolták a kapuvári tejcsarnokot. Mint abban az időben sok kis cég, ők is hatalmas hitellel indultak el az úton. Ma már egyre feljebb haladnak, és termékeiket egyre többen ismerik az országban.
Ezt mutatja egyre nagyobb keresletük is, ami bizony a munkaerő növelését is szükségessé tette. Közel harminc emberrel dolgoznak az üzembe, a beszállítók száma pedig már számtalan, ez látszik abban is, hogy a környékről, ahol egyébként a Hanság-széli flórának köszönhetően (dús savanyúfüves legelők) különleges ízanyagot kapnak a legeltetés során, napi 12-13 ezer liter kiváló minőségű tejet vásárol fel a Cserpes műhely.

Ez a mennyiség már régen túlhaladta a kapuvári tejcsarnok kapacitását, így történt, hogy 2003-ra fel kellett építeniük teljesen saját erőből új, 1350 m alapterületű üzemüket.
Itt folyik a mintegy negyvenféle tej- és sajttermék készítése, amelyek arról híresek, hogy sem tartósítószereket, sem adalékanyagokat nem tartalmaznak. Ezzel próbálnak visszamenni gyökereinkhez a cég vezetői, hogy ilyen módon is elősegítsék az egészséges táplálkozást. Nem kezdenek nagy reklámkampányokba, inkább egy másik, hagyományosabb, de talán megbízhatóbb utat választanak: szeretnék, ha hírüket szájról szájra adnák át egymásnak vásárlóik.

Mivel termékeiket minden nap frissen kívánják a fogyasztókhoz eljuttatni, ezért kitalálták a „mozgóértékesítést”, vagyis a környéken több kínálóautó rója a kilométereket, hogy a háziasszonyoknak egészen a lakásukig vigyék a friss tejet, a joghurtokat és a különféle sajtok teljes spektrumát. Budapesten pedig már több piacon jelen vannak standjaikkal, hogy egyre közelebb kerüljenek azokhoz, akiknek számít a minőség és ár aránya, de legfőképp a saját és családjuk egészsége.

Cserpes Istvánnal egy meleg vasárnapi délelőttön ültünk le beszélgetni üzemükben. Itt vallott a sajtszeretetéről, céljaikról és felvázolta az általa lehetségesnek tartott jövőképet, melyről következő cikkünkben lehet majd olvasni.

Ha érdekelnek további írásaink a témában, jelentkezz Téma hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!