Így iszunk a rendszerváltás óta – legalábbis ezt állítjuk
Boregyetem
2016-09-08 | Bánlaki D. Stella
Szeretjük a magyar bort, főleg a vöröset, és szégyelljük, hogy számít a pénz.
A Budavári Borfesztivál idén 25. születésnapját ünnepli, így a szokásos nyitórendezvény, a Boregyetem témája adta magát: az elmúlt negyed évszázad változásait tekinthettük itt át, természetesen a hazai bortermelés, borkultúra és gasztronómia szempontjából. Az első két előadást a harmadik igazolta: Borpiac és borfogyasztási szokások változásai a felmérések alapján, a rendszerváltástól napjainkig.
Mint a Nagy Bor Teszt kommunikációjáért felelős személy, nem gondoltam volna, de Dr. Harsányi Dávid, a teszt szervezőjének előadása nekem is tudott érdekes és sokszor megmosolyogtató újdonságokat mondani az idei felmérésről, és a magyar borkultúra elmúlt 25 évéről. A Budapesti Gazdasági Egyetem docense egy 1992-es, egy 2005-ös, és a 2016-os felmérés alapján hasonlította össze a magyarok borfogyasztási szokásait. Ezek elsősorban fogyasztói véleményeket tükröztek, már csak azért is, mert nem készült minden esetben reprezentatív felmérés, ráadásul nem is mindig azonos kérdéseket tettek fel a különböző kutatók. Összességében még így is szemléletes képet kaptunk a hazai fogyasztási szokások korábbi változásairól.
1. Kopcsay László felmérése 1992-ből; 500 fős minta, Budapest, személyes megkérdezés alapján
- A vásárlás helye leggyakrabban: ABC, közért (46%)
- A borválasztás leggyakoribb szempontja: szőlőfajta (56%)
- Kedvelt borszín: nincs adat
- Legkedveltebb szárazsági fok: félédes (39%)
Egyéb érdekes kérdések, amelyek más években nem szerepeltek:
- Mióta kannás bort forgalmaznak, több bort fogyaszt? Nem: 82%
- Fogyasztott-e már Magyarországon forgalmazott külföldi bort? Nem: 62%
- Melyik bor a megbízható? 48% a nagyvállalati
2. A Magyar Turizmus Zrt. felmérése 2005-ből, 1000 fős minta, reprezentatív
- A vásárlás helye leggyakrabban: hipermarket, szupermarket (összesen kb. 50%)
- A borválasztás leggyakoribb szempontja: szinte egyformán fontos az ár, a magyarországi származási hely, a borvidék, a szőlőfajta
- Kedvelt borszín: fehér 39%, vörös 39%, rozé 3,7%
- Kedvelt szárazsági fok: félédes vezet 29%-kal
Egyéb érdekes kérdés, amely más években nem szerepelt:
- Általában hol fogyaszt bort? Vendéglátóhelyen: 40%
3. A Winelovers és a Borháló felmérése, Nagy Bor Teszt, online, 40.000 fős minta - ebből ezúttal csak a nem boros szakmai oldalakról érkező 28.000 fő válaszát figyelembe véve
- A vásárlás helye leggyakrabban: hipermarket, szupermarket (36%)
- A borválasztás leggyakoribb szempontja: borvidék, ettől némileg lemaradva a borszín (bortípus) és a szőlőfajta, a szárazság foka és az évjárat
- Kedvelt borszín: vörös többség, valamivel lemaradva a fehér, kevéssel lemaradva a rozé és a siller
- Kedvelt szárazsági fok (2014-es adat): száraz egy picit megelőzte a félszárazat
Egyéb érdekes adat, amely más években nem szerepelt:
- Elsősorban hazai borokat vásárol: 90%
- Boros rendezvényre jár évente egyszer-kétszer: 47%
Dr. Harsányi Dávid az előadása közben többször is hangsúlyozta, hogy az eredményeket fenntartásokkal kell kezelni. Például a válaszadók soha nem szeretik hangsúlyozni az ár jelentőségét, miközben a valóságban az nagy szerepet játszik a választásaikban. Hasonlóan sokan szégyellhették bevallani 1992-ben, hogy a kannás borok megjelenése fokozta borfogyasztási kedvüket, miközben valójában biztosan többen preferálták ezeket a borokat a drágább, palackozott tételekkel szemben.
Dr. Harsányi, és az előadását személyes élményeivel kiegészítő Zilai Zoltán is elmondta, hogy szembetűnő, mennyire hiányoznak a hazai borpiacot mérő pontos, egységes, reprezentatív adatok, még akkor is, ha a kereskedelem oldaláról keressük azokat. Ezeknek az új borstratégia elkészítésében is lehetne szerepe. A docens megjegyezte, hogy éppen ezért is célja a Wineloversnek – a változások folyamatos monitorozása érdekében – a Nagy Bor Tesztet évente megismételni. A Boregyetem hallgatói közül egyébként szinte mindenki feltette a kezét, amikor az előadó megkérdezte: ki hallott már a Nagy Bor Tesztről? Arra a kérdésre, hogy közülük hányan töltötték ki, szintén kézfeltétellel felelt a többség. Ez még Harsányit is meglepte.
Az aktuális trendeket, a hazai fogyasztási szokásokat a két előadó egy rozéval és egy könnyed, gyümölcsös-édeskés pezsgővel próbálta szemléltetni.
Gál Kékfrankos Rosé 2015
Színe szinte áttetsző, illata visszafogottan málnás, ahogy íze is. Rövid, üde, nem különösebben karakteres, tudatosan elkészített, jól iható tétel. Zilai szerint ez ma egy tipikus, nagyon közkedvelt tétel. A rozéfogyasztás összességében is növekszik, Magyarországon és a világban egyaránt. "Azért különösen értékes ez a rozébor vagy borfajta, mert ez a belépő bortípus a kategóriába."
Radovin Liebling - Zsadányi Hárslevelű Extra Brut 2010
Visszafogott illat, halványan almás, kenyérhéjas, kicsit fülledt. A korty telt, kerek, a maradékcukrot próbálja ellensúlyozni a sav. A termőhely és finoman a szőlőfajta is megjelenik. Karakteres, barátságos ital. Selymes buborék, jól elkészített méthode traditionnelle tétel. Szénsavban gazdag.
A 2016-os Nagy Bor Teszt eredményeiről itt olvashat>>
Dr. Harsányi Dáviddal készített interjúnkért ide kattintson>>
Az előadás grafikonokkal illusztrált anyagát itt találja PDF-ként>>
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Két különleges bor a Jura borvidékről: vin jaune és vin de paille
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!