A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tanuljunk olaszul, tanuljunk rajnaiul – 1. rész

Beszámoló a 2019-es Olaszrizling Október Nagykóstolóról

2019-10-22 | Takács Andrea


Tanuljunk olaszul, tanuljunk rajnaiul – 1. rész

Az olaszrizling név hallatán minden borivó magyar emlékeiben megképződik valamiféle (többé-kevésbé) kellemes borélmény, és ezt bátran hungarikumnak tekinthetjük, a világon sehol máshol nem mond ez a név semmit. A többiek az általunk rajnai rizlingnek nevezett fajtát ismerik rizlingnek. Az Olaszrizling Október Nagykóstoló közönségének pedig abban a szerencsében volt része, hogy mindkettőt alapos vizsgálatnak vethette alá.


 

Az olaszrizlingnek és a rajnai rizlingnek valójában semmi köze egymáshoz. A világszerte ismert német Riesling, Weißer Riesling fajta nem azonos az olaszrizlinggel. Az osztrák Wachau vidék borászai szeretik magukénak vallani, de a XIV. századból elzászi, a XVI-ból moseli, Rajna menti felbukkanását is jegyzik. A rajnai rizling közepes termőképességű, fagytűrő fajta, jó savakkal, magas extrakttartalommal, közepes cukortartalommal, de gazdag zamatokkal érhet. Változékony képet mutat a környezeti adottságoktól és a borász szakértelmétől függően.  A meleg termőterületek nagyobb kihívások elé állítják a termelőt, hogy megőrizze benne a savakat.

 

 

Az olaszrizlingnek az olaszokhoz sincs köze, hozzánk Franciaország felől került, a nagy filoxérajárványban elpusztult szőlők pótlására. Gyorsan otthonra talált, Szent György hegyen, Csopakon szebb tud lenni, mint eredeti helyén. Welschriesling, Grasevina, Laški/ Vlašský rizling neveken ismerik, művelik és kedvelik a szomszédos országokban.  Későn, lassan érő fajta, és a termőhelytől függően ugyancsak változatos képet mutat, általában némi keserűmandulára emlékeztető íz, rezedaillat jellemzi, savassága is tág határok között változik. Vékony héjú bogyója érzékeny a rothadásra, de megfelelő években a túlérett fürtökből különleges minőségű bor készülhet, esetenként botritisz is gazdagítja. Különlegessége a nagy magnéziumigény, magnéziumtartalmát a borban is megtaláljuk. (Bár gyógyhatású lehet izomgörcsök ellen – az alkoholtartalmára is legyen tekintettel a páciens!)  Az olaszrizling név nálunk nem gond, de a világpiacon hátrányt okoz. A horvát grasevina név egy huszárvágással megoldotta a rajnai rizlingtől való különbözést, egyedi arculatot. A magyarok próbáltak az olaszrizling helyett más, jól csengő, de exportképes elnevezést kitalálni, a megoldás még késik.

 

Az Olaszrizling Októberen az olaszrizlingek mellé szerencsésen befért néhány rajnai rizling és a borászok más büszkeségei is – mutatóba, vagy tanulságnak. Szívesen kezdem a kóstolókat egy szájban körbeforgatott, megbízható száraz pezsgővel, mindig jó alapot teremt a folytatáshoz. Erre most nem volt mód. A Varga pince édesbe hajló, csajosan lágy buborékosai valószínűleg jól szolgálják a közönségigényt, de szájíznek nem alkalmasak. Szerencsére a díjazott, Aranymetszés - száraz olaszrizling 2017 boruk virágos illatával, frissességével, mandulás aromáival ösvényre állítja az estét. Az eredeti terv, a helyezések szerint a győztes felé haladva megpróbálni letapogatni egyfajta, a zsűri szerinti értékelendő minőségi sorrendet, ez elég gyorsan kisiklott. Nem is baj, mert másfajta, olykor fontosabb tanulságokkal szolgál az, hogy egy-egy borász a saját adottságain belül hogyan boldogul az olaszrizlinggel. 

 

Tanuljunk olaszul, tanuljunk rajnaiul – 1. rész

 

Nem csak a sokféle termőterület különbségeit lehet megtapasztalni egy ilyen mustrán. A nagy múltú, olykor kissé konzervatív borászkodás mérkőzik a korlátozott lehetőségekkel, de nagy lelkesedéssel induló fiatal pincészetekkel és a nemzetközi tapasztalatokkal vértezett ifjú, vagy fiatalos lelkű (tőkeerős) borászok által importált legkorszerűbb technológiákkal. A hétpróbás ipari eljárások a kísérletező biodinamikus szemléletű, kíméletes módszerekkel, vagy a teljesen archaikus narancsbor eljárással.

 

Hajlamos vagyok nagyvonalú lenni, és igazán érdekelnek a nagykönyvi leírásoktól eltérő, váratlan zamatok, a kísérletek. Mégis létezik az a lélektani határ, ahol elvész a jóindulat. Ahhoz képest, hogy már a kóstolót megelőző tesztre beküldött borok közt is több kieső volt kezelési hibák, technológiai hiányosságok miatt, az itteni mustrára is érkezett idegen szagokkal párálló, furcsa, kilógó, rossz savakkal terhelt, mi több, kezdődő dugóssággal küzdő bor is. Utóbbi csak azért nyugtalanító, mert a gazda erősködött, hogy két napja palackozta – tehát nem lehet az. Annál rosszabb, akkor a pince klórmentes tisztaságában makkant meg valami, ami nem sok jót ígér az egyébként megfelelően indított, reményteljes borainak sem.

 

Tanuljunk olaszul, tanuljunk rajnaiul – 1. rész

 

Lehet félmosollyal nézni a digitális bogyóválogató szkennereket, a pedáns, gépesített, patikatisztaságú feldolgozó üzemek, pincék reklámfotóit, ahol (elő sem fordulhat!) a földre ejtett ételtől a padló lenne piszkos – nem az étel, de behozhatatlan előnyt jelent ez a fajta rigorózus technológiai fegyelem. Nagyüzemi méretekben mindenképp.

 

Vitathatatlan szépsége van a vonalzóval, műszerekkel precízen létrehozott, stabil minőségű boroknak, mégis minden alkalommal felfokozott kíváncsisággal várom a „kézműves” kisebb pincék újabb, palackba zárt tapasztalatait. Drukkolok a biodinamikus, organikus gazdálkodóknak, az úgy létrejövő borokban mindig marad némi bizonytalanság, csodavárás, de a figyelmes munka többletzamatokban, fineszben, izgalomban többnyire kifizetődik. Kis gazdálkodónak fájdalmas veszteség lehet a kudarc, de ez nem menti, ha az illós, idegen illatoktól terhes bort is feldícsérik: semmi gond, a furcsaságok majd kiszellőznek a pohárból. Valahogy ez a német, francia, olasz borászoknak nem szokása.

 

A beszámoló második, befejező részében még több kóstolási jegyzet következik és szó lesz a pop-up előadásokról is.


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!