A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Egy világörökségi borvidék útja

Konferenciát tartottak a Tokaji Borbarátnők

2011-03-08 | Tóth Adrienn


Egy világörökségi borvidék útja

A Világörökségi cím nem csak extra figyelmet jelent számukra, hanem komoly felelősséggel is felruházza az adott tájegységen élőket. Tokaj-Hegyalja az egyetlen a kilenc hazai helyszín közül, amely elsősorban borvidéki mivoltáért érdemelte ki a státuszt. Hiszen bár borvidék Pannonhalma és a Fertő-tó is, az előbbinél inkább az Apátság jelentette kulturális és építészeti érték, míg utóbbinál a természeti táj bizonyul központi elemnek. Tokajban a különböző erőmű elleni tiltakozások közepette sokszor jogosan merült fel a Világörökségi cím jövőjének kérdése.


 

2011. február 25-én a Tokaji Borbarátnők által Tokajban, a Degenfeld Palotában szervezett „Lehetőségek és esélyek – a világörökségi borvidékek térségfejlesztési politikájában” címet viselő konferencia jó alkalmat teremtett a téma minél több oldalról történő körbejárására. Az eseményekről Árvay Angelikát kérdeztük:

Azért tartottam nagyon jónak ezt a kezdeményezést, mert lehetővé tette, hogy különböző szakmákból érkező emberek ülhessenek le, megvitatni és jobban megismerni egy mindannyiukat érintő kérdéskört. Ha belegondolunk, valóban szükséges, hogy egy ilyen horderejű téma kapcsán a szereplők megismerjék egymás álláspontját, legyen szó politikusokról, a városvezetésről, építészekről vagy éppen rólunk, borászokról. Azt, hogy ezt nem csak én gondoltam így, az is bizonyítja, hogy hamar beteltek a helyek, 60-80 ember volt jelen a konferencián.

Kik tartottak előadást, és milyen oldalról közelítették meg a Világörökségi címet?

Az első szekcióban főleg a törvényi szabályozás és más hivatali kérdések kerültek szóba a világörökség kapcsán. Felszólalt Májer János, Tokaj város polgármestere, Szőcs Géza államtitkár és Demeter Ervin kormánymegbízott, aki biztosította a megjelenteket arról, hogy a kormány fontosnak tekinti a cím megőrzését, és tisztában van a politika szerepével és feladatával ezzel kapcsolatban.

Állami feladatokról szólva dr. Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség elnöke adott tájékoztatást arról, hogy milyen jelentősége lenne az UNESCO által is megkövetelt világörökségi törvénynek, amely jelenleg aláírásra vár. Ezt követően kerülhetne sor a végrehajtási terv kidolgozására, valamint egy ennek levezetését végző szervezet létrehozására.

Ilyenkor sokszor eszébe jut az embernek a kérdés, mindenhol ilyen lassan zajlanak ezek a folyamatok?

Abban, hogy saját helyzetünket tágabb kontextusba helyezhessük, sokat segített Richard Giefing, Burgenland tartomány hivatali tanácsosának, a Fertőtó Világörökség Egyesület képviselőjének előadása. Giefing a Fertő-tó kapcsán az osztrák-magyar együttműködésről beszélt, stratégiájuk kapcsán pedig a turizmus középpontba való helyezését említette.

A szabályozás tekintetében például arról tájékoztatott minket, hogy a védett területen a házak építését is szigorú kritériumokhoz kötik, mind azok magassága, mind nagysága szempontjából. A végső engedélyt pedig az aktuális település polgármestere adja ki.

Konkrét, a borvidéket is érintő tervekről, projektekről esett szó?

Nagy Júlia, a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület képviseletében egy pályázat részleteibe avatott be minket. A cél egy új tokaji múzeum kialakítása lenne, amely a táj természeti és kulturális aspektusai mellett természetesen komoly hangsúlyt fektetne a vidék szőlészeti, borászati életének.

Nagy Júlia a programmal kapcsolatban kiemelte, hogy ebben kiemelt szerepet szánnak a gyerekeknek szóló kiállításoknak és programoknak, mert úgy gondolják, fontos, hogy a fiatalok minél előbb megismerkedjenek a helyi tradíciókkal, a kultúra mindennapos elemeivel. Ezt a véleményt osztotta Pálffy István, országgyűlési képviselő is, aki szerint központi fontosságú a nevelés kérdése, ezért a szolgálati televíziónak feladata lenne a világörökségi helyszíneink alapos bemutatása az újabb generációk számára.

A helyszín természeti adottságairól vagy kulturális vonatkozásairól szól inkább a világörökségi cím?

Ez a kérdés visszatérő fordulat volt az egyes előadások során, úgy gondolom, nem árt sulykolni, hogy a világörökség nem csak a tájat védi, hanem a helyi kultúra egyedi vonatkozásait is igyekszik megőrizni. Mészáros Gabriella ezt így fogalmazta meg: „A világörökségi védelem kiterjed éppúgy a természeti környezet egyes elemeire, mint ahogy épületekre, a borkészítés kapcsán keletkezett pincékre, feldolgozókra, épületegyüttesekre – és tágan értelmezve – mindarra, a kézzel nem fogható, de egyértelműen létező termesztési kultúrára, hagyományra, a hegyaljai termelők szőlő- és bor iránt érzett tiszteletére és kapcsolatára, tudására, ami ezt a területet évszázadok óta életben tartja.”

Mészáros Gabriella a furmintot helyezte beszéde fókuszpontjába. Hogyan kapcsolódott ez pontosan a témához?

A nemzetközi borakadémikus, a Borkalauz szerzője azt a kérdést tette fel a közönségnek, hogy vajon, ki lehet-e szakítani a terroir fogalmából az adott helyre jellemző tradicionális szőlőfajtát, avagy ugyanúgy szeretnénk és tisztelnénk-e Rheingaut, ha nem lenne ott a rajnai rizling, és ugyanaz a mítosz lengené e körbe Burgundiát, ha nem lenne ott a chardonnay. A példa azért fontos, mert olyan, a furminthoz hasonlóan markáns és karakteres fehér szőlőfajtákat említ, amelyek óriási hatással voltak az adott vidék boros karakterének megteremtésében, elérve hogy azok, a helyi érdekeltségen túl nemzetközi fogalommá váljanak.



Nem távolodott el a furmint témájától Szepsy István sem, aki beszédében kijelentette, hogy a furmint őshonos tokaji fajta, és olyan elválaszthatatlanul kötődik az adott borvidékhez, ahogy az imént említett chardonnay Burgundiához, vagy a syrah a Rhone-völgyéhez.

Borvidéki konferencia érhet véget borkóstolás nélkül?

Természetesen nem, a napot egy nyolc furmintból álló kóstoló zárta, amelynek borait én mutattam be a közönségnek. A sort a 2007-es Pendits Krakó Furmintja nyitotta, majd következett egy 2008-as Béres Omlás és egy Szepsy Birtok Furmint. Tőlünk, az Árvay Családi Pincészettől a 2009-es Padihegy Furmintból ízlelhettek meg egy hordómintát az érdeklődők. Majd a sor második fele is négy 2009-es tételből állt: az Erzsébet Pince Király dűlőből és a Tokaj Nobilis Barakonyi-dűlőből származó furmintja után a Demetervin Birtok Furmintja került a poharakba, hogy a sort a Tokaj Kikelet Furmint Farkas szűz termése zárja. Azt gondolom a konferencia méltó zárása volt ez a borkóstoló, ugyanis lehetősége nyílt a látogatóknak megismerkedni a furmint sokszínűségével, évjáratoktól, dűlőktől, stílusoktól függően különböző „arcaival”.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!