A vártnál többet szüreteltek
A 2008-as évjáratról Ausztráliában
2008-07-18 | Tóth Adrienn
Ausztrál napjainkat folytatva ma kicsit elmerengünk a 2008-as évjáraton. Az ország óriási kiterjedése miatt nem annyira az apró nüánszokról, sokkal inkább a mennyiségekről lesz szó. Ezek után áttérünk egy mostanában befejezett kampányra, amelynek az volt a célja, hogy a fogyasztókkal megismertesse, hogy léteznek Ausztráliában borvidékek.
Annak ellenére, hogy elég nagy gyakorlatuk van a tervezgetésben, ez alkalommal rendesen mellé fogtak. Bár az is lehet, hogy inkább a piaci folyamatok megfigyelésében erősek, és a természet törvényeit, no meg az öntözés hatásait kevésbé ismerik.
Lényeg a lényeg, amit jóval szüret előtt még 900 000 tonnára becsültek, az februárban, a szüret felénél már 1,55-1,65 millió tonna volt, hogy végül június közepén, a munkák végeztével, a 2008-as szüret hivatalos végeredménye 1,83 millió tonna legyen.
Összehasonlításképpen ez a végső szám nincs is olyan messze a mennyiségi szempontból kiemelkedően jónak bizonyuló 2006-tól és 2005-től (1,93 és 1,92 millió tonna). Felülmúlja azonban a száraz, komoly vízhiánnyal küzdő és fagy által is megnyomorított 2007-et, a maga 1,4 millió tonnájával.
A vártnál jobb eredmény valószínűleg a tavalyi kudarcok után figyelmesebb vízgazdálkodásnak volt köszönhető.
Ettől függetlenül az alacsonyabb minőségű, továbbértékesítésre és nagyobb tételekbe való beházasításra váró borok ára tovább emelkedik, köszönhetően a nagyobb előállítási költségeknek, amelyek közül a legfontosabb a víz. Hozzájárul még a képhez az erősödő ausztrál dollár és az egyre jobban munkálkodó versenytársak is.
Ezek után újra vissza kell térnünk a tegnapi jóslathoz, hiszen ha nem tudják ezt az alacsony árat tartani az ausztrál tömegborok, azzal valóban egyik legfőbb vonzerejüket veszítik el. Ha pedig ki akarnak lépni az olcsó borok szerepköréből, akkor valami mást kell letenni az asztalra. És mivel az ausztrálok nem buták, legalábbis elég előrelátóak, a közelmúltban épp egy eddig példa nélkül álló kampányt zavartak le Angliában.
Vidéki hősök
Szabad fordításban valahogy így hangzana a legújabb kampány, amelynek célja, hogy az ausztrál borvidékek létével ismertesse meg a brit fogyasztókat. A több körben zajló akció egyik eleme egy e-marketing eszköz. Ennek keretében 40 000 fogyasztóhoz juttattak el egy e-mail üzenetet, amely egy honlap elérhetőségeit tartalmazta.
A honlapon különböző játékok találhatók, amelyek segítségével miután valaki bizonyította a szőlőfajták terén bírt tudását, továbbléphetett a borvidékek szintjére.
Más új-világi bortermelő országokhoz hasonlóan az ausztrálok is rájöttek arra, ahhoz, hogy magasabb áron adhassák el boraikat, hozzáadott értékre van szükség. Abban az esetben pedig, ha az eddigi mindössze egy márkanévvel és szőlőfajta megnevezéssel ellátott borokhoz ezentúl szűkebb termőhelyet rendelnek, egy magasabbra pozícionálható terméket kapnak.
Ironikus, hogy ezzel a trenddel egy időben az Ó-Világ viszont, élünkön Franciaországgal, pont azon dolgozik, hogy egyszerűsítsen, és az eddig mindössze származáshelyével megjelölt bort ezentúl szőlőfajtával jelölhesse. Magyarán mondva ne az legyen a címkén, hogy burgundi (konkrétan szólva Bourgogne), hanem Pinot Noir vagy Chardonnay.
Ha belegondolunk, mulatságos, hogy ebben az esetben is beigazolódott, hogy a szomszéd fűje mindig… és sosem az a jó, ami éppen van. A kérdés innentől kezdve az, hogy vajon ki tudja könnyebben elérni, amit akar? Míg egyik oldalról világos, hogy Európának talán nem lesz olyan nehéz bevezetni egy chardonnay-t vagy pinot noir-t a világpiacra (hiszen ezeket a kategóriákat pont az Új-Világnak hála úgyis ismerik a fogyasztók), mint minden egyes új-világi országnak megtanítani fontosabb borvidékeit. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy bárminek a megismertetésében, kommunikációjában Ausztráliának már nagyobb gyakorlata van.
Mondhatnám, hogy minek ebből versenyt csinálni, de ilyen számok mellett mi mást is lehetne, főleg egy olyan országban, amely velünk ellentétben sohasem fogja tudni borfogyasztásban megközelíteni bortermelését, hacsak az előző tényleg nem esik a béka feneke alá.
A cikk első részéhez kattints IDE.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!