Felelősek vagyunk borvidékünk jövőjéért
Megalakult a Badacsonyi Kör
2012-10-04 | Tóth Adrienn
A hétvégén Badacsonyban különleges szüret zajlott. Négy helyi borász: Istvándi Gergely, Laposa Bence, Szeremley László és Váli Péter együtt szüreteltek kéknyelűt, azzal a céllal, hogy közös bort készítsenek belőle. Már volt példa máshol arra, hogy több pincészet házasította borait, de a kezdeményezők precedensértékűnek tekintik azt, hogy a bor szürettől közös gyermekük legyen. Nemcsak az együtt eltöltött nap emlékét hosszabbítja majd meg az így megszülető bor, hanem egyúttal szimbóluma lesz a most megalakult Badacsonyi Körnek is. Céljaikról az ötletgazdát, Kardos Gábort kérdeztük.
Mit is jelent tulajdonképpen a Badacsonyi Kör?
Erről a két szóról külön szeretnék beszélni. Először jöjjön Badacsony. A szakmán belül is egyre nyilvánvalóbbá válik a balatoni borok ugrásszerű fejlődése. Badacsony pedig ma sok borértő szemében a legizgalmasabb borvidék, itt jelent meg a közelmúltban talán a legtöbb nívós új pincészet.
Ez óriási lehetőséget rejt számunkra, de tisztában kell vele lennünk, felelősséget is. Badacsonynak a történelem vezető szerepet osztott, csak ezzel eddig nem néztünk szembe, nem nőttünk fel a feladathoz. Más borvidéki sikertörténetekhez képest öt-tíz éves késéssel indult el az összefogás, aminek legalább annyi előnye lehet, hogy az előttünk elkövetett hibákból tanulhatunk.
Mire gondolsz?
A későn jövőknek megvan az az előnye, hogy látták mások útkeresését. Tanulhatunk a hibákból, például a fajtaválasztás tekintetében. Ami azonban a legfontosabb, az egyfajta szemléletmódváltás: kockázatos a marketingnek alárendelni mindent, inkább az értékteremtést tekintsük irányadónak. Először találjuk ki, hogy lenne a legjobb, és csak azután jöjjenek a kommunikációs szempontok. Ne a farok csóválja a kutyát!
A Badacsonyt tisztáztuk, miért a kör a szervezet nevének második tagja?
Szeretnénk, ha ez egy szellemi műhely is lenne egyben. A kör megnevezésről több híres példa is eszünkbe juthat. Nem egy bármi áron trendi, inkább egy klasszikus elnevezést kerestünk, fontosnak tartottuk, hogy már a névválasztással is tükrözzük értékorientációnkat.
Egy új borászgeneráció fellépéséről van itt szó, aminek fő újdonsága az lehet, hogy nem a globális minták kritikátlan másolása a célunk, hanem inkább az, hogy méltón folytassuk a borvidék történelmi hagyományait. A lokálisból, a terroirból akarunk kiindulni, hiszen a bor – éppúgy, mint a borász – így válhat igazán legitim módon világpolgárrá.
A most közösen szüretelt kéknyelűt a Kéknyelű virágzás ünnepén, tavasszal szeretnénk majd bemutatni, egyúttal akkor szándékozzuk nyilvánosságra hozni működésünk lefektetett célkitűzéseit is. Ennek összefoglalása fontos, ezért nem akarunk kapkodni vele.
Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy egy közös szürettel indultatok el?
Valóban nagy jelentősége van annak, hogy közösségteremtő esemény legyen a szüret. A borvidéki kultúrát nem egyedül a borok minősége határozza meg. Nem elég kiemelkedő borokat készíteni, és azt várni, hogy az majd maga után húzza a többit. Figyelmet kell szentelnünk a közösségnek is. Ha nincs ott a közösség a bor mögött és magában a borban, az nem tud egy szintnél feljebb lépni. A badacsonyi szüret máig kiemelkedő volt az országban, de újra meg kell tölteni tartalommal.
Már a szűk körű közös szüret is megmutatta, hogy a Badacsonyi Kör egyben baráti kör is. Jövőre szeretnénk ezt az eseményt nyitottabbá tenni, de úgy gondolom, a legfontosabb célunk ennél a kis létszámnál is megvalósult: konkurensnek tűnő borászok dolgoztak egymás szőlőjében, szüreteltek együtt, ami egyértelmű példája annak, hogyan lehet újra közösségteremtő esemény a szüret.
A közös munka volt tehát a legfontosabb?
Ennek nagy volt a jelentősége, de magának a szüret szertartásának is. Fontos megérteni, hogy ezt nem csupán mi csináljuk, ez elsősorban egy természeti csoda, ami megtörténik velünk. Igazán jelentős borok akkor születnek, amikor engedjük megtörténni a csodát: leszedjük a szőlőt, kipréseljük, majd kiforrja magát a must. Akármennyire ügyesen próbáljuk végigcsinálni, a csodát végső soron mégis a természet viszi végbe. Tőle kapjuk, hogy továbbadjuk.
A tájnak és a benne élő embernek közös ünnepe a szüret, ezt az élményt és tudást kell visszaadnunk. Nem érhetjük be azzal, hogy a ridegen üzemivé váló szüret mellett kiüresedő folklórfelvonulásokat tartunk, mert így mindkettő hiteltelenné válik, hiszen pont a szintézis hiányzik. A kultúra. Az a borkultúra, mely egyben egy borvidék közösségének kultúrája volna. Erre a szemléletváltásra érdemes alapoznunk a borra vonatkozó fogalmainkat is. Ez jelentheti a valóban hosszú távú gondolkodást és értékteremtést.
A közösségépítés mellett a gasztronómiához való tudatos hozzáállás a másik tengelye a működéseteknek?
Amit korábban a közösségről elmondtam, az igaz a konyhakultúrára is. Illúzió azt hinni, hogy a borok fejlődése magával húzza. Így csak egy bizonyos szintig fejlődik, a továbblépéshez azonban külön gondot kell fordítani rá, illetve a bor és a gasztronómia kapcsolatára. Ezért is kezdeményeztük, hogy a kéknyelűvel és szőlőlevéllel készített ételek a badacsonyi módra elnevezést viseljék. A szőlőlevél nem mediterrán alapanyag, mint mondjuk a ma már mindenütt használt olíva – miért ne alapozhatnánk egy ennyire kiváló hazai alapanyagra a magyar konyhát gazdagító recepteket? Miért kéne görög vagy török specialitásnak tartani?
Már megkerestük Csapodi Balázst a Kistücsökből és Takács Lajost az Olimpiából, és ők nyitottak voltak az ötletre. Olyan séfeket keresünk, akik kihívásnak tekintik, hogy e két alapanyaggal új ételt alkossanak, mert érzik a kezdeményezés jelentőségét.
A gasztronómia csak akkor érheti el azt a szintet, ahol a borok tartanak, ha rendelkezésre állnak a megfelelő alapanyagok, nemcsak Badacsonyban, hanem az egész országban. Friss balatoni hal és zalai rák nélkül miről beszélünk? Ha nincsenek közös ünnepeink, akkor mire jó a bor? A borvidéki kultúra akkor léphet előre, ha létrejönnek az ehhez szükséges közösségek, együttműködési formák és a hagyományokból, a tájból táplálkozó gasztronómia. Minderről azonban úgy érdemes beszélni, hogy közben csináljuk is. Ezért nem lehetett tovább halogatni a Badacsonyi Kör megalakítását.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!