A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bevezetés a kékfrankosok világába

Dr. Mészáros Gabriella kékfrankos mesterkurzusa

2014-05-19 | Robotka Gábor


Bevezetés a kékfrankosok világába

Az előadót vélhetően nem kell bemutatnom az olvasóknak, hiszen a Mészáros-Rohály oktatópáros hölgytagja az évek során borbarátok százait indította el a kóstolás kifinomult és legtöbbször kellemes útján. Gabriella előadásával vette kezdetét a "Kékfrankos MOST!" programsorozat nagyonNAGY kóstolója, ahol sokunk örömére a meghatározó hazai termelők mellett csúcskategóriás osztrák borászok tételeiből is válogathattunk.


A mesterkurzus során végigvettük a fajta történetét, mai helyzetét, lehetséges jövőjét, és természetesen jobbnál jobb tételeket kortyolgatva próbáltunk fajtajelleget, termőhelyet felismerni, jövőbe mutató irányokat felfedezni. Vegyük hát sorra, honnan is jöhet és merre tart a kékfrankos!

Eredetét tekintve egy dolog tűnik biztosnak: a kékfrankos egyik szülője egy bizonyos heunnisch weiss (viccből fordíthatnánk hun fehérnek…) nevű ősi balkáni fajta, amely számos egyéb sokra hivatott szőlőt is világra segített. Többek között a mi furmintunk és a franciák chardonnay-ja is ebből eredeztethető. A fajta másik szülőjét viszont eddig még nem sikerült beazonosítani.

Nevével kapcsolatban szintén sok teória kering boros körökben. Ha a hazai folklórban oly népszerű, napóleoni seregek kék frankjáról szóló sztorit átugorjuk, még akkor is rengeteg mendemondát találunk.

Azt mindenesetre tudjuk, hogy az osztrák sógorok a mi kékfrankosunkból fordították a mai Blaufrankisch nevet, hiszen a Monarchia többi részén azelőtt lemberger névre hallgatott a fajta. Ez a név utalhat a szlovéniai Lemberg városára, hiszen ott a mai napig termelik a kékfrankost. Ezzel együtt már a monarchia idejében is a Ruszt-Sopron környéki borvidék volt a fajta fő termőhelye.

Kulcsszerephez a filoxéravész előtt nálunk nemigen jutott a kékfrankos, hiszen a kadarka volt Magyarország uralkodó kék szőlője. A szőlőgyökértetű támadása után viszont hatalmas területekre telepítették a remek alkalmazkodó képességgel rendelkező szőlőt. A szocialista idők mennyiségi szemléletébe szintén jól illett a bőtermő kékfrankos.

Legutóbbi telepítési hullámának pedig a rendszerváltást követő rozéőrület kapcsán jött el az ideje. Rozéként azóta is bizonyít, remek savszerkezete, friss meggyet idéző íze miatt keresve sem találni ehhez a borstílushoz jobb alapanyagot. Mészáros Gabriella úgy véli, a kékfrankos eleganciája egy-egy kiváló tételnél a pinot noirokat idézi, és így nem kell soká várnunk arra a pillanatra, amikor pezsgőalapborként is szerephez jut a fajta.

Magyarországon Sopron mellett a Szekszárdi borvidék foglalkozik kiemelten a kékfrankossal, a világszínvonalú konkurenciát pedig a Fertő tó partján elterülő osztrák borászatok képviselik. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a jó kékfrankosok üdék, de nem súlytalanok. Vezető ízjegyük a meggy, ami friss gyümölcslé formában, de olykor a túlérett, aszalt gyümölcsöt idéző ízzel is jelen lehet a borban.

Bevezetés a kékfrankosok világába

A soproni tételek jórészt alacsonyabb alkohollal, magasabb savval és az altalajra jellemző ásványos karakterrel rendelkeznek. Illatukban egyedi módon előbukkan az ibolya. Szekszárd löszös-meszes domboldalain szelídebb, krémesebb borok készülnek magas alkohollal, de lehengerlőbb stílusban.

A mesterkurzus tételei között előfordultak a korszerű borászati technológiát ügyesen alkalmazó ésaz azt jórészt elhagyó organikus borok is. Ráspi és Franz Weninger kékfrankosai inkább a soproni termőhelyről, mint a fajtáról szóltak. Mindkét bor kívánta volna a hozzá illő ételt.

Bott Frigyes vulkanikus talajon termett, krémes bora jól mutatta, hogy mennyire jól tud csúszni egy vastagabb kékfrankos. Nem az a bor, amin hosszan elmereng az ember, de kifejezetten öröm iszogatni.

A legszebb tétel számomra mégis a burgenlandi Gesellmann pincészet „Hochacker” területről származó 2011-es bora lett. Komplex, telt, de nem nehézkes, emlékezetes lecsengésű nagy bor – megfizethető áron. Ha jól emlékszem, pont ezt kóstolva jegyezte meg Mészáros Gabriella, hogy ha ilyet tud adni egy kékfrankos, akkor kinek hiányzik a merlot vagy a cebernet. És ez a gondolat végszónak sem rossz…     

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!