Felnőni a feladatokhoz
Gál Tibor mesélt
2011-08-27 | Vizi Csenge2010-ben nagy port kavart a Gál Tibor Pincészet körül kialakult vihar: a név, vagyis a Gál család kilépett a régi körből, és úgy döntött, saját lábán próbál megállni, befektetők nélkül. Ekkor a család borászának, az ifjabb Gál Tibornak az öccse, Zsombor ötlete nyomán létrehoztak egy borkötvényrendszert, amelynek eredménye ma már szemmel látható: sikert és továbblépési lehetőséget szült a családnak.
A hatalmas váltás új utakat hozott Titi életében is, hiszen eddig nagyrészt az egyetem padjait koptatta az ifjú borász. Bár gyakorlatot szerzett Dél-Afrikában is, az mégsem olyan, mint amikor egy addig jól működő, jó hírnévnek örvendő pincészetet ismét fel kell építeni, és szinte egyedül vezetni. A Gál családban természetesen nagy az összetartó erő, hiszen Zsombor mellett Ibolya, az édesanya is nagyon sokat segít, sokáig intézte a pénzügyeket illetve a lányok, Anna és Veronika is egyre többször kiveszik részüket egy-egy fesztivál vagy borvacsora alkalmával a borok kóstoltatásából és egyéb teendőkből.
Nemrég két társ lépett Gál Tibor mellé, lezárva ezzel az önállóság időszakát, azonban nekik köszönhetően az ültetvények megmegmenekültek, elindulhatott az új pincészet kiépítése, amely a belvárosban kerül kialakításra 1500 négyzetméteren. Érdekessége ennek a leendő látványpincének, hogy az idősebb Gál Tibor még életében megnézte ezt a helyet, de aztán valahogyan mégis csak most került arra sor, hogy megvásárolja a család.
Ez a hatalmas terület nem csak a hordók befogadására alkalmas pincerendszert foglalja magába, hanem egy kóstoló termet, egy mini éttermet és kerthelyiséget is, ahová jó időben a vendégek kiülhetnek. Így a turistáknak nem kell a város szívéből kiutazniuk, csupán pár lépést kell tenniük majd, és máris egy neves pincészet várja őket, minőségi egri borokkal. Továbbá Titiék keresik azt a helyet, ahová a feldolgozójukat fel lehet majd építeni, de egyelőre csak ötleteik vannak erre nézve, a szemüket azonban folyamatosan nyitva tartják a borvidék szőlősorai, tekervényes útjai között. Amíg ez meg nem lesz, addig 2011-ben még a régi pincében lesz a feldolgozás, az érlelést azonban már az újba tervezik.
„Idén már szeretnénk az új, belvárosi pincénkbe bort hozni, illetve az Eged-hegyen vásároltunk egy földterületet, amelynek a megmunkálása folyamatban van, oda majd jövőre kerülne egy komoly magyar fajta: furmint vagy kadarka. Pontosan még nem döntöttük el, melyik legyen. Mindezek a tavaly történtek fényében gyors és nagy beruházásoknak tűnnek, amit talán többen hitetlenkedve néznek, de az elmúlt egy évben nem csak, hogy visszanyertük az erőnket és az elzárt borainkat, hanem sikerült fejlődnünk is. Ez persze köszönhető új társainknak, akik apa kitűzött céljait tiszteletben tartják, hasonlóan gondolkodnak és segítenek azok megvalósításában.”
Tiborék sem gondolták, hogy a tavalyi zűrzavar ilyen gyorsan helyreáll majd, legfőképp az exportpiacon történtek lepték meg az egész családot. „Amióta visszakaptuk a készleteinket, helyreállt a régi piacunk, míg a tajvani és moszkvai exportunk kialakulóban van, és a többi is éled szép lassan. Az elmondások szerint ez azért alakult így, mert akik azokban az országokban hallottak a történtekről, azok mind-mind a bor mellé, vagyis mellénk álltak, nagyon jól kezelték a helyzetet. Nekik a Gál Tibor név, a minőség és a megbízhatóság számított, nem a történtek. Várták a visszatérésünket, és amikor ez megtörtént, ugyanazzal a szeretettel fogadták borainkat.”
Érdekes módon hazánkban sokkal kevésbé volt érezhető ez a bizalom, még most is csak alakulóban vannak az eladásaik. Tibor úgy gondolja, megérett az idő és helyzet arra, hogy arculatot és címkét váltsanak, de először szeretnének az ültetvényekre koncentrálni, azokat rendbe tenni, amiben ráadásul az ifjú borász egyedül maradt, bár már régóta keres szőlészt, hogy együtt oldják meg a kérdéseket. Így azonban naponta ellenőrzi a tőkéket, metszi, ahogy tanulta és reméli, egyszer felbukkan az a szőlész szakember, aki ugyanolyan szeretettel és odaadással, hozzáértéssel babusgatja majd a szőlőt, amivel jelenleg ő próbálja.
A 2011-es év minden szempontból újdonságokat hozott: Titi kezébe került az egész pincészet irányítása, a szőlészet és borászat integrációja, a kereskedelemről nem is beszélve. Ráadásul az új beruházásokat is folyamatosan felügyelnie kell. „Nagyon szerteágazó ez a feladat, amikhez alig értek, hiszen most kóstolok bele a legtöbb munkába először. De édesanyám és a régi kollégák sok tanáccsal, támogatással látnak el, ami megkönnyíti a helyzetemet.”
A beszélgetés közben Titi elárulta, hogy két dolgot tart nagyon fontosnak a jövőben: a minőség megtartását és a portfólió egyszerűsödését. Az utóbbi kijelentésénél leragadva, körbejártuk a mindig is e pincészet nevével fémjelzett pinot noir szőlőfajtát és borát. A körbejárást pedig vehetjük szó szerint, ugyanis Titi megmutatta ültetvényeit, amire büszke, láthattuk, melyek azok a fürtök, amelyek majd a bor javát adják, és melyek azok, amik a földön végzik be életüket. Metszés közben áhítattal mesélt Titi a pinot noir-ról:
„Nagyon fontos fajta ez Magyarországon, ráadásul itt, Egerben tökéletes adottságokkal találkozhatunk, amelyekre szüksége van e szőlőnek. Személy szerint a világ egyik legkülönlegesebb fajtájának tartom, mert aki ebből jó bort tud készíteni, az tud valóban bort készíteni. Azt gondolom, Eger néhány éve ezen a téren találta meg önmagát.”
A pinot noir tíz évből tízszer képes jó bort adni, ráadásul nyolc-kilencszer különleges, egyedi ízvilággal rendelkező, értékes nedűt ad. „Kiválósága ellenére sosem lesz hazánkban ez a fajta autentikus, de ezen keresztül könnyedén bevezethetők a magyar fajták, amikre a származásból eredő hitelesség tökéletesen ráillik.
A fehérek közül hasonló funkciót tölt be a chardonnay, amely meghódította a világot. Ahhoz kiváló alap, hogy megmutassuk a mi furmintjainkat. Csupán a furminttal azért járunk jobban a korábban említett világfajtánál, mert karakteresebb borokat ad, a termőterülete is tökéletesen kiolvasható a kortyokból.”
A Gál család jelenleg nem szeretné a tíz hektárnyi pinot noir területet bővíteni, ugyanis az ezekből készült borokat már tökéletesen fel lehet használni a többi vörös szőlőfajta bevezetésére. „Ezáltal a termőtalaj is könnyen példázható, hiszen azt letisztultan lehet bemutatni a pinot noir-jainkon keresztül.
Azonban a jövőt nem ezekben látom, hanem a magyar fajtákban, és természetesen ezalatt a vörösek mellett a fehéreket is értem. Hazánkban sok jó termőterület van, ezért azt gondolom, elvárható egy alacsonyabb árfekvésű tétel esetén is a stabilitás, ami azonban sajnos nem jellemző a fajtaboroknál, csak a cuvée-k esetében.”
A házasítások terén újdonságnak számít az Egri csillag, amely az Egri bikavér méltó társa lehet Titi szerint, hiszen nagy lehetőségeket rejt magában abban a tekintetben, hogy a külföldi fajtákat magyar fajtákkal javítják fel, így új, különleges ízvilággal lehet meglepni évről évre a fogyasztókat.
„Bár az Egri borvidéknek nincs egy külön meghatározott, egyedi szőlőfajtája, mint ahogyan az például Tokajra jellemző, az értékesítés nem állhat le, nem csökkenhet e speciális fajta hiányában, ezért a meglévő fajták és legfőképp cuvée-k jó kommunikálása és az integráció a cél. És mivel e borvidéken sokan sokféle szőlőfajtával dolgoznak, jó lenne, ha a kétféle cuvée egyszer fellépne grand cru vagy selection kategóriákba, ezzel érzékeltetve a világgal, hogy Magyarországon az alap szőlőfajtákon és alapborokon túl a magas kategóriában is versenyképes kínálat áll rendelkezésre.” – zárja gondolatait Tibor.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!