Fel, vörösök, diadalra!
Bordó Blend 2014, Bordeaux-i Mesterkurzus Mészáros Gabriellával
2015-01-03 | Cseh Gábor
Mielőtt bárki politikai tárgyú vezércikket várna a cím alapján, hadd oszlassam el a félreértést: természetesen az örökifjú, mélyen a hagyományokban gyökerező és mindig megújulásra képes, egyszerre tradicionális és örök trendi Bordeaux borairól szólt ez a mesterkurzus.
Először is néhány alapvetés köré építsük fel Bordeaux súlypontjait – igazítja el a mesterkurzus hallgatóit Mészáros Gabriella a maga kiegyensúlyozott, visszafogott, mégis a szerelemmel határos emocionalitással felfűtött előadásában.
Bordeaux borvidéke az északi félteke szőlőtermesztésének földrajzi szélessége szempontjából a középpont környékén helyezkedik el, valahol félúton Észak-Afrika és Dél-Anglia között – és most ide értsünk a földrajzi mellett geopolitikai, kulturális és gasztrofilozófiai párhuzamokat is.
A Bordeaux-i borvidéken közel 12 000, különböző méretű château (borászat), 120 000 hektár szőlőre támaszkodva, 57 eredetvédett apelláción évi 7-800 millió láda bort állítanak elő a három folyó partján.
A tradicionális európai borvidékek általában felszorultak a déli kitettségű dombokra, hegyoldalakra – részben a vízszintes területeken jobban és gazdaságosabban termeszthető gabonafélék konkurenciája miatt, részben a kitettség jobb évi összes hőösszege, napfénnyel való ellátottsága miatt. Persze a dacos Bordeaux itt is szembemegy a hagyományokkal, legnagyobb területei sík, folyóparti öntésterületek.
A világ legismertebb, tradicionális borvidékei jó széljárású, levegős, lejtős területek. Bordeaux párás, tengerparti klímájával megkeseríti a szőlőtermesztők életét, a növényvédelem folytonos harcot jelent – főleg a gombás támadásokkal szemben. Ez a klimatikus viszony egyébként például a botritiszes édes borok (Sauternes) készítése esetében viszont kimondottan kedvező.
A szőlőtermesztés mai alapját nagyjából 82%-ban a vörös fajták – merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc – adják, kiegészítve némi malbec-kel és petit verdot-val, bár korábban, a filoxéra előtt ennél lényegesen diverzifikáltabb, sokszínűbb volt a fajtaválaszték. A fehér fajták közül a semillion és a sauvignon blanc aránya emelkedik ki, de ez is főként Sauternes-ben. Az igen magas hektáronkénti tőkeszám kiváló kondicionális viszonyokat teremt a szőlőnek.
Mégsem a fajta a meghatározó Bordeaux vidékén, hanem az egységes, óceáni éghajlat, a bőséges napsütés, a homogén klimatikus és talajstruktúra, ami stílusában „bordeaux-ivá” teszi az itt készített borokat.
A Bordeaux-i borvidék területe több, jól elkülöníthető körzetre osztható.
A Gironde folyó bal partján fekszik a talán legismertebb Médoc és Haut-Médoc, Bordeaux városától északra. Médoc-ot jó vízháztartású folyami kavicsos talaj (gravel) uralja. A bal part meghatározó szőlőfajtája a cabernet sauvignon, amely általában a házasítások 70%-át adja, a borok pedig néhány éves érlelést igényelnek, mert fiatalon éretlenek, érdesek, markánsan cseresek. Az ugyancsak a bal parti, de már a Garonne folyó bal partján, Bordeaux-tól délre-délkeletre fekvő Graves nemes vörösborai mellett a világ egyik legkiválóbb édes borát a sauternes-it is adja. A bal parti borok általában lassabban érnek, és magasabb árakon kerülnek értékesítésre a piacon.
A jobb part legismertebb területei a Dordogne folyó partján fekszenek, platószerű fennsíkokon és szelíd lankákon. A magasabb mészkőtartalmú talajokon elsősorban itt a kevésbé hőigényes merlot a meghatározó fajta. Könnyebben érthető, hamarabb fogyasztható borokat ad.
A borvidéken hagyományosan erős az angolszász befolyás – valaha angol felségterület is volt. Ma már az Egyesült Államok és Kína befolyásának növekedését látjuk, a bordeaux-i borok jelentős mennyiségét luxus tengerjáró hajók fedélzetén értékesítik. Mivel ezek a borok jól érlelhetőek, a befektetési célú vásárlás meghatározó formája a kereskedelemnek.
A bordeaux-i borok értékelésének egyik legfontosabb sarokpontja az évjárathatás, amely komoly árkülönbségeket is okozhat a piacon. A legjobb évjáratok az elmúlt időben 2000, 2004, 2005, 2009 és 2010 voltak.
A mesterkurzuson a következő bordeaux-i borokat mutatta be Mészáros Gabriella:
Chateau Lafite Rotschild Légende 2011, Pauillac
Chateau Haut-Beauséjour 2009, Saint-Estephe
Chateau Peyre-Lebade 2010, Haut-Medoc
Chateau de Pez 2008, Saint-Estephe
Chateau Duhart-Milon 2005, Paulliac
Chateau Rieussec 2000, Sauternes
Engedtessék meg két bort kiemelni ebből az impozáns sorból. Számomra a legizgalmasabb tétel a gyönyörű érlelési aromákat is felvonultató, de még nagyon is virgonc, életteli és vibráló, 2005-ös Chateau Duhart-Milon volt a vörösök közül. Tokajin szocializálódott ízlelőbimbóim tisztelegtek ugyan a Chateau Rieussec 2000-es, sauternes-i, 95%-ban a nemesen rothadt semillionból készült bora előtt, amelyet ráadásul majd két évig, 50%-ban új fahordóban is érleltek, azt hiszem örök, hűséges szerelmemet Tokaj nemes, édes borai iránt azért mégsem cserélem fel ezért a csábító, buja, francia kalandért.
Zárszó: érdekes volt párhuzamot vonni a mesterkurzuson felvonultatott és a Bordó Blend 2014-en kóstolt, több tucat hazai, bordói stílusú válogatás között. Az alapanyag magas minősége, az erő, a test, a karakter és a lendület már megvan honi borainkban. A bemutatott, közel sem felsőkategóriás bordói borok viszont hűvös távolságtartásukkal, decens eleganciájukkal, milligrammra pontos arányérzékükkel, tükörfényes polírozottságukkal varázsolták el a kóstolókat. Ezen a területen látok jó néhány évtizednyi távolságot még egyelőre. Az irány jó, csak türelem kell!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!