A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Így készült az ország legnagyobb boros felmérése

Interjú

2016-08-17 | Knap Gábor


Így készült az ország legnagyobb boros felmérése

Magasra tette a mércét az első Nagy Bor Teszt felmérés, amely az internetező magyar lakosság borfogyasztási és borvásárlási szokásaira kérdezett rá. A kutatásban mintegy 40 ezren vettek részt. Az első eredmények már megérkeztek, a minta feldolgozása azonban még folyamatban van. Harsányi Dáviddal, a kutatás vezetőjével beszélgettünk.


 

A Nagy Bor Teszt során 40 ezer főt sikerült megkérdezni a borfogyasztási szokásaikról. Hogyan jött létre a felmérés? 

A Nagy Bor Teszt valójában nem új kezdeményezés abból a szempontból, hogy korábban is végeztünk a borfogyasztási szokásokra vonatkozó kutatásokat (2011-ben, ’12-ben és ’14-ben). Ez a felmérés viszont kiemelkedik válaszadói körével, amely 40 ezer főt jelent. 

 

A korábbi kutatások során gyűjtött tapasztalatot természetesen igyekeztünk felhasználni. Fontos volt például, hogy az adatgyűjtés kezdődjön el már tavasszal, hiszen a nyári, vagy téli hónapokban valamelyest változnak a fogyasztási szokások, így egy köztes időszakot választottunk. A kérdések nagy részét is átvettük a korábbi kutatásokból, hiszen ezek már beváltak, másrészt így össze lehet majd vetni az adatokat a korábbi eredményekkel. 

Mi volt a legnehezebb feladat?

A kérdőív kialakítása során talán a legnagyobb kihívás, hogy mit hagyjunk ki, mert természetesen mindent tudni szeretnénk – egy ilyen kérdéssort viszont már senki sem töltene ki. Tervezzük viszont, hogy minden évben néhány egyedi kérdést is beteszünk (ilyen volt 2014-ben a bikavérekre vonatkozó kérdés szett).

Hogy sikerült elérni ennyi borkedvelőt?

Ehhez természetesen megfelelő háttérre volt szükség, amelyet a Borháló, a Winelovers, a Borkollégium, a Borászportál, és természetesen a Vinoport jelentett. Magát a kérdőívet el kellett juttatni az emberekhez, sokat kellett hirdetni – és persze a felajánlott nyeremények nélkül is biztosan csökkent volna a kitöltési kedv. Fontos még megemlíteni Hlédik Erika kolléganőmet, aki komoly kutatói múlttal rendelkezik, és az elemzések oroszlánrészét végzi.

 

A közvélemény-kutatók ritkán vannak olyan helyzetben, hogy 40 ezer fős mintán dolgozhatnak. Ennek bizonyára vannak előnyei és hátrányai is…

A Nagy Bor Teszt nagyon érdekes feladat volt számomra, hiszen ilyen nagy mintán még nem dolgoztam. Kutatói szempontból persze nem szükséges ekkora adatbázist alkalmazni, mert akár ezer főnél is biztosítható a reprezentativitás, vagyis, hogy a minta bizonyos szempontok szerint megfeleljen a teljes sokaságnak, reprezentálja azt. Ennek biztosítása azonban általában kihívást jelent, hiszen meg kell tudni oldani azt, hogy mindenki ugyanolyan eséllyel kerüljön a mintába. Ez online környezetben nyilván azért kihívás, mert nehéz (lehetetlen) olyan weboldalt találni, amelyet minden felhasználó – azonos gyakorisággal – látogat, vagy nehéz (lehetetlen) olyan adatbázishoz hozzáférni, amiben a teljes internetező populáció szerepel. A kutatócégek ebből a szempontból jobb helyzetben vannak, például az adatbázisaik kialakítását komoly fejlesztőmunka előzi meg.

 

A teljes lakosság lekérdezése talán még bonyolultabb feladat lenne, hiszen itt számos embert személyesen kellene elérni, ami hosszadalmas, és költséges feladat. Fontos tehát leszögezni, hogy az internetezőket kérdeztük meg, akik viszont az ország lakosságának immáron közel háromnegyedét teszik ki.

Milyen szempontok szerint lehet ezt a hatalmas halmazt részekre bontani a vizsgálat során?

A nagy minta több szempont miatt is fontos volt számunkra. Ha nő a kitöltők száma, akkor a kapott eredmények súlya is nő. 30-40 ezer válaszadónál már nem lehet azt mondani, hogy komolytalan volt a kutatás, vagy esetlegesek az adatok. Emellett egyes csoportok fogyasztását is külön-külön megvizsgálhatjuk (például borértők, fővárosiak), hiszen közülük is jelentős számban kitöltötték a kérdőívet. A nagy elemszám azt is lehetővé teszi, hogy olyan részmintát alakítsunk ki, amely életkor, nem, iskolai végzettség, településtípus szerint egyezik az internetezők, vagy akár a magyar lakosság összetételével, így még pontosabb eredményeket kapjunk. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a kutatásnál fontos szempont volt a figyelemfelhívás, vagyis a hazai bor ügyének kommunikálása. Szerettük volna, ha minél többen találkoznak a kérdőívvel, és így a borfogyasztásra is fejlesztően hatunk.

Születtek esetleg értelmezhetetlen, furcsa válaszok is?

Több mint 45 ezren kezdték el kitölteni a kérdőívet, 40 ezren fejezték be. Közülük természetesen ki kell szűrni a többszöri, illetve komolytalan válaszadókat. Ilyenkor azért a kutató is elmosolyodik, amikor azt látja, hogy valaki 17-szer képes végigmenni a kérdőíven, vagy olyan válaszokat ad, amik teljesen abszurdak. A legkülönlegesebb eset talán a következő: Áron nevű borszakértő nő, aki csak kólával/Fantával fogyasztja a bort, amiből 5942 palackot tart otthon, és a mindennapi fogyasztásra szánt borok palackjára 73.859 forintot szán.

Mennyire részletesen lehet megvizsgálni egy ilyen felmérést követően a kapott adatokat? 

A most publikált első adatok valójában még nyers eredmények, hiszen számos további vizsgálatot is tervezünk elvégezni, szeretnénk mögé nézni az adatoknak. Hogy mondjak egy érdekes példát: a borokra költött összeg vizsgálata talán az egyik legnehezebb kérdés. Itt ugye különválasztottuk a mindennapi fogyasztásra, a különleges alkalmakra, valamint az ajándékozásra szánt borokat. Sokan 0 forintot írtak a mindennapi fogyasztásra szánt borok árára, amely utalhat arra, hogy nem vásárolnak ilyet, de arra is, hogy például saját maguk állítják elő. De vajon ki szán egy, vagy száz forintot egy palack borra? Ennyiért venni nyilvánvalóan nem lehet, így feltételezhetjük, hogy a válaszadó félreértette a kérdést. És vajon mit kezdjünk azokkal a válaszadókkal, akik saját fogyasztásra mondjuk 60-80 ezer forintot szánnak? Ha őket is belevesszük az átlagszámításba, akkor nyilván egy magasabb értéket kapunk – de vajon ez mennyire lesz reális?

A minta egy része tematikus boros, azaz szakmai oldalak olvasóiból áll. Az ő válaszaikat érdemes külön kezelni?

A válaszadók közel 50% (48%) egyszerű borfogyasztónak, közel 40% (39%) érdeklődőnek, 10% borbarátnak vallotta magát. Mindössze 2% volt borismerő – aki mélyebb ismeretekkel rendelkezik a borokról, esetleg középfokú borismereti tanfolyamot is végzett –, valamint 1% borszakember – sommelier, boroktató, hivatásos kóstoló, borász.

 

Így készült az ország legnagyobb boros felmérése

 

Egyelőre azok válaszait vizsgáltuk, akik nem boros weboldalon, hírlevélben találkoztak a felhívással. Ez a minta 28 ezer főt jelentett, ami önmagában is magas szám.

Mit mutatnak az eddig vizsgált eredmények?

A válaszadók több mint fele például legalább heti rendszerességgel iszik bort, és mindössze 2% válaszolta azt, hogy soha. Több mint 50%-ban otthon fogyasztják a bort, de gyakori még, hogy vendégségben (nagyjából 20%).

 

A kedvelt borfajtákra most speciális módon kérdeztünk rá, ami elég izgalmas eredményt adott. Öt fajtát különítettünk el (száraz fehér, édes fehér, rozé+siller, száraz vörös, édes vörös), amelyek közül természetesen többet is bejelölhettek a válaszadók. Ebből az jött ki, hogy a legtöbben (52%) a rozé és siller borokkal vannak barátságban, amit a száraz vörös követett (45%). Ez némileg ellentmond a korábbi kutatási tapasztalatoknak, amik a vörös egyértelmű dominanciáját jelentette, így meg fogjuk majd nézni a mögöttes okokat.

 

Érdekességként még elmondható, hogy az édes vörösbor kedveltsége is igen magas (41%), megelőzi a fehérborokét (édes fehér 40%, száraz fehér 37%). 

 

Így készült az ország legnagyobb boros felmérése

 

A korábbi vizsgálatokkal megegyezően most is azt nyilatkozták, hogy 90%-ban hazai bort fogyasztanak. Mint sok más esetben – például a fehér és vörösbor fogyasztási aránya –, itt sem támasztják alá a válaszok a tényleges piaci adatokat, hiszen a kereskedelmi forgalomban a külföldi borok részesedése 10% fölötti.

 

A borvidékek kedveltsége a korábbi kutatási eredményekhez hasonló mintázatot mutatott. A "három nagy" most is kimagasló eredményt ért el, Villány, Eger, Tokaj sorrendben. Őket immár hagyományosan a "három követő" kíséri, vagyis Szekszárd, Badacsony, illetve a Balaton-felvidék. 10% fölött nyilatkozták még, hogy az alábbi borvidékekről rendszeresen fogyasztanak bort: Sopron, Balatonfüred-Csopak, Mátra, Egyek-Buda, illetve Dél-Balaton.

 

Így készült az ország legnagyobb boros felmérése

Melyek még a kutatás kiemelt kérdései? Mikor várható a következő Nagy Bor Teszt?

A Vinoport olvasóit minden bizonnyal érdeklik majd azok az eredmények, amelyek a boros weboldalakról érkezők válaszait hasonlítják össze az általános internetezők válaszaival. Korábbi tapasztalatok alapján ugyanis lényeges különbség tapasztalható a bor iránt érdeklődők fogyasztási és vásárlási szokásaiban.

 

De azt is megvizsgálhatjuk, hogy a magukat borismerőnek, vagy borszakembernek vallók vajon ténylegesen milyen jellemzőkkel bírnak. Az adatok mögötti összefüggések is izgalmasak lesznek majd. Hogy csak néhány példát említsek: kik azok, akik naponta fogyasztanak bort? mely csoportok kedvelik az egyes borvidékek tételeit? vagy akár az édes vörösbort kedvelők vajon milyen jellemzőkkel rendelkeznek? Folyamatosan informáljuk majd a borászokat, szakembereket az eredményekről, reményeink szerint minél több olyan helyre el tudjuk juttatni az információkat, ahol a konkrét (piaci) döntésben ezek segítséget jelentenek.

 

Az idei sikeres adatgyűjtés megerősített bennünket abban is, hogy a felmérést minden évben elvégezzük. Ez lehetőséget kínálna arra, hogy a tendenciákat is nyomon követhessük, amire a korábbi években a részben eltérő adatfelvételek miatt nem volt lehetőségünk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!