A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Építési vállalkozókkal küzdenek

Rövid borhírek Oregonból

2010-11-22 | Tóth Adrienn


A bor története Oregonban az 1840-es évekre nyúlik vissza, a kereskedelmi célú bortermelés azonban csak több mint száz évvel később, az 1960-as években indult be az állam területén. Az errefelé elterülő borvidékeknek csak egy része kötődik kizárólag Oregonhoz, a többin osztoznak Washingtonnal és Idahoval. A Willamette Valley, Southern Oregon, avagy Dél Oregon, Umpqua Valley és a Rogue Valley AVA-k, azaz eredetvédelmi körzetek nem nyúlnak át más állam területére. A következőkben Oregonba kalandozunk hírösszefoglalónk segítségével.


 

A házak és a szőlő harca a földért

Oregonban már legalább negyven éve tart a harc a földért. Egy 1973-ban megalkotott törvény ugyanis igen szigorú keretek közé terelte az építkezés lehetőségét, védve ezzel a mezőgazdasági művelés alatt álló földeket, illetve az érintetlen területeket.

Egy 2004-ben életbe lépett módosítás, azonban több lehetőséget is megnyitott azok előtt, akik nagy kiterjedésű birtokaikon építkezni szeretnének. Sok – a módosítást korábban támogató - lakos csak ezt követően látta be, hogy az enyhítés következtében túlzottan elszaporodtak az üzleti vagy lakás célú építkezések a szőlőtermelés szempontjából legideálisabb domboldalakon.

Lakossági nyomásra, így megszületett egy újabb törvény 2008 novemberében, amely megtiltotta, hogy kereskedelmi vagy ipari céllal építkezzenek olyan területeken, amelyeket korábban lakóházak, mezőgazdasági birtokok vagy erdők számára különítettek el. Az új törvény ellen több vállalkozó is kifogással élt, így jelenleg több per is zajlik, amelyek végeredménye amellett, hogy precedens értékkel bírnak Oregonban, valószínűleg példát szolgáltatnak majd több nyugati államnak is a földek felhasználásával kapcsolatos irányelveik megalkotásakor.

Három évjárat

2008 – A hűvös, felhős szeptemberi időjárás egy nem túl jó évjárat lehetőségével fenyegette az oregoni borászokat. Ám októberre kitisztult az ég és kisütött a nap, így végül esőmentes körülmények között várhatták ki a szüretre legideálisabb pillanatot a helyi borászok.

Az évjárat tiszta gyümölcsös ízeket és határozott struktúrát eredményezett, amely nemcsak az átlagosnál hosszabb vegetációs időszaknak, de a megszokottnál kisebb bogyóméretnek is köszönhető volt. Az évjárat, persze szélsőséges voltából eredően nem alakult mindenki számára ideálisan. Azok, akik az esőtől való félelmükben túl korán szüreteltek, félő, nem érték el a kívánatos fiziológiai érettséget.

2009 – Az előző évhez képest, 2009-ben azok jártak jól, akik nem vártak túl sokáig a szürettel. A tavasz ugyanis olyan ideális volt, hogy a szokásost akár háromszor is meghaladó mennyiséggel vághattak neki a szőlők a nyárnak. Így ebben az évjáratban különösen nagy eltérés alakulhatott ki a terhelés szempontjából.

A kellemes tavaszt egy forró nyár követte, majd szeptemberi esőkkel és változékony októberi időjárással zárult az év. A forró évjáratnak köszönhetően igen kritikusnak bizonyult a gyors szüreti döntés, hiszen a szőlők cukortartalma hirtelen emelkedett meg, és savaik is nagyon gyorsan csökkentek. Épp ezért, míg a korán szüretelők friss, gyümölcsös borokkal számolhattak, addig a picit lassabbaknál komolyan felszökhetett az alkoholtartalom.

\"\"

2010 – Az év a 2008-hoz hasonlóan hosszú volt, de a mennyiséget tovább csökkentette a madárinvázió, a végeredmény viszont különleges arányokkal bír. Az átlagosnál hűvösebb nyár akár két héttel is eltolhatta a szüretet 2010-ben. Ha a 110-115 napos érési időszakhoz még hozzávesszük, hogy a nagyarányú madártámadásoknak köszönhetően kifejezetten alacsony mennyiség lógott a tőkéken, logikusan adódik az ízek gazdagsága, töménysége.

Ezt a képet azonban érdemes kiegészíteni egy másik szokatlan jelenséggel. A szőlészek a hűvös nyár folyamán azt tapasztalták, hogy a szőlő ízei messze gyorsabban fejlődnek a cukortartalomnál, így a szüret végeztével egy ízgazdag és viszonylag alacsony alkoholtartalmú bornak örülhettek azok, akik az október 23-án érkező, és több napig maradó viharos időszak előtt leszüretelték a termést.

Nem hisznek a terroir fogalmában

Egy Oregonban, Portlandban megtartott földrajztudománnyal foglalkozó konferencián a felszólaló tudósok kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy vajon valóban létezik-e a franciák által bevezetett „gout de terroir” eszme a gyakorlatban.

Alex Maltman, aki a földrajzi tényezők borra gyakorolt hatását vizsgálta, kételkedik a terroir koncepcióban. Szerinte bár az egyértelmű, hogy a klíma és a földrajz hatással bír a borra, azt egyelőre nem tisztázott, pontosan milyen módon.

Scott Burns, a Portlandi Állami Egyetem professzora a konferencián kijelentette, tény, hogy a különböző borok eltérő mennyiséget tartalmaznak az egyes ásványi anyagokból, szerinte azonban ennek nincs köze a talaj összetételéhez.

A felvetés nagy port vert fel, hiszen egy borvidéken megtartott konferencián hangzott el, és maguk a helyi borászok sem tudtak azonosulni a kijelentések tartalmával.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!