A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A merlot és a cabernet

Rövid borhírek szőlőfajtákról

2010-07-14 | Tóth Adrienn


Az autochton, azaz helyi szőlőfajtákkal szemben világfajtának azt a néhány típust tekintjük, amelyek szinte a világ összes, különösebb szélsőségektől mentes borvidékén megtalálhatók. Bár a legtöbbjük eredetileg egy-egy francia borvidékhez kötődik, mára meghódították a világot, és képviselőik legalább olyan híresek lehetnek akkor is, ha az Új-világból származnak, mint ha európai szőlőből készültek volna.


 

A merlot nem szenved Sideways-effekttől

Egy, a Nielsen Piackutató cég által idén nyilvánosságra hozott elemzés szerint a merlot iránti érdeklődés egyáltalán nem esett vissza a legendás amerikai film, a Sideways, azaz Kerülőutak után, amelynek főszereplője nyilvánosan pálcát tört a pinot noir mellett a merlot ellenében. A 2004-ben bemutatott film után ugrásszerűen megnőtt az amerikai fogyasztók érdeklődése a pinot iránt, és sokan attól tartottak, ez együtt jár majd a merlot visszaesésével, amelyet unalmas fajtaként könyvelt el a címszereplő.

A jósok azonban tévedtek, ugyanis a Sideways utáni években nemhogy csökkent, hanem egyenesen nőtt a merlot fogyasztás az Egyesült Államokban, ahol jelenleg a harmadik legkeresettebb fajta a chardonnay és a cabernet sauvignon után. Sőt, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen az általános elfogadottsága, le is nyomja az imént említett két szőlőfajtát, ugyanis több amerikai háztartás vásárol merlot-t magának, mint bármely más fehér- vagy kékszőlőfajtát. Ugyancsak első helyen áll a szőlő az ismételt vásárlások szempontjából, azaz ha valaki merlot-ból vesz egy üveggel, a legnagyobb a valószínűsége, hogy még abban az évben egy másik palackot is megvásárol.

A jelenség oka valószínűleg az, hogy ezzel a szőlőfajtával azonosítják az emberek leginkább a megfizethető árú minőséget. A Sideways romboló hatása pedig azért nem jelentős, mert a felmérés által megkérdezettek 45%-a nem is látta a filmet, azoknak pedig, akik látták, 93%-uk úgy gondolja, a mozi nem befolyásolta a merlot iránti érdeklődését.

A cabernet sauvignon összeomlása

Ezzel a címmel jelentetett meg egy cikket a Sonomában heti boros hírlevelet publikáló Dan Berger. Bár az előző elemzés eredményeit ismerve, ez a feltételezés kevéssé valószínű, előfordulhat, hogy jelentős különbség van a borfogyasztó elit ízlésváltozása és a szupermarketek vásárlásai között. A szerző véleménye szerint ugyanis odáig jutott a kaliforniai borászat, hogy a húsz évvel ezelőtt még tiszteletnek örvendő cabernet sauvignonból, mára önmaga paródiáját hozták létre.

Berger a következőképpen hasonlítja össze a múltat a jelennel: két évtizeddel ezelőtt szerinte a cabernet sauvignon egy száraz vörösbor volt, amely nem az aromák miatt került hordóba, hanem azért, hogy ott érettségre és komplexitásra tegyen szert. A boroknak általában 12,5% volt az alkoholtartalma, kiugró esetben ez az érték 13,5%-ig csúszhatott fel. A pincészetek sok esetben rövid, de még több esetben kifejezetten hosszú érlelési időt javasoltak a cabernet-k számára, mert azok tanninjai fiatal korukban túl durvák voltak, esetükben szükség volt az idő szelídítő hatására, amelyet lehetővé is tett a magas savtartalom. Amint azonban megértek, kiválóan illettek olyan ételekhez, mint a steak, a ragu, a sült csirke vagy különböző vadfogások.

Ezzel szemben a kritikus véleménye szerint a mai 30 dollár feletti árkategóriában kapható cabernet sauvignon-okat az emberek olyan fiatalon fogyasztják el, ahogy csak tudják, többek között azért, mert ezek, a minimum 14,5%, de gyakran 16%-os alkoholtartalommal, kifejezetten alacsony savtartalommal és gyakran maradék cukorral rendelkező borok nem bírják az érlelést. Berger szerint a mostani fajtára vonatkozó borleírások esetében a csokoládé, a kávé, a füst és az olajos magvak köszönnek vissza újra és újra, ezen hordós érlelésű aromák túlsúlya a gyümölcsös jegyek fölött pedig arra utal, hogy a hordós érlelés már nem eszköz, inkább végcél. A jelenségre a szerző figyelmét az, a borászok szájából egyre gyakrabban visszatérő fordulat hívta fel, amely szerint ugyan cabernet-t még készítenek, de maguk már nem isznak.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!