A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bormarketing konferencia 2009

Második nap: Varga Péter Kínáról

2010-01-14 | Tóth Adrienn


Bormarketing konferencia 2009

\"A borkultúra Kínában annyira fejletlen, hogy mondhatjuk, szinte nem is létezik\" - ezzel kezdte meg előadását Varga Péter, aki az ázsiai országban foglalkozik magyar borok értékesítésével. A fiatal borkereskedőtől sokat megtudhattunk az ország tőlünk eltérő kulturális adottságairól, valamint a lakosság borhoz való viszonyáról.


Még csak pár évtizede lehetséges egyáltalán minőségi borokhoz hozzáférni Kínában, ezért aki mostanság indul errefelé, még mindig az első fecskék között érezheti magát. Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy ezen a sokat ígérő, óriási piacon csak szívós munkával lehet eredményt elérni. Ennek oka a rengeteg helyi sajátosság, amelyhez illik hozzászoknia annak, aki boldogulni szeretne.

Egy átlagos lakosnak fogalma sincs arról, tulajdonképpen mi is a bor, előfordulhat, hogy angolul tökéletesen beszélő emberek sincsenek tisztában ilyen gyakorlati információkkal. Ha azonban olyan emberekkel találkozunk, akik már ittak bort, akkor is érhetnek minket meglepetések. Kínában a borfogyasztás motivációja különbözik az Európában megszokottól, arrafelé kevésbé az étkezés kiegészítőjeként, mint inkább a szórakozás eszközeként tekintenek erre az italtípusra. Ennek megfelelően sok esetben szénsavas üdítőitalokkal keverve fogyasztják.

És bár a nyugati fogyasztókkal kapcsolatban is gyakran elhangzik, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a bor megjelenésének, a címkének, a palacknak, az ázsiaiakra ez fokozottan vonatkozik, akik a külcsín alapján kategorikus következtetéseket vonhatnak le a bor minőségére nézve.

A kulturális hátrány egyik legjobb példája az ok, amiért kevésbé elterjedtek a fehérborok arrafelé. Péter elmondta, hogy amíg a vörösborra van helyi kifejezés, ami szó szerint vörös alkoholt jelent, addig ennek fehér megfelelőjén a bor helyett a helyi rizspálinkát értik.

Arról már sokan hallottunk, hogy ebben a kultúrában milyen nagy jelentősége van a protokoll, avagy a viselkedésnormák betartásának. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A sikeres üzletkötés első lépése egy szinte baráti hangulat kialakítása, ennek érdekében a többszöri találkozásokra és közös étkezésekre kerül sor minden esetben. Sokáig nem is terelődik szó magára az üzletre, inkább egymást szeretnék megismerni a felek.

\"\"

A konkrét eredményt hozó tárgyalásokra így általában fényűző éttermekben kerül sor, bizonyítandó a felek jó anyagi helyzetét, valamint kiélvezve a gasztronómia örömeit. A kereskedelmi együttműködések elengedhetetlen feltétele az alku, többek között ezért is érdemes a helyi tapasztalatokkal bíró szakember szerint mindig magasabb árról indulni, mint amit végül el szeretnénk érni. Ez a gyakorlat akkor is jól jöhet, ha - mint az szintén sűrűn előfordul - a felek menet közben változtatnak, további engedményeket, jobb feltételeket kicsikarva.

A borok helyi, magas fogyasztói ára azonban nem azt jelenti, hogy itt drágán veszik meg a borokat a kereskedők. Sokkal általánosabb az a gyakorlat, amely szerint a lehető legolcsóbban vásárolnak bort, amelyet számunkra irreálisan magas áron, akár tízszeres szorzóval értékesítenek tovább. A cél itt egyértelműen a minél gyorsabb meggazdagodás, amelyhez az óriási profitokon keresztül vezet az út.

A helyben alkalmazható marketingstratégiáról megtudhattuk, az otteniek komoly fontosságot tulajdonítanak a leírt szónak, így egy-egy helyi szaklapban történő hirdetés vagy bemutatás sokat lendíthet egy bor keresettségén, ezzel szemben a tévében vagy óriásplakátokon történő hirdetéseknek közel sincs ekkora hatása az emberekre.

Az esztétika kérdéséről szólva kiderült, nem feltétlenül érdemes saját ízlésünkre hagyatkozni, ha népszerűek akarunk lenni Kínában. Az eddigi tapasztalatok szerint borok vonatkozásában szívesen veszik a helyiek a vörös és arany színek, illetve a különböző állatfigurák megjelenését a palackokon. A színeknek és szimbólumoknak azért kell ekkora szerepet tulajdonítanunk, mert a legtöbb kínai nem ismeri az európai karaktereket, számukra a szamorodni és aszú közti különbség az – ahogy Péter találóan fogalmazott -, hogy az egyik egy rövidebb, míg a másik egy hosszabb szó.

Az előadó azzal zárta beszédét, hogy véleménye szerint ez az óriási piac mindenki rendelkezésére áll, még nem késő, bárki beléphet, és változtathat az eddig kialakult képen. Az országban ugyan már jelen vannak magyar borok, de sajnos a legalacsonyabb minőségi kategóriában, amely eddig sokat rontott hazánk boriparának megítélésén. Most innen kell a képen javítani.

Azoknak azonban, akik terjeszkedni szeretnének, Varga Péter véleménye szerint mindenképp praktikus az országba utazni, hogy saját szemükkel lássák az ottani viszonyokat, megismerhessék a körülményeket, amelyek között kereskedelmi partnereik dolgoznak.

Beszámolónkat hamarosan folytatjuk egy következő érdekes előadással.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!