A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Etyek múltja

Pezsgőakadémia 2013

2013-03-26 | Tóth Adrienn


Etyek múltja

Első ízben került megrendezésre a Pezsgőakadémia március 22-én, Etyeken az Edeck Vinum Europae Egyesület munkájának köszönhetően. Az egész napos rendezvényen a pezsgő témáját járták körbe az előadók, vizsgálva a pezsgő szempontjából az etyeki termőtájat, végigkövetve több pezsgőkészítési módszert, elmélyülve a pezsgővel kapcsolatos kóstolási, ételpárosítási és marketingkérdésekben. A következő hetekben néhány olyan prezentáció tanulságait vesszük sorra, amelyekről úgy gondoljuk, érdekesek lehetnek olvasóink számára, mert ritkábban esik szó róluk.


 

Gombai Nagy Tibor előadását a borvidék történelmi áttekintésével kezdte, mert az elődök körülményeinek és munkájának ismertét fontosnak tartja a jelen borászai és borkedvelői számára is.

Etyek nevének első írásos említése 1326-ból származik, e dokumentum szerint a település elnevezését egy személynévnek köszönheti. Az itt lakóknak a történelem folyamán több ízben kellett mindent elölről kezdeni: a török hódoltságot több pestisjárvány követte. 1715-re datálható az első szőlőkultúrához kapcsolódó emlék, amelybe adófizetési kötelezettség kapcsán jegyezték fel, hogy a településen tizenhárom kapás dolgozik, majd ez a szám öt évvel később huszonnyolcra növekedett.

A többszöri erős népességcsökkenésnek köszönhetően több ízben volt szükség betelepítésre, a különböző népcsoportok egymás mellett élése pedig nem volt viszályoktól mentes. Tény azonban, hogy voltak olyan ide érkezők, akik hazájuk szőlészeti és borászati tapasztalataival gazdagították a borvidéket, valamint a gazdaság élénkítését segítendő bizonyos időszakokban a nagyobb ütemű szőlőtelepítés kötelező is volt az itt földet kapóknak.

A szőlők mértéke 1820-ra ugrott meg jelentősen, és innentől folyamatos volt a további növekedés. Az 1860-as évek közepére Etyek gazdaságában meghatározó szerepre tett szert a szőlőművelés, sok budai kocsmában etyeki bort mértek. Máig álló épületegyüttesek, prések bizonyítják ennek a kornak a virágzó borkultúráját.

Természetes, hogy ebből az időszakból már nem állnak rendelkezésünkre konkrét borok, valószínűleg ha így lenne, akkor sem tudnánk sok hasznos következtetést levonni segítségükkel. Annyi azonban a feljegyzéseknek köszönhetően tudható, hogy nem erjesztettek héjon fehérbort, kevés jelentőséget tulajdonítottak az erjedés alatt a bor hőmérsékletének, különböző méretű hordókat használtak, és gyakran előfordult, hogy az ősz folyamán nem teljesen kierjedt borokban tavasszal újra beindult a fermentáció.

A filoxéra 1888-ban jelent meg a borvidéken. Mivel ekkor már jelentős gazdasági szerepe volt a szőlőművelésnek Etyek gazdasági életében, szigorú szabályokkal próbálták megvédeni magukat. Ennek keretében zár alá helyezték a szőlőket, dolgozók nem mehettek át egyik birtokról a másikra, nehogy csizmájukon magukkal vigyék a kórokozót.

A borvidék második aranykorát Törley József megjelenésével azonosíthatjuk. Ekkoriban újra megnövekedtek az ültetvények, és Törley szigora miatt jelentősen emelkedett a minőség is. Egy évben kétszer szemlélték meg a szőlőket, és ha nem voltak elégedettek a művelés gondosságával, nem vásárolták meg az azévi termést.

Etyek múltja

A gazdasági válság, majd a II. világháború, ahogy szerte a világban, itt is komoly károkat okozott. A sváb lakosságot elküldték, és olyan vidékekről érkeztek helyettük emberek, ahol nem volt szőlőkultúra, így egyáltalán nem értettek sem a szőlő műveléséhez, sem a borkészítéshez. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy 1945-46 között egy bombatámadás miatt nem működött a pezsgőgyár, megszűnt a felvásárlás. E két tényező gyakorlatilag lenullázta a vidék szőlőit.

1955-ben hozták létre a Budafoki Állami Pincegazdaságot, az első jelentősebb telepítések 1961-ben indultak el. 1972-re tehető egy tudatos technológia- és fajtaválasztás, amelyben már jelentős szerepet kapott Kozma Pál véleménye, amely szerint a meszes talaj, amely Etyekre jellemző, a magasabb sav- és alacsonyabb alkoholtartalmú boroknak kedvez. Ezeket Kozma egyszerűen meszes boroknak nevezte, és úgy vélte, kiváló alapanyagot biztosítanak a pezsgőkészítéshez.

1961-90 között az előadó szerint egy olyan szellemi műhely jött létre a borvidéken, amely meghatározónak számított Magyarországon. Bár ez a teljesítmény elsősorban a hasonlóan nagyméretű üzemek tekintetében döntő, a Hungarovin működésének köszönhető, hogy a ’70-’80-as években Etyek lakosságának meghatározó része szőlőből, borból élt.

1981-re tehető a szakcsoporti mozgalmak indulása, amely lehetővé tette, hogy magánemberek fektessenek szőlőbe, bár az egyértelműen elmondható, hogy a munka ekkor még kizárólag a Hungarovin koncepciójának megfelelően zajlott. Több szakmai konferenciára is sor került itt ebben a időben, valamint sokan jöttek a borvidékre egyetemi gyakorlatuk elvégzése miatt.

Ugyanabban az évben hozták létre azt a tizenkét hektáros fajtagyűjteményt, amely több mint száz szőlőfajtát tartalmazott abból a célból, hogy a későbbi telepítésekkor minél biztosabb, átgondoltabb döntés születhessen. Ekkoriban ez volt a legnagyobb, nem kutatóintézet tulajdonában álló hazai fajtagyűjtemény.

A történelmi viszonyokat, változásokat végigkövetve fogalmazta meg Gombai Nagy Tibor, hogy miben sántít mindenképpen a pezsgő kapcsán oly sokszor emlegetett Etyek-Champagne párhuzam. Egy borvidék helyzete ugyanis nem írható kizárólag a természeti adottságok számlájára, abban – különösen a pezsgőkészítésnél – óriási szerepe van az emberi tényezőnek is. Amíg Champagne-ben adott volt egy sok évszázadon át tartó folyamatos fejlődés, addig Etyeknek sokszor kellett újrakezdenie.

A rendszerváltást követően szárnyra keltek a magántulajdonban álló borászatok, akik a korábbiakhoz képest új alapokra helyezték mind a szőlőművelést, mind a borkészítést. Mára mind fehér-, mind vörösborok tekintetében jelentős eredményeket ért el Etyek, a jövő kihívását elképzelhető, hogy a pezsgő jelenti majd a borvidéknek.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!