Long Island-et hamarosan mindenki ismerni fogja!
És nem a koktél lesz az első gondolatunk, ha meghalljuk
2017-11-15 | Kovács Márton
Ha Long Islandet említjük, itthon mindenkinek elsőként a koktél jut az eszébe. Pedig a terület a hetvenes években nem csak a new yorki high society kedvenc tengerparti buli helyévé nőtte ki magát. Akkortájt kezdték felfedezni, mint potenciális borvidéket is.
Címlapfotó: cruisingthegreatloop.com
Néhány úttörő borfanatikus a hetvenes években felvásárolta a burgonyaföldeket East Enden, majd szőlőtelepítésbe kezdett, de – mint ahogyan az lenni szokott – a kezdeti próbálkozásoktól rögös és fáradságos út vezetett odáig, hogy nagyszerű borok születhessenek ezen a vidéken is.
East End éghajlata az óceáni mintapéldánya, hiszen három oldalról veszi körbe az Atlanti-óceán, és nincsen olyan pontja, amely hat mérföldnél szélesebb.
Itt nem a szárazság, hanem a hurrikánok, a túl sok csapadék és a pára jelentik a fő veszélyt a termésre.
Szerencsére a nagyobb viharok általában csak a szüretet követően érik el Long Island partjait.
„A víz határozza meg a szezon alakulását, azt, hogy mi születhet a szőlőből.” – utalt arra Miguel Martin, a Palmer birtok borásza, hogy az időjárás viszontagságai bizony rendkívül kiszolgáltatottá teszik a borászatokat. A nem tökéletes szőlészeti munka könnyen a termés rothadásához vezethet, ezért speciális kordonozási és metszési technikával elemelik a leveleket a szőlőfürtökről, hogy azok szabadon lélegezhessenek. „ Azt szeretnénk, ha minden egyes levél és szőlőfürt érezhetné a szelet és a napsütést” – írta le a technika lényegét Kareem Massoud a Paumanok birtoktól.
Ha a szőlőt egészségesen tudják tartani, meghálálja a sok törődést. Long Island különlegessége a többi New York környéki borvidékkel szemben abban is rejlik, hogy nagyon hosszú a tenyészidőszak, így akár egy hónappal tovább lehet érlelni a gyümölcsöt, mint más területeken. Ez lehetővé teszi az íz- és aromajegyek tökéletes kifejlődését, különösen a későn érő szőlőkben, mint amilyen a merlot is.
Ezek alapján nem meglepő, hogy a merlot és a chardonnay voltak az első fajták, amelyek elterjedtek East Enden, és a mai napig tartják is vezető szerepüket az újabban telepített olasz, osztrák és német fajtákkal szemben.
A borvidék különlegességét napjainkra már mégsem egy meghatározó fajta jelenti, hanem az újító és kísérletező hozzáállás, ami a legtöbb helyi borászatra jellemző. Rengeteg különböző stílusban készítenek itt bort, a különféle habzóboroktól egészen a testes, klasszikus vörösekig. Jelenleg már mintegy két tucat szőlőfajtával dolgoznak, és ez a változatosság az, ami egyedivé teszi Long Islandet.
A fejlődés mértékét jól mutatja, hogy negyven év alatt a nulláról hetvenre nőtt a borászatok száma, napjainkban már több mint 1000 hektáron folyik a termelés a még mindig nagyon fiatalnak számító borvidéken. Ez a hihetetlen növekedés főként annak köszönhető, hogy nagyon komoly tudományos hátteret kapott az ágazat azáltal, hogy még a hetvenes évek elején ide települt a Cornell Egyetem szőlészeti kutató központja.
Alice Wise, az egyetem kutatója egy két és fél hektáros területen végez kísérleteket, ahol a segítségével már több mint ötven merlot, chardonnay és cabernet sauvignon klónt, valamint legalább ugyanennyi új szőlőfajtát és hibridet fejlesztettek ki. „A kutatásaink eredményeinek köszönhetően a termelők már hat új fajtát honosíthattak meg: a dornfeldert, muscat ottonelt, lembergert, malvasia biancát, albarinot és a barberát” – mesélte Wise. Ezek a kutatások rengeteg pénzt és időt spórolnak meg a borászatoknak, és abban is segítenek, hogy megtalálják az ideális fajtákat, amelyek a terroir klimatikus viszonyai mellett a legjobb termést adják.
Fotó: liwines.com
Wise munkássága nem merül ki a szőlőfajtákkal való kísérletezésben, nagy hangsúlyt fektet a fenntartható, „zöldebb” gazdálkodás népszerűsítésére is. Ezt erősíti a 2012-ben bevezetésre került Long Islandi Fenntartható Szőlőtermelési Program is. Mivel az Egyesült Államokban a fogyasztói igények is egyre inkább az ökológiai gazdaságokban előállított termékek felé fordulnak, a borászatok is mindinkább követik ezt a trendet.
A termelők egyre több helyen állnak át biodinamikus közeli gazdálkodásra és természethű borok készítésére. Organikus trágyát és permetező szereket, valamint a klímának leginkább megfelelő metszést alkalmaznak.
Ezekkel a lépésekkel próbálják elkerülni, hogy a különböző évjáratokban teljesen eltérő minőségű tételek szülessenek,
valamint arra törekszenek, hogy megőrizzék, sőt javítsák a földek termőképességét.
Joe Macari és felesége, Alex 1995-ben kezdtek szőlőt telepíteni 200 hektáros birtokukra, és a fenntartható gazdálkodás helyi élharcosaivá nőtték ki magukat. „Tehéntrágyát használunk a komposztáláshoz, és a komposzt tea készítéséhez.” – magyarázta Macari. – „Bár nem vagyunk minősített biodinamikus gazdaság, hisszük, hogy a komposztálás javítja a gyümölcsök minőségét. A tehenek mellett lovakat, kecskéket, disznókat és bárányokat is tartunk. Úgy gondoljuk, hogy ez a biodiverzitás egyedi és tápláló környezetet teremt a boraink fejlődéséhez.”
A szélsőséges klíma miatt mindazonáltal még mindig előfordul bizonyos évjáratokban, hogy vegyszereket kell használni, még az olyan birtokokon is, mint amilyen a Macari. Már látható azonban, hogy a terroir jövője szempontjából elkerülhetetlen lépés az organikus gazdálkodásra való törekvés.
A környezettudatosság önmagában nem elég ahhoz, hogy East End valóban komoly borvidékké nője ki magát, a korábban már említett fajtagazdagságára viszont bátran építhet. Több borászatnál a fajták házasításával való játékos kísérletezés egészen egyedi borokat eredményez. A Channing Daughtersnél például nem ritka, hogy egy évjáraton belül akár tíz féle tradicionális palackozási technikával készüljenek borok, melyek akár hat-hét szőlőfajta házasításával születnek.
Long Island a mai napig keresi az igazi arcát, de egyre közelebb kerül ahhoz, hogy fiatalsága ellenére felkerüljön a térképre a nagyok közé. A közeljövőben folytatódik a borkészítés és a terület „finomhangolása”, a környezetbarát szemléletmód terjedése, a hozamkorlátozás fokozása, valamint a megfelelő szőlőfajták és talajtípusok párosítása. Ha minden a helyére kerül, akkor már csak New York közelsége miatt is könnyen a világhír felé kacsintgathat ez a viszonylag apró, az időjárás szeszélyeinek végtelenül kitett félsziget.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Két különleges bor a Jura borvidékről: vin jaune és vin de paille
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!