Dűlőízlelés Budapesten

Tokaji Bormívesek Társasága

2007-12-08 | Szűcs Péter

Azon ritka eseménynek lehettünk tanúi egy kellemes novemberi estén, amikor is a „hegy ment Mohamedhez". A Tokaji Bormíves Társaság Egyesületének borászai néhány órára Budapestre varázsolták Tokaj-Hegyalját, vendégül látva mintegy másfélszáz borkedvelőt, bemutatva, miképp válik az elgondolásból valóság. Megízlelhettük a palackba zárt filozófiát.

Az est első részében Bodó Judit (az egyesület elnöke) beszélt röviden az alapítás óta eltelt egy évről, majd stafétabot-szerűen Demeter Zoltánnál, Bárdos Saroltánál, Alkonyi Lászlónál volt a szó. Az asztalokra közben megérkeztek a várva várt borok. A Percze és Teleki dűlőkből furmint, a Barakonyi és Szerelmi dűlőkből hárslevelű oldotta a „hivatalos” hangulatot.

Egyszerre volt ez virtuális utazás időben és térben. Az 1641-es dűlőszabályozástól indultunk, majd egy 1737-es királyi törvényen keresztül vezetett utunk, amivel a területet egy borvidékké nyilvánították, végül elérkeztünk a jelenkor gondjaihoz és reményeihez. Minden kis lépés fontos, mely közelebb vihet a borvidék régi dicsőségének visszaszerzéséhez.

Mindeközben felsorakoztak a dűlők „küldöttei", a borok és a borászok. Kötetlen beszélgetés és kóstolás vette kezdetét, amely során kiderült, hogy a tokaji szőlőfajtákat – furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kövérszőlő, zéta - eddig is sokan ismerték, viszont méltatlanul kevés szó esett „otthonukról", leginkább csak ilyenformán: „ez a bor löszös talajról származik" vagy „ez egy déli kitettségű dűlőről lett szüretelve”. Pedig minden dűlő más üzenetet hordoz, melyből a szőlő kibontja a saját történetét, ami borrá szövődik, amelyet a borász közvetít, hogy „akinek van füle a hallásra, hallja..."

Természetesen felmerül a kérdés, hogy mi is az a dűlő? Nagyon szakszerűen: a dűlő pontos határokkal rendelkező, egyéni karakterű bort adó termőhely. A határokat meg lehet nézni a térképen. A termőhelyet a helyszínen. Ha pedig igazán meg akarjuk ismerni, milyen egyéniség a Csontos-, Határi-, Szent Tamás-, Előhegy- (és persze valamennyi itt nem említett) dűlő? Bizony, meg kell kóstolni a bort, amelyet azok adnak...

UI: A helyi eredetvédelem Tokaj hónapunk kapcsán szóba kerül még a Téma rovatban.

Címkék

Hasonló cikkek

Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon

Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!