A hazai borászatok képesek az összefogásra

A Vindependent tavaszi sajtótájékoztatója

2012-04-04 | Tóth Adrienn

Svéd javaslatra májustól itthon nem lehet majd hordót kénnel fertőtleníteni. Az Európai Unió ezen túl azt tervezi, hogy új-világi mintára liberalizálja a közösségi bortörvényt, megszüntetve a telepítési jogokat, ezáltal eltörölve azokat a tradíciókat, amelyek a kontinens bortermelő országaiban évszázadok óta kiemelik a minőségi szőlőtermesztésre alkalmas földterületeket. Az EU agrárpolitikájában 2012-től központi jelentőséget kap az ökológiai gazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság.

Ezek és ezekhez hasonlóan rengeteg további folyamat zajlik Európában, amelyekről a magyar borászoknak tudniuk kell, és vannak közöttük olyanok is, amelyekbe más bortermelő országokkal együtt bele is kell szólniuk. Amíg az EU országainak majdnem fele nem tradicionális bortermelő, előfordulhat, hogy kellő tájékoztatás hiányában olyan szakszerűtlen javaslatokat fogadnak el, mint az említett svéd kénezési példa. „Persze egy családi borászat esetében nem feltétlenül marad energia a jogszabályalkotásban való részvételre a napi munka mellett, ezért jött létre 2005-ben a Vindependent” – mondta el Rókusfalvy Pál, a szervezet elnökségi tagja.

A szőlészek és borászok összefogásának jelentőségéről, és az ezáltal elérhető eredményekről tartott sajtótájékoztatót 2012. április 2-án Budapesten a Vindependent, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége. A három fő témán, a nemzetközi kapcsolatok építésén, az ökológiai szekció létrehozásán és a hazai szőlészeti és borászati szakmaközi szervezet megalakulásán keresztül a Vindependent azt kívánta bemutatni, hogy közös fellépéssel a pincészetek jelentős hatást gyakorolhatnak mind a hazai folyamatokra, mind az Európai Unió működésére.

Az olaszok csak három évvel utánunk kaptak észbe

„Többéves franciaországi tartózkodásából hazatérve Jásdi István már előttünk látta, hogy itthon is szükség van egy, a független, minőségorientált pincészeteket összekötő szervezetre, amely eredményesen képviselheti a hazai borásztársadalmat – beszélt a ma ötvennyolc tagot számláló szervezet létrejöttéről Molnár Péter, a Vindependent elnöke. – Az, hogy mára hetente általában két szakmai anyagot kell véleményeznünk, és hogy ily módon tevékenyen részt vehetünk az uniós törvényalkotás folyamatában, óriási jelentőséggel bír.”

Mindezt a CEVI-ben, a European Confederation of Independent Winegrowers, azaz az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségében betöltött tagságának köszönheti a magyar csoport. A CEVI egy immár kilenc országot tömörítő szövetség, amelynek állásfoglalására mind az EU-ban, mind világszinten adnak. Nem véletlenül, hiszen például a francia csoportnak nyolcezer tagja van. Az olaszok három évvel utánunk léptek be, a legújabb csatlakozóval pedig a szövetség túllépett a kontinens határain, hiszen immár Kanada is része a szakmai szervezetnek.

A CEVI magyar aktualitását most az is megerősíti, hogy április végén kétnapos konferenciára érkezik hazánkba a nemzetközi tagság, amely Budapesten és Tokajban zajlik majd. A hivatalos eseményeket követően a vendégek többsége hétvégére is marad, még szélesebb merítést nyerve a hazai borkínálat sokszínűségéből, hála egy egri kirándulásnak és több, a fővárosban zajló eseménynek.

A konferencia során a jelenlévők várhatóan megfogalmazzák, milyen lépéseket kívánnak tenni a telepítési jogok uniós megszűntetése ellen, valamint egyeztetéseket folytatnak egyéb nemzetközi jogszabályok tekintetében, amelyek kapcsán együtt erősebben léphetnek fel.

A bio térhódítása várható

Ha az ember nincs benne a nemzetközi vérkeringésben, nem feltétlenül jut el hozzá minden fontos információ. Erre példa Wille-Baumkauff Márta, a Vindependent újonnan alakult ökológiai szekciójának vezetője szerint az a tény, amelynek értelmében 2014-től a fiatal gazdálkodók kiemelt támogatásán túl az uniós agrárpolitika központi szerepet szán az ökológiai gazdálkodásnak és más fenntartható művelésmódoknak.

Ennek keretében azon pincészetek, amelyek nem térnek át legalább ültetvényeik bizonyos százalékán egy, a környezet iránt kíméletesebb művelési módra, területalapú támogatásuk akár 30%-át is elveszíthetik.

Az előttünk álló munka mennyisége gyakorlatilag korlátlan

A nemzetközi kapcsolatok ápolásán túl persze nem szabad elfeledkezni a határainkon belüli teendőkről sem. A hazai borágazat szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bír majd az a szőlészeti és borászati szakmaközi szervezet, amely a magyar termelőket reprezentáló egységként lép fel mind a magyar, mind a nemzetközi törvényalkotás boros vonatkozásai esetében.

A szervezet előkészítése immár két éve zajlik, amelynek soraiban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ), valamint a Pannon Bormíves Céh mellett a Vindependent is ott lesz. Molnár Péter állásfoglalása szerint azért tart ilyen sokáig a megalakulás, mert a csatlakozó tagság elhatározta, hogy vagy egy, a jövőben valóban jól működő szervezetet alakítanak ki, vagy inkább nem tesznek semmit.

Egy összhangban dolgozó, a teljes magyar bortermelői réteget képviselő szervezet létrehozása a Vindependent elnöke szerint egyáltalán nem utópikus elképzelés: „Bár vannak közöttünk különbségek, mindannyiunkat összeköt az, hogy szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozunk, közösek az érdekeink, együtt kell lépnünk borkultúránk megóvása érdekében.”

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!