„Egy magyar Master of Wine mindenkinek hasznos lenne”
Interjú a Master of Wine Intézet oktatási programjának vezetőjével
2019-10-11 | Geri Ádám
Egy meglepő kutatási eredménnyel válaszol Olivier Chapman arra a kérdésre, van-e anyagi vonzata annak, ha egy Master of Wine magasra értékel egy bort. A beszélgetés során azt is elárulta, miért nem ment át eddig még egyetlen magyar jelölt sem a második év kóstolási vizsgáján.
Hogyan definiálná, mit jelent az, ha valaki Master of Wine?
A Master of Wine egy olyan személy, aki már bizonyította, hogy ismeri és érti a borok teljes világát. A vizsgák során tanúbizonyságát adja, hogy érti a különböző árkategóriájú és minőségű borokat, amiket szerte a világban készítenek. Az elméleti részen továbbá arról is számot ad, hogy tudja, hogyan működik a borok világa egészen a szőlőtől kezdődően a borászaton, csomagoláson, szállításon át addig, hogyan kell egy adott bornak piacot találni. És tisztában van az aktuális témákkal és trendekkel.
Jancis Robinson a világ egyik legelismertebb borszakértője, 20 pontos értékelési skálája mérce a szakmában. Ő 1984-ben lett Master of Wine, akkor ezt még jóval kevesebben mondhatták el ezt magukról, azóta szinte nem is futottak be az övéhez hasonló karriert. Tud ma is ekkora hatással lenni egy Master of Wine a piaci folyamatokra, eladási számokra?
Azt gondolom, Jancis Robinson értékelései sem a tömegpiacot hozzák mozgásba, inkább azoknak az embereknek a döntéseire vannak hatással, akik eleve jobban benne vannak a boros világban. Olyan tanulmányról is tudunk, ami szerint a fogyasztói értékelések többet nyomnak a latban a szakértőinél egy-egy vásárlási döntésnél a boltban. Hosszabb távon azonban egy vállalkozásnak egyértelműen több haszna van abból, ha van egy ilyen kaliberű szakember a fedélzeten, aki segít a márkaarculat, az exportstratégia kialakításában. Egy nemzetközileg ismert és elismert csapattag nagyobb lendületet adhat az üzletnek, mint az egyes tételekre adott pozitív fogyasztói visszajelzések sora.
És mit profitál egy ország abból, ha van legalább egy Master of Wine-ja? Olaszország, a világ legnagyobb bortermelője és második legnagyobb borexportőre például egész jól elvan olasz Master of Wine nélkül.
Természetesen ez is egy legitim álláspont, de azért létezik másik példa is: India egyetlen Master of Wine-nal rendelkezik, ő viszont nagyon aktívan kiveszi a részét az indiai borok népszerűsítéséből, mindenhol képviseli az országot. Azt gondolom, ez nagy segítség. Ennek az egésznek van amúgy egy nemzetközi vetülete is. Közel 400 Master of Wine van a világban, mintegy 30 országból, ők sokszor járnak közösen tanulmányutakra, kóstolókra. Az együtt szerzett tapasztalatokat aztán mindenki hazaviszi és megosztja otthon a boros társadalommal. Nagyon fontos feladat a következő generáció tanítása. Segíteni őket, hogy megértsék a világ boriparában zajló folyamatokat és akár kedvet kapjanak a Master of Wine programhoz. Ami Magyarországot illeti, a magyar borok gyakran szerepelnek a felkészítő kurzusainkon és vizsgáinkon, vannak magyar hallgatóink, egy magyar Master of Wine szerintem mindenkinek hasznos lenne. Nekünk azért, mert ezáltal nőne Önöknél az intézményünk ismertsége, az első magyar tagunk pedig igen kitüntetett helyzetben lenne.
Egy ilyen országban igen kitüntetett helyzetben van már az is, aki akár a második tanévig eljutott. Tapasztaltak olyat, hogy a hallgatók megpróbálnak ezzel visszaélni, többnek állítják be az eddig elért eredményeiket a valóságosnál? És ha igen, hogyan lépnek fel az ilyen esetek ellen?
Van egy etikai kódexünk, amiben le van írva, mi nem megengedett. A hallgatók nem használhatják a Master of Wine megnevezést és az MW rövidítést, és nem mondhatják azt sem, hogy már „majdnem Master of Wine”-ok, de nevezhetik magukat Master of Wine hallgatónak vagy jelöltnek. Ha mégis ilyet tapasztalunk, megkérjük az illetőt, hogy változtasson a kommunikációján. Ha nem tenné, az az etikai kódexbe ütközne és nem folytathatná a tanulmányait. Azonnali kizárás jár a programból azért is, ha valaki a megengedettnél korábban kezdi el írni a vizsgáját a teremben. Azt várjuk el a hallgatóktól és a Master of Wine-októl egyaránt, hogy méltón képviseljék a címüket és az intézetünket, és ügyelünk is rá, hogy ezt betartsák.
Az utolsó, vagyis a második évi vizsgákon átlagosan a próbázók 10 százaléka szokott átmenni. Mi a leggyakoribb oka a sikertelenségnek?
45 országból vannak hallgatóink, akik a munkájuk, családjuk egyéb elfoglaltságuk mellett igyekeznek felkészülni. Ami azért is különösen nehéz, mert mi nem mondjuk meg, hogy mennyi és milyen bort kell kóstolni a sikeres vizsgához, de az biztos, hogy jelentős számút. Egyes országokban olykor az is problémát okoz, hogy a világ minden tájáról hozzájussanak borokhoz. Szóval
az egyik ok a nem elégséges nemzetközi kóstolási tapasztalat.
A másik pedig, hogy a globális folyamatokat a boriparban, kereskedelemben átfogóan kell megérteni. A legtöbben szakemberei hazájuk borágazatának, piacának, ismerik emellett a legnagyobb export és import országokat, de ez nem elég. Amikor egy Master of Wine-t megkérdeznek, neki mindig nemzetközi kontextusban kell beszélnie a borokról. Mindezzel szemben vizsgálataink szerint az anyanyelv például nem befolyásolja a hallgatók esélyeit, rengetegen mennek át olyanok, akiknek nem az angol az első nyelvük.
A magyarok esetében az elméleti rész már többeknek sikerült, miközben a második tanév kóstolási vizsgáin még egyikük sem ment át. Mi lehet a gond?
Ez nem magyar sajátosság, globálisan kétszer többen teljesítik az elméleti részt, mint a gyakorlatit. Tudatában vagyunk ennek, és bár szeretnénk, hogy mindenki átmenjen, a követelményszintet nem kívánjuk lejjebb vinni. 65 százalékot kell elérni a megfeleléshez, miközben az angol egyetemeken 50 százalék is elég, de mi azt akarjuk, hogy aki a címet megszerzi, az valóban megfelelően tudja értékelni a borokat. A hallgatók segítése érdekében magunk is szervezünk kóstoló kurzusokat, ahol a vizsga szempontjából releváns bortípusokat mutatunk meg. Minden hallgatónak van továbbá egy Master of Wine mentora, ő is mindent megtesz, hogy felkészítse a hallgatókat.
A záróvizsga 4 napig tart, ezalatt 3 kóstolási és 13 elméleti vizsgát tesznek a hallgatók. Van, aki előtte sportpszichológushoz jár. Nem tulzás ez egy kicsit?
Természetesen ez egy stresszhelyzet, amit a különböző emberek különböző módon igyekeznek megoldani. Van, aki sportpszichológushoz jár, más meditációs órákat vesz előtte. A végén mindig megkérdezzük a hallgatókat, hogy értezték magukat, többen felemelő érzésnek, jutalomjátéknak szokták nevezni a 4 napot. Esélyt kaptak arra, hogy megmutassák mire képesek. A kóstolási rész körülményeit egyébként az élet reprodukálni fogja. A londoni Decanter World Wine Awardson a zsűritagoknak naponta százával kell borokat kóstolniuk, mindegyikről nagyon rövid idő alatt kell jellemzést írniuk. Ez tehát abszolút egy olyan képesség, amire később is szükségük lesz. Másrészt az elméleti és a gyakorlati rész jól kiegészítik egymást. Maga a kóstolás is arról szól, hogy az észlelt karakterjegyek alapján az elméleti tudásuk segítségével el tudják helyezni a bort a világban, a nemzetközi piacon. Úgy gondoljuk, ezek így együtt olyan képességek, amik kellenek ahhoz, hogy valaki Master of Wine-ná váljon.
Korábban említette, hogy nincsen összefüggés az anyanyelv és a siker között. A programra való jelentkezés feltétele, hogy az illetőnek legyen egy WSET diplomája, vagy egy szőlész-borász egyetemi diplomája, vagy egy nemzetközi Sommelier képesítése. Vizsgálták-e, melyik előképzettséggel a legjobbak az esélyek a cím megszerzésére?
Vizsgáltuk és nem találtunk lényeges eltérést az egyes csoportok között. Az azonban kétségtelen, hogy a WSET diploma egy szilárd alapot ad a Master of Wine tanulmányokhoz. Sok Master of Wine vett részt a WSET oktatási program kifejlesztésében, vagy otthonosan mozog abban a rendszerben is, és most a mi hallgatóinkat oktatja. Vagyis van egyfajta átjárás, átfedés a két képzés között. De mint mondtam, a vizsgaeredményekben ez nem jelenik meg.
Könnyebb vagy nehezebb ma Master of Wine címet szerezni, mint 10 éve?
Tudomásom szerint maga a procedúra ugyanaz a kezdetek óta: a megírt esszéket két vizsgabiztos értékeli, értékeléseiket aztán elküldik a vizsgavezetőnek. Ha jelentős az eltérés, vagy a feladat túl nehéznek találtatik, akkor még egyszer átnézik az egészet. Azt gondolom, az elvárt tudásszint sem változott. Ami más, hogy ma hatalmas mennyiségű információ áll a hallgatók rendelkezésére, mindent megtanulni képtelenség, nekünk pedig nincsen egy sorvezetőnk, hogy adott témában mit kell megtanulni. Nekik kell szelektálniuk. Azt gondolom egyébként, hogy aki 10-15 éve lett Master of Wine, az ma nem biztos, hogy átmenne, egyszerűen azért, mert rettentő gyorsan változik a borágazat, és a mostani jelöltek értelemszerűen sokkal élesebben rá vannak állva a mai témákra. Ők mindenre fel kell legyenek készülve, mert a program lényege éppen az, hogy tájékozott, a mai borvilágról komoly ismeretekkel bíró szakemberek kerüljenek ki tőlünk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Látogatás az egyik legkisebb francia apellációban
Borban a közösség
A fenntarthatóság a borok egyik legfontosabb értékesítési kritériuma
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!