Elönti őket a bor

Rövid borhírek Ausztráliából

2010-05-27 | Tóth Adrienn

Ausztrália a világ egyik legjelentősebb bortermelője. Az alacsony népsűrűségű szigetországban meghatározó a borexport, hiszen az egyre nagyobb mennyiségben előállított ausztrál bort kizárólag otthon már biztosan nem tudnák meginni. Még alig telt el pár esztendő azóta, hogy az ausztrál borokkal kapcsolatban a látványos exportnövekedésről és a marketing mindenek fölött való hatalmáról beszéltünk, mára oda jutottunk, hogy csak a túltermelés jut róluk eszünkbe. Többek között erről is szó lesz következő hírösszefoglalónkban.

Évjáratjelentés 2010

Bár mennyiségileg a 2010-es év is elmarad majd az átlagtól, az igencsak szélsőséges 2009-eshez képest, még így sincs okuk panaszra az ausztrál borászoknak. A legtöbb bort produkáló Dél-Ausztráliában a 2006-os évjárathoz hasonlítják az aktuális évet mind a kialakult aromagazdagság, mind a tanninok érettsége szempontjából.

McLaren Vale és Adelaide Hills alrégióiban a szokásosnál korábban zajlott le a rügyfakadás, ezt követően pedig viszonylag enyhe nappalok és hűvös éjszakák jellemezték a bogyók érésének időszakát, aminek következtében alakultak ki a kivételesen finom tanninok a helyi borászok szerint. A hűvösebb nyárból az olyan fehérboros borvidékek is sokat profitáltak, mint Eden Valley, amelytől szép rajnai rizlingeket várhatunk ebben az évben. Az ugyancsak Dél-Ausztráliához tartozó, Shiraz borairól híres Barossában a novemberi nagy meleg miatt problémák adódtak a terméskötődéssel, így errefelé kevesebb grenache, chardonnay és viognier szőlővel kalkulálnak a pincészetek.

Victoria erősített borairól híres Rutherglen vidékén felbukkanó szeptember végi, október eleji fagyok kárt okoztak az ültetvényekben. A helyi muskotály fajtákra épülő borok többségükben jó minőségűek, bár néhány esetben a februárban és március elején tapasztalható esőzések felhígították a termést.

Nyugat-Ausztráliában a szőlészeknek szokás szerint nem volt könnyű dolguk, a nyári hőséget a szüreti időszakban lehulló eső követte, helyi nyilatkozatok alapján ebben az évben annak lesz szép a bora, aki még a csapadékos időszak beállta előtt leszüretelte a termést. A chardonnay és cabernet sauvignon borairól híres Margaret River területén az utóbbi idő egyik legmelegebb nyarával kellett megküzdeniük a termelőknek.

Egyharmaddal csökkentenék az ültetvényeket

Egy Ausztráliában megrendezett borgazdaságtannal foglalkozó konferencián Larry Lockshin, a Dél-Ausztráliai Egyetem professzora kijelentette, hogy véleménye szerint ki kellene vágni az ország szőlőinek 20-30%-át, amennyiben meg akarják szüntetni a túlkínálat jelentette problémákat.

A szakértő javaslatát arra, az Ausztrál Borászati Szövetség által kiadott nyilatkozatra alapozta, amely szerint évente körülbelül 2-3,5 millió hektoliter borfelesleget állítanak elő az ausztrál pincészetek, és a szőlőterületek legalább 17%-a gazdaságtalanul működik. A képet tovább rontja, hogy a felmérések szerint a helyzet megfelelő lépések hiányában csak romlani fog.

$\"\"$

A News.com.au szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy olcsóbban lehet bort vásárolni Ausztráliában, mint ásványvizet vagy kólát. A hírportál szerint a 2007 óta jelentkező túltermelés egyre rosszabbá válik, ahogy minden második nap megnyitnak egy újabb pincészetet az országban. Ezen túl tény, hogy az erősödő ausztrál dollár miatt az exportpiacok sem szívják már fel a felesleget, így azt a termelők kénytelenek nyomott áron otthon eladni annak érdekében, hogy kiürüljenek a tartályok, amelyekbe az új évjárat borai kerülnek.

Lockshin szerint jelenleg Ausztráliát az a veszély fenyegeti új ázsiai piacain, hogy ugyanaz megtörténik ott is, mint Angliában és az Egyesült Államokban, ahol a tartósan alulárazott borok sokat romboltak az ország borimázsán.

Hunter Valley jövője aggasztó?

Új-Dél-Wales legészakibb borvidéke a Hunter Valley, éghajlata gyakorlatilag szubtrópusinak számít: enyhe telek, nyári hőség és magas páratartalom jellemzi. Nem véletlen tehát, hogy ha a szigetország vonatkozásában beszélünk az általános felmelegedés jelenségéről, először e borvidék jövője kerül szóba.

Egy, most lezárult, két évig tartó kutatás szerint a borvidéknek illene stratégiát felállítani arra az esetre, ha valóban bekövetkeznének azok a jelenségek, amelyektől a tudósok tartanak. Ezek a következők lennének: egyre több extrém hőség, amely hatással bír a gyümölcs minőségére és karakterére, emelkedő téli hőmérséklet, amely nem lesz elég alacsony a kártevők elpusztításához, nagyobb valószínűséggel bekövetkező tavaszi fagyok, amelyek a termésmennyiség csökkenéséhez és a növények sérüléséhez vezethetnek, végül pedig általános hőmérsékletemelkedés, amely lerövidítheti az érési időszakot, csökkentve az ilyen alapanyagból készített bor minőségét.

$\"\"$

A tudósok azt javasolják a helyi termelőknek, hogy kísérletezzenek új szőlőfajtákkal, szőlészeti technikákkal, valamint telepítéskor tulajdonítsanak több jelentőséget a dűlők adottságainak. A felvetéssel nem minden helyi borász ért egyet, többek szerint eddig is tapasztalhatóak voltak a fent felsorolt jelenségek, szerintük a kétéves tanulmány tulajdonképpen semmi újat nem mond.

Meghatározták, mi számít bionak

Két és fél éves előkészítő munka után a Standards Australia meghatározta a biotermelés követelményrendszerét. Az előírások érintik a termelés, a csomagolás, a szállítás, a marketing és a címkézés fázisait a bio és biodinamikus termékekre vonatkozóan.

A lehető legszélesebb körű egyetértés érdekében az előírások megalkotói harminc szervezettel egyeztettek, valamint kilencszáz lakossági hozzászólást vettek figyelembe a csomag kidolgozásakor.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!