A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

Meghökkentő mondatok hangzottak el a második Pezsgőkonferencián, Etyeken

2020-09-04 | Geri Ádám


„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

Idén a járvány miatt kicsit csúsztatva rendezték meg a második Pezsgőkonferenciát Etyeken. Az eseményt záró kerekasztal-beszélgetésnek az „Emelkedő buborék” címet adták a szervezők. Az előadások során az is kiderült, a magyar pezsgők rászolgáltak-e erre a mottóra.


 

Az ebéd utáni etapot Garamvári Zsuzsanna indította (a délelőtti rész összefoglalóját itt lehet elolvasni), aki férjével Garamvári Vencellel 30 éve irányítja közösen az újkori hazai pezsgő egyik úttörőjének számító Garamvári Szőlőbirtokot. „Szabályozás és változások a termelői pezsgőkészítés” című előadásában ő is a 2013-as új szabályozásról, mint mérföldkőről beszélt, aminek nyomán kisebb pincészeteknek is lehetőségük nyílt saját pezsgő készítésére. Ezzel együtt azt hangsúlyozta, „nem szabad mindig az államigazgatásra várni, borvidéki szinten is folyamatosan proaktívnak kell maradni”. Másrészről összefogásra buzdította a jelenlévőket, mert a „nemzetközi piacon csak egységesen fellépve lehet sikereket elérni”.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

A három champagne-i online vendég közül elsőként Guy de Rivoire, a Bollinger globális értékesítési igazgatója került elsőként képernyőre. Ők legalább 3 dologról nevezetesek: azon ritka champagne-házak közé tartoznak, akik az alapborukat fahordóban érlelik; 1979 óta az ő pezsgőiket issza James Bond; 1884 óta a brit királyi ház hivatalos beszállítói. A szakember előadásában három sarokkövet említett meg, amik a Bollinger-t azzá tették, ami: a már említett hordós érlelés, a pinot noir fajta elsőbbsége és a terroir fontossága. A 2020-as évjáratról szólva elmondta, a valaha volt egyik legkorábbi szüret kezdődött augusztusban, várhatóan a 2010-eshez hasonlóan nem kiemelkedő, de nagyon jó lesz a termés minősége, viszont a COVID miatt az egész borvidék egyetértésben visszavágta a mennyiséget. Zárásként kifejtette, Magyarországra mint feljlődő új piacra tekintenek, mivel az ország maga is bortermelő, ezért az emberek értenek a borhoz, így értékelik a jó champagne-okat, lát esélyt a terjeszkedésre. Üzent is a magyar borászoknak: „A talaj lehet hasonló a világ különböző pontjain, a klimatikus viszonyok azonban soha. Ez adja Champagne egyediségét, ugyanúgy, mint Tokajét. Ne próbáljunk senkit utánozni, legyünk büszkék a saját fajtáinkra, terroirunkra, ehhez alakítsuk ki a saját termékünket, marketingünket, kereskedelmünket. Járjuk a saját utunkat!”

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

Ezután egy hibrid „performansz” következett, az Etyeki Kúria részéről Nagy Vince kereskedelmi vezető élőben a színpadon, míg Mérész Sándor főborász videóról beszélt a teremben ülőkhöz. Vince elmondta, meglepte őket Rókusfalvy Pál felkérése, mivel ők tulajdonképpen még az út elején járnak, első tradícionális pezsgőjük még a pincében fekszik. Gyöngyözőboraik már vannak egy ideje, de például első habzó borukat, az asti eljárással készült, mégis száraz sparkling sauvignon blanc tételüket csak tavaly dobták piacra. Szándékaik azonban komolyak, átszervezés után az etyeki központban fognak hamarosan pezsgőérlelőt kialakítani. A rendelkezésre álló 20 percet Mérész Sándor szavai zárták: „Óriási nyüzsgés van a pezsgő körül Etyeken, hatalmas a potenciál a borvidékben, mi is részt akarunk venni ebben. A pezsgő bizonyos értelemben egy pincészet csúcsterméke, rengeteget kell tanulni hozzá, speciális szaktudást igényel, de a hozzá kapcsolódó kereskedelem és marketing is egy külön szakma. Még az út elején járunk, ez egy hosszútávú építkezés a részünkről.”

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

Fabrice Rosset, a világ egyik legismertebb pezsgőházának, a Deutz-nek az elnöke jött a sorban, aki szintén a történetük összefoglalásával kezdte.  Ezután rátért a receptjük lényegére, ami – állítása szerint – nem nagyon különbözik a többiekétől a borvidéken, bár számukra kiemelt jelentőséggel bír az erősen meszes talajú ültetvényekről szüretelt pinot noir, mert ez a garancia a gyümölcsösségre, eleganciára, struktúrára. Az elegancia szó egyébként kis túlzással minden mondatában elhangzott, úgy gondolja ugyanis, hogy ez a jó pezsgő talán legfontosabb ismérve. „A non-vintage tételek a ház signature borai, ezek által definiálja magát a termelő. Életbevágó, hogy ezek stílusa állandó legyen” – tette hozzá. Érdekes volt hallani, hogy a mostani krízisre Rosset nem vesztegetett túl sok időt, bár azt elismerte, hogy ők is megérezték a karantént és az abból adódó visszaesést. Legnagyobb kihívásnak mégis azt tartja, hogy a jövőben is meg tudjanak állapodni a nekik beszállító szőlőtermesztőkkel. „Egyre több fiatal fog pezsgőkészítésbe, vagyis egyre nagyobb a verseny a grand cru és premier cru területekről származó alapanyagért.”

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

A nap utolsó magyar fellépője Unger Zsolt volt, az Unger and Partners „márkaépítő” ügynökség tulajdonosa. Saját praxisukból (három hazai pezsgőmárka születésénél bábáskodtak eddig) hozott példákat, előrevetítve azt, milyen kihívásokkal találhatják szemben magukat azok, akik pezsgőkészítésre adják a fejüket. E szerint nagyon fontos már indulás előtt eldönteni, hány palackot akarunk értékesíteni, milyen áron, van-e már kereskedőnk hozzá és egyáltalán mik lesznek magának a terméknek az alap paraméterei. Szintén lényeges kérdés, hogy az új terméket az eddigi palettába (és arculatba) akarjuk beilleszteni, vagy egy teljesen új brandet  kívánunk hozzá felépíteni. A marketingszakember felhívta arra is a figyelmet, hogy „sokan tévesen azt hiszik, a mi munkánk egyenlő a palackdizájn, az arculat kialakításával, ez azonban legfeljebb 20 százaléka az egész koncepció megalkotásnak, a legnagyobb rész a termékhez tartozó történet kitalálása, vagyis a story-telling”. Sodró lendületű, rendkívül szemléletes előadását valószínűleg még hosszasan hallgatták volna a különböző pincészetek képviselői, mert a nap végén rengetegen állták körül további kérdéseikkel vagy azért, hogy névjegykártyát cseréljenek vele.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

Legvégül David Bourdaire jelentkezett online ismét Champagne-ból. Családi pincészetüket nagyapja alapította, David ma igazi one-man-showként viszi tovább a vállalkozást, a szőlészettől a marketingig mindent maga csinál. 8 hektáron dolgozik, organikus művelést folytat. rajta 85 százalékban pinot meunier-vel. Területein az átlagosnál vastagabb a talaj legfelső homokrétege, ez az egyedi karakter a borokban is megjelenik náluk.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

Kávészünet után a konferencia utolsó napirendi pontjaként kerekasztal-beszélgetésre ült fel a pódiumra Bárdos Sarolta (Tokaj Nobilis), Vancsik Ivett (VinCE Magazin), Kemendy László (Kemendy Pezsgőműhely), Laczkó Gábor (Törley Pezsgőpincészet, Etyeki Hegyközség, elnök) és Molnár Attila (Arany Kaviár). Az eszmecserét Rókusfalv Pál moderálta. Mindenki megegyezett abban, hogy a cím, vagyis az „Emelkedő buborék – Habzó trendek a világban” Magyarországra vetítve sem túlzás, valóban egy komoly bővülés és fejlődés figyelhető meg a pezsgőpiacon. Utóbbi esetében többek azt hozták bizonyítéknak, hogy egyre többen választják az édes pezsgők helyett a szárazakat. Bár az is elhangzott, elképzelhető, hogy egyes csoportokat, például a fiatalokat pedig éppen egy off-dry vagy félédes stílussal lehet behúzni és ez még mindig jobban szolgálja a bor érdekeit, mintha ők gint vagy koktélokat innának.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

Abban mindenki egyetértett, hogy az említett megszólításban kiemelt szereppel bírnak a vendéglátó egységek, létfontosságú, hogy kínáljanak pezsgőket is poharazva. Bárdos Sarolta elmondta, bár van aki megkérdőjelezi, Tokajnak igenis szüksége van a pezsgőre, ami ugyanolyan elegáns, kifinomult tud lenni, mint egy aszú, éppen ezért tökéletes második pólust képez például egy kóstolósorban vagy borvacsorán. Rókusfalvy Pál erre felvetette, érdemes megvárni, hogyan fogadja a piac, amikor a nemrég állami pénzből felhúzott közösségi borvidéki feldolgozóból majd kiáramlik az a rengeteg pezsgő, ami hamarosan elkészül.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész

 

A házigazda a beszélgetés befejezéseként minden résztvevőtől megkérdezte, hol látják a magyar pezsgőt mondjuk 5 év múlva. Nagyjából egyöntetű vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, hogy

 

még javában felívelőben van a „buborék-mánia”,

ezt kell minél jobban meglovagolnunk a fogyasztók igényeire szabott kínálattal, egyre jobb minőségű termékekkel és hatékony kommunikációval. Rókusfalvy Pál osztotta „riportalanyai” optimizmusát, kissé viccesen azzal bontott kerekasztalt és zárta az egész rendezvényt, hogy reméli, minél tovább kitart ez a lendület, máskülönben az ő pezsgőkonferenciájuk léte kerül veszélybe.

 

 

A mikrofonok elcsendesülése után sem indultak haza az emberek, a konferenciához kapcsolódóan ugyanis új elemként egy Pezsgőünnep vette kezdetét a Rókusfalvy Birtokon, amiről eddig csak szó volt, azt ezután mind megkóstolhatták a vendégek, zenés körítés, valamint az Arany Kaviár és a Rókusfalvy Fogadó ételeinek kíséretében.

 

„Olyan, mint egy hosszú szendvics, közepén egy szelet savanyú uborkával” – 2. rész



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!