A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Emlékfát kap az egri bikavér atyja

Grőber Jenőre emlékeznek

2016-09-12 | Vinoport


Emlékfát kap az egri bikavér atyja

Az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének egyik fontos feladata a szőlőművelés, a borászat hagyományainak megőrzése az utókor számára, hogy az az egyetemes kultúra részévé váljon. Ezért Egerben, a Ráckapu téri Vincellér emlékparkban emlékfát ültetnek azon neves, a szőlészet­-borászat terén maradandót alkotó elődeinknek, akik nevét az utókornak nem szabad elfelejteni.


 

Az első hársfát Gál Tibor, a másodikat Bereznai László, a harmadikat dr. Csizmazia Darab József tiszteletére ültették el az Egri Borbarát Hölgyek. A következő emlékfával Grőber Jenő emléke előtt szeretnének tisztelegni, 2016. szeptember 17-én 9.00 órakor.

 

Grőber Jenő (1870–1941) „az egri bikavér atyja”, a magyar szőlő- és bortermelés kiemelkedő alakja, kiváló egri szőlő-bortermelő volt, aki munkáját hivatásnak tekintette, nem csupán megélhetési lehetőségnek. Úttörőként foglalkozott a szőlő öntözésével és hazánk egyetlen árasztó öntözésre berendezett szőlőjével rendelkezett. Meghonosította, a medoc noir szőlőfajtát Egerben, a szőlőmunkák gépesítésére törekedve létrehozta a híres Grőber-féle kézi kapáló ekét. Irodalmi működését a Borászati Lapokban fejtette ki.

 

Ő írta le először a bikavér „receptjét” 1912-ben.

 

Már jóval korábban, a filoxéra vész előtti időszakban is készült vegyes szürettel a bikavérhez hasonló jó minőségű vörösbor Egerben, így a Grőber szőlőbirtokon is. A filoxéravész után, a XIX. század végén a Grőber szőlőbirtokon a régi, jól bevált és nagyhírű vörösbor készítésére, és annak továbbfejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Így nemcsak a bikavér összetételén változtattak – például a medoc noir felhasználásával –, de dél-franciaországi tapasztalatok alapján a termelési eljárást is korszerűsítették. Grőber Jenő a különböző fajtákat külön ültetvényeken termesztette, szüretelte, kezelte, s végül a külön tárolt fajtatiszta borokat házasította. Az új bikavért elsősorban a kadarka, a kékfrankos, az oportó és a medoc noir alkották.

 

Jó képet ad az akkori bikavérről az 1900-as évjáratú Grőber Bikavér 1905-ben elvégzett analitikai elemzése, amely 11,25%-os alkoholtartalmat, 5,6g/l-es savtartalmat és 1,8g/l-es cukortartalmat mutatott.

 

Grőber Jenő az Eger Szőlő és Borkultúrájáért érmet 1998-ban poszthumusz kapta meg.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!