Pannónia „Bakancslista”
Barangolás Sopronban és környékén
2008-08-07 | Valah KrisztaEgyik barátnőm és barátja nemrég a következőképpen indult el kirándulni. Felosztották Magyarország főbb vidékeit, s a területek nevét beletették egy-egy borítékba, majd pénteken, a heti munka után „sorsot” húztak. A kiválasztott boríték alapján indultak útnak. Az alábbi sorokban Sopront és környékét vettem nagyító alá, ha netán más is követné a fenti ötletet.
Az Alpok és a Duna közötti terület a Pannónia nevet a rómaiaktól kapta, melynek nyugati része 900 körül került a honfoglaló magyarság birtokába. Természetesen ez akkor még nem jelentette a vidék azonnali benépesítését. A hónap témájához kapcsolódva Sopron, Szombathely és mellett a környéken lévő falvakat, városokat magában foglaló térség főbb látnivalóit említem meg a teljesség igénye nélkül. Mindenkinek van legalább egy fáradhatatlan műemlék-vadász ismerőse, családtagja. Magyarországnak ez a része csupa felfedeznivalót rejt magában, ezért szinte minden faluban fognak találni látnivalót, hiszen számottevőek a területen a műemlék-templomok, kápolnák. Mr. Darcy-rajongó hölgyeknek sem kell aggódniuk, mivel romantikázhatnak a környék kastélyainak parkjaiban, a természet kedvelői pedig nagyot kirándulhatnak az arborétumokban. Akik viszont csak hétvégi kikapcsolódásra, feltöltődésre vágynak, azok számára a wellness- ill. gyógyfürdők nyújthatnak tökéletes helyet.
1. Szombathely
A Claudius római császár által alapított egykori Savaria, a Borostyánkőút mellett létrejött város a mai napig büszke történelmi múltjára, s többek között a Savaria Történelmi Karnevál keretében emlékezik meg hagyományairól, örökségeiről. A településnek több neve is volt a középkorban, a Szombathely elnevezést a város központjában lévő Fő téren megtartott szombati, heti vásároknak köszönheti. Aki bővebb betekintést szeretne kapni a város történetéről, mindenképp érdemes meglátogatnia a Püspöki Palota földszintjén található Sala Terrena-t, hazánk első múzeumát, valamint a Savaria Múzeumot, amely a Nyugat-Dunántúl föld- és társadalomtörténetét mutatja be. Magyarország harmadik legnagyobb temploma, a szombathelyi Székesegyház szintén a látnivalók listájára kerülhet. A művészetek kedvelőinek a Szombathelyi Képtár lehet fontos úti cél, ahol 1985-ös nyitása óta a többségében 20. századi magyar művészek alkotásait állítják ki. Akinek a tánc az élete, annak biztosan jól ismert a Savaria Nemzetközi Táncverseny, Magyarország legkiemelkedőbb táncos rendezvénye. Szombathely ennek a rangos társasági eseménynek köszönhetően a Tánc fővárosa is egyben. A táncverseny 2006-tól kezdődően az Aréna Savariában kerül megrendezésre latin, illetve standard táncok kategóriában.
2. Őrségi Nemzeti Park
Hazánk legfiatalabb nemzeti parkjaként említhetjük az Őrségi Nemzeti Parkot. A tájegységet önállóan is be lehet barangolni, de lehetőség van a park szakembereinek segítségével megismerni a természet szépségeit, néprajzi és kultúrtörténeti emlékeit. A kikapcsolódni vágyó családok számára a múzeumok, bemutatóhelyek hozzák közelebb az Őrség sajátos világát. A kirándulók vérmérsékletüktől, állóképességüktől függően járhatják be a környéket gyalog, kerékpárral, esetleg autóval.
3. Kőszeg
Kőszegről leginkább Jurisics Miklós neve, a törökök ellen folytatott harcok jutnak eszünkbe, vagy a minden nap pontban 11 órakor megszólaló harangok, melyek a hagyomány szerint az utolsó török seregrész elvonulásának emlékére konganak 1777 óta. A város idegenforgalma csak az 1970-es években kezdett újra fellendülni a 19. századi történelmi események miatt, s a „Vasfüggöny” 1989-es lebontása tudott igazán utat nyitni a turizmus felé.
Kőszeg szőlőtermesztése, bortermelése jelentős bevételi forrást ad az ott lakóknak. Ehhez kapcsolódóan a városnak egyik nagy ünnepe a Szőlő Jövésének Ünnepe. 1740 óta minden évben, Szent György napján – ünnepségsorozat keretében – a szőlőrügyek április végi állapotát belerajzolják a Szőlő Jövésének Könyvébe, amelyből következtetnek az az évi termésre.
A színház kedvelői számára kellemes kikapcsolódást jelenthetnek a Kőszegen található Jurisics-vár udvarán nyaranta megtartott Kőszegi Várszínház előadásai.
4. Fertő-táj
A Fertő-táj 2001. decembere óta a világörökség része kultúrtáj kategóriában. A magyarországi rész magában foglalja többek között a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, Fertőd, Fertőszéplak, Nagycenk, Balf és Fertőrákos települések belterületeit illetve a tó felé eső külterületeit. A világörökség ausztriai területe az UNESCO által 1989-ben bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő tó – Fertőzug) és a tópart Ramsari-területe, valamint a tóparti települések belterülete. A Fertő-táj egyedülálló földrajzi, természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik, ezért a természetjárók egyik legkedveltebb területe. Mivel nagy kastélyrajongó vagyok, nem hagyhatom ki a fertődi Esterházy kastély, valamint a nagycenki Széchenyi kastély megemlítését. Romantikus hölgyeknek kötelező program. Míg az előbbi a „magyar Versailles” néven ismert a francia mintára készült épület- és kertegyüttese miatt, utóbbi az egykori birtokosának, gróf Széchenyi Istvánnak a személye által nyújt emlékezetes élményt, látnivalót.
5. Sárvár
Sárvár a nemzetközi színvonalú wellness- ill. gyógyfürdőjéről híres. Mint ahogy sok más magyar település, ez a város is a gyógyvizének köszönheti népszerűségét, vonzerejét. A fürdő az egész család számára kikapcsolódást jelent, mivel a gyógyászati szolgáltatások mellett rekreációs, egészségmegőrző, fitness ill. wellness programokkal is várja a látogatókat. A 2000 méter mélyről származó, 83 °C-os gyógyvízből párolják le a híres Sárvári Termálkristályt.
6. Körmend
Körmend neve valószínűleg török eredetű, s átkelőt jelent. Történelmi jelentőségét nagyban befolyásolta, hogy fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál helyezkedett el. A város történetét több mint három évszázadon keresztül az határozta meg, hogy 1604-ben a Batthyány családé lett. A törökök elleni védelem mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok és a császáriak támadásának is sikeresen ellenállt Körmend. 1716-tól kezdődően a város a Batthyány-birtokok igazgatási központja lett. Az 1965-ben alapított múzeumban – a 17. századi Batthyány-Strattmann-kastélyban – megtaláljuk Körmend és vidékének régészeti leleteit, a Batthyány-levéltár legértékesebb iratait, s a XIX-XX. század fordulójának polgári kulturális emlékeit.
7. Bük
Sárvár mellett a környék másik nagy fürdője a Büki Gyógyfürdő. Az 1950-es években kőolajat keresve találtak rá a forrásra. A mozgásszervi betegségek kezelésére gyógyír lehet a büki gyógyvízben történő rendszeres fürdőzés, de a gyógyászat mellett rekreációs park ill. strand is rendelkezésre áll az idelátogatók részére.
8. Ják
A Jáki Nagy Márton által épített Jáki Templom Európa-hírű műemlék, amelynek legdíszesebb része a főkapu és a fölötte lévő háromszög alakú oromzat. Az 1526-ban felszentelt templom belsejének egyik érdekessége a főbejárat fölé helyezett urasági karzat, a nemzetiségi templomok legjellegzetesebb alkotóeleme. A főhomlokzattal szemben található az 1260 körül épült Szent-Jakab kápolna, mely az apostol tiszteletére lett felszentelve.
9. Velem
Velem község Kőszegtől 10 km-re fekszik, a Kőszegi-hegység délkeleti lejtőjén. A kulturális programokra vágyóknak érdemes betérniük a Velemi Továbbképzőház és Népművészeti Műhelyrendszerbe. A település szabadtéri színjátékokkal, folklóregyüttesek fellépésével, s október közepén a Gesztenyeünnep névadó finomságaival, mézes és kürtőskalácsaival csalogatja magához a turistákat. Ha éppen nincs neves esemény a községben, megtekinthető a Szent Vid-hegy csúcsán épült barokk stílusú Szent Vid-kápolna. Akik szeretnek mozogni, azok erdei sétával közelíthetik meg, a kényelmesebbek pedig a kiépített úton juthatnak el autóval a kápolnához. Tudták továbbá, hogy a magyar koronát 1944. december 29. és 1945. március 29. között itt őrizték?
10. Sopron
Utolsóként, de nem utolsó sorban említem meg Sopront. Mivel a hűség városa a hónap témája, ezért részletesebben is olvashatunk majd a főbb eseményekről, látnivalókról. Mindenesetre azt már most leszögezhetjük, senki ne merészeljen anélkül Sopronból távozni, hogy nem fogyasztott vagy nem vitt magával valamelyik kiváló pincészet borából! A város lakói híresek vendégszeretetükről, ezért mindenki számára maradandó élményt nyújt, ha pár napot itt tölt. A leghűségesebb város cím mellett múzeumvárosnak is nevezhetjük Sopront, hiszen ma Magyarországon a műemlékekben második leggazdagabb település. A pezsgés, a kulturális élet, a különböző fesztiválok minden korosztály számára nagy vonzerőt jelentenek.
Itt született Liszt Ferenc, akinek szülőháza ma múzeum, s róla kapta az új Konferencia és Kulturális Központ, énekkar és szimfonikus zenekar is a nevét. A természetbe vágyóknak igazi felüdülés a várostól délre eső dombvidék, a Lővérek körbejárása, amely erdőkkel, fenyvesekkel, tölgyesekkel csalogatja az idelátogatókat. A Soproni hegység a Rák patak völgyével, a „Balfi dombság” a Fertő tóval, a szurdokok, a kiépített pihenőhelyek, források, patakok, a település szubalpin levegője és még sorolhatnám, de nem teszem. Tapasztalja meg mindenki maga, kinek mitől válik különlegessé Sopron és környéke.
Ha érdekelnek további írásaink a témában, jelentkezz Téma hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!