A Mádi Kör borbemutatója
„.az a legfontosabb, ahogy tesszük a dolgunkat…”
2009-06-15 | Tóth AdriennJúnius 4-én a Mádi Kör először mutatta be az általa felállított eredetvédelmi szabály szerint készített borait Budapesten. A Lánchíd Palota Étteremben zaljó eseményre 160-an kaptak meghívást a borszakma berkeiből. A szép számmal megjelent közönséghez csatlakoztak az éppen a rendezvénnyel párhuzamosan zajló Pannon Bormustra bírálói köztük Angela Muir MW és Caroline Gilby MW.
A Mádi Kör tevékenysége alapvetően a Tokaji borvidék Mád községéhez kötődik. A nap mint nap ezen a területen dolgozó tizenhat borász azért hozta létre ezt az összefogást, hogy új korszakot nyisson a vidék borkultúrájának történetében. Szepsy István, az egyesület elnöke szerint kétség sem férhet hozzá, milyen komoly fejlődésen mentek át boraik a rendszerváltás óta, azonban mostanra megérett az idő arra, hogy egy következő szintre lépjenek, amely az eredetvédelmen, az egyes dűlők különleges tulajdonságain alapszik.
A rendszer
A társaság nem csak eredet szerint különbözteti meg az egyes borokat, ahhoz, hogy valamelyik, általuk meghatározott kategóriába bekerüljön egy-egy tétel, más, elsősorban szőlészeti elvárásoknak is meg kell felelnie. A három szintre épülő rendszer alapja a Mád községi bor, amely nevének megfelelően kizárólag Mád határából származhat, legalább hat éves szőlők terméséből készülhet úgy, hogy egy hektárnyi területről maximum 50 mázsát szednek le.
A Mád történelmi dűlők bora is beszédes kifejezés. Azokat a területeket sorolják ide a szervezet tagjai, amelyeket az elmúlt 400 évben első-, másod- vagy harmadosztályúakként különböztettek meg. Ezen a szinten tovább szigorodnak a feltételek, így itt az ültetvénytől már legalább nyolc évet várnak el, a termésmennyiség pedig 40 mázsára korlátozódik.
A legkisebb, ám legnagyobb presztízzsel bíró csoportot a Szőlő elnevezés fedi. Ennek akkor felel meg egy terület, ha az karakteresen elkülöníthető környezetétől, így kiérdemli, hogy valóban megkülönböztessék. Persze ennek csak akkor van jogalapja, ha az elkészített bor is évről-évre hordozza magán a magas és egyedi minőséget. Az ültetvény kora természetesen ebben az esetben tovább emelkedik (10 év), a termés pedig csökken (30 mázsa hektáronként).
Ahhoz, hogy valóban reprezentálni lehessen ennek a rendszernek minden szintjét, viszonylag nagy kiterjedésű szőlőterületre volt szükség, így nem véletlen, hogy egy a Tokaji borvidéken belülről, egy község szintjéről építkező kezdeményezésnek épp Mád, a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező település ad otthont.
Mád
Az a szép abban, hogyha elkezdjük jobban megismerni az egyes borvidékeket, hogy egyre mélyebb szinteken belül kezdhetünk gondolkodni. Így ha Mádról beszélünk, nem elég azt tudnunk, amit a Tokaji borvidékkel kapcsolatban szoktak emlegetni, meg kell figyelnünk a helyi klíma, a helyi talaj eltérését az átlagtól.
Máddal kapcsolatban az egyik fontos tényező az, hogy egy vulkáni kúpok által határolt medencében található. Ezek megvédik a szőlőket az északi és nyugati szelektől, így a szomszédoknál melegebb, páradúsabb levegőben cseperednek a szőlők, ami jót jelent mind a szőlő érése, mint annak aszúsodása szempontjából.
A helyi vulkánok és a Pannon-tó összjátékának eredményeként komplex, jó vízgazdálkodású, a szőlő biztonságos és a szokásostól korábbi érését elősegítő talajszerkezet alakult ki, amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy az olyan helyi dűlők, mint például a Betsek, a Király, a Nyulászó vagy a Szent Tamás sztár státuszba kerülhessenek.
A történet persze nem lesz teljes, ha a dolognak csak az egyik, a természeti oldalát nézzük. Érdemes ehhez hozzávenni az évszázadok óta itt dolgozó emberek munkáját, szőlészeti és borászati kultúráját, hagyományait is.
Az ember
A korábban 450 éve folyamatosan alakuló birtokrendszert megszámlálhatatlan csapás érte az utóbbi évtizedekben. A rendszerváltás óta azonban sok család döntött úgy, hogy erőfeszítéseket tesz a helyi borkultúra újbóli felvirágoztatásáért. Vannak közöttük ősi tokaji családok leszármazottai (Árvay, Galambosi, Gergely, Orosz, Szepsy, Török), Mádba beleszerető újak (Barta, Budaházy, Bruhács, Demeter, Lenkey, Matisa Carlo, Szarka) valamint kívülről érkező nagybefektetők (Gundel, Royal Tokaj).
Mindannyian részt vettek az elavult területek, kipusztult szőlők felújításában, a kis, laza fürtű furmint klónok megmentésében, amelyek a korábbi évtizedek mennyiségorientált szemléletmódja miatt már majd’ kivesztek. Munkájuk eredményeképpen mind a szőlészetben mind a borászatban súlyosan és felelősségteljesen ott van ma a csúcsminőség előállításának lehetősége és gyakorlata.
Szép az, amit eddig letettek az asztalra, és valószínű, hogy ha nem tömörültek volna ebbe a társaságba, mindenki menne előre továbbra is, hogy a maga módján, a maga útján járjon. Emellett a folyamat mellett, azonban valami más is elindult, amit úgy hívunk…
Mádi kör
Szepsy István a következőképpen fogalmazta meg a szervezet létrehozásának mozgató rugóját: „Most értelmeznünk kell a termőhelyeinket, amelyek a legfontosabb természeti erőforrásaink…Célunk, hogy magasabb minőségi síkokra kerülhessenek boraink, de ehhez először nekünk kell tudatilag feljebb jutnunk, életformává kell, hogy váljon a közösségben való gondolkodás, és az az elv, hogy folyamatosan lehet jobbat termelni, hogy itt nincsenek határok.”
A körön belül jelenleg is folyik az elméleti elképzelések megfelelő gyakorlati megvalósításának kialakítása, az főbb kérdések tisztázása mellett így folyamatosak a kóstolások is.
A július 4-i borbemutatón a tizenhat tagú Mádi Körből tizenhárom pincészet kóstoltatta száraz borait, késői szüretelésű tételeit, szamorodnijait és aszúit. A kiállított borok leginkább az utóbbi három évjáratból kerültek ki, de volt olyan pincészet is, amely 1990-ből származó száraz furmintját tárta a nyilvánosság elé.
A kóstolóról készített képösszefoglalónk az alábbiakban tekinthető meg.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!