Villány ereje a nagy borokban mutatkozik meg
Bock Józsefet kérdeztük 2. rész
2014-02-15 | Tóth Adrienn
A Bock Józseffel készített interjúnk első részében áttekintettük a pincészet eddigi történetét, és megismertük a művelésük alatt álló dűlőket. Ma szőlészeti témákkal, az ehhez a munkafázishoz kapcsolódó átalakulásokkal folytatjuk a beszélgetést. Bő két, mára inkább két és fél évtizedes múlt áll a Bock Pincészet háta mögött. Ez alatt az idő alatt jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtött össze. Milyen változások jellemzik az utóbbi években a szőlőművelést?
Cikkünk első részéhez kattints IDE!
Az egyik ilyen átalakulás, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az ikertőkéknek. Alkalmazásuk révén két szőlőtőke között nagyobb tér áll rendelkezésre, amely megkönnyíti a kaszálás műveletét. Mindennek az ad jelentőséget, hogy főleg a domboldalon fekvő szőlőinkben, az erózió ellen füvesítést alkalmazunk, nemcsak két sor, hanem két tőke között is.
Nem jelent a fű egy egyébként is meleg, csapadékban szegény vidéken konkurenciát a tőke számára?
Egy speciális fűmagot használunk, amely sekély gyökerű és kis vízigényű, így nem von el saját működése érdekében sok nedvességet a talajból, viszont takarja a földet, amelyet így kevésbé tud a napsugárzás kiszárítani. További előnynek számít, hogy a meredekebb fekvésekben sem mosódik le a talaj egy hirtelen jött, nagyobb csapadékmennyisége esetén.
Az aszályos időjárás kapcsán fontos kiemelt figyelmet fordítani a szőlők gyökerének. Az a legjobb, ha a fő gyökerek legalább 1,5-2 méter mélységig lehatolnak. Ennek érdekében a telepítés után mi a felső 10-15 centimétert harmatgyökerezzük, aminek következtében nem a talaj felszínével párhuzamosan kezd szétterülni a gyökérzet, hanem a mélybe hatol. Ezt a módszert alkalmazva Villányban az aszályos évek sem jelentenek nehézséget, mert a jelentős agyagtartalom a talajban megtartja a vizet. Mindez a normál évjáratokra igaz, az extrémen száraz évek a jövőben felvethetik az öntözés szükségességét.
A Bock Pince kapcsán is nyilvánosságra került a tény, hogy ökológiai módszerekkel dolgoznak. Mekkora területre igaz ez?
Mind a hetven hektár saját tulajdonban álló szőlőt így műveljük, mivel azonban szőlőt vásárolunk is, amelyre ez nem igaz, nem írhatjuk rá a palackokra a biobor elnevezést.
Az utóbbi öt évben a saját területeken már csak olyan permetszereket alkalmazunk, amelyek természetbarátnak minősülnek. Azt tapasztaljuk, hogy a bioművelésnek és -permetszereknek köszönhetően a tőkék sokkal ellenállóbbak, mint a korábbi években.
Pluszmunkát jelent ez a rendszer, hiszen a kontaktszerek alkalmazása miatt többször kell permetezni, mint a hagyományos védekezés esetén. Nagyobb energiaráfordítást igényel az is, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk tökéletesen naprakészek a zöldmunkákkal, ezért többet és jobban kell dolgoznunk.
Hogyan fogalmazná meg, mely koncepció határozza meg a Bock-borok stílusát?
A megközelítésünk nem változott: az évjárat adta lehetőségeket bontakoztatjuk ki; amelyik évben lehet, igyekszünk megcsinálni a nagy borokat, és mindezt viszonylag sokáig tartó szürettel érjük el.
Ha az elmúlt évtizedeket vizsgáljuk, úgy gondolom, két olyan tényező volt, amelynek különösen nagy a jelentősége a minőség előre lépésének szempontjából. Az egyik a terméskorlátozás, a másik pedig a zöldszüret; egyértelműen tapasztalható, hogy mindkettő sokat ad hozzá a borokhoz. Az utóbbi évek kihívását az a törekvés jelenti, hogy egyre inkább a metszéssel igyekszünk beállítani a kívánt termésmennyiséget, amelyet később csak korrigálni kell szükség esetén.
A Bock név az egyik legismertebb bormárkának számít itthon. Ilyen névvel is kell dolgozni az értékesítési stratégián?
Természetesen. Jelenleg a legtöbbet az exportértékesítés növelésével foglalkozunk, amely a jövőben azt is jelentheti, hogy csökken a magyar piacon eladott boraink mennyisége. A legfontosabb vevőinknek Nyugat-Európa és Erdély számít, előbbi régióban Ausztria, Németország és Svájc mondható elsődleges partnernek. Távolabb fekvő, de ugyancsak lényeges vásárlóknak bizonyulnak a közel-keleti országok, Oroszország, Grúzia, Kína és az Egyesült Államok is.
A célunk az export kapcsán tulajdonképpen az, hogy segítségével stabilizáljuk a hazai értékesítést. Ha boraink 25%-a határainkon túl talál gazdára, azzal már elégedett leszek.
Ha egy szőlőfajtához kötné a Bock Pincészet ismertté válását, melyik lenne az?
Egyértelműen a cabernet sauvignon és az erre épülő házasítások. Persze ehhez a fajta adottságain túl szükség volt arra is, hogy itthon a ’90-es években hirtelen nagyot ugorjon az érdeklődés a vörösborok iránt.
A borstílus szempontjából ebben az időszakban egyértelműen Bordeaux jelentette számunkra a mintát, hiszen a komoly vörösborok mezőnyében nemzetközi értelemben is ez a borvidék számított meghatározónak. Így nemcsak a hazai, hanem a külföldi fogyasztók is az ilyen típusú borokat keresték.
Manapság gyakran emlegetett téma a vörösborok esetében a magas beltartalom, koncentráció kérdése. Mit gondol erről?
A fogyasztói igények – amelyeket nekünk is követni kell – egyértelműen a könnyedebb borok irányába mentek el. Ez Villány számára kihívást jelent, hiszen mi pont a nagytestű vörösborokban vagyunk jók, ma viszont ezeket nehezebb értékesíteni.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a piramis csúcsát a világ bormennyiségének nem több, mint 5%-a jelenti. Nekünk egyértelműen a felső szegmens a fontos, mert ezáltal mutathatjuk meg, mire képes a termőhely. A prémium borok mellett természetesen középkategóriájú tételeket is kell készítenünk, de Villány erejét a top borokkal tudjuk megmutatni.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!