Junibor nap a Corvinuson

Beszélgetés és borkóstolás

2009-05-26 | Tóth Adrienn

Nem véletlen, hogy a fiatal borászok szívükhöz közel állónak érzik a fiatalok borra szoktatását, hiszen tulajdonképpen saját, későbbi fogyasztóikat nevelik. Az ifjú borászokat tömörítő szervezet, a Junibor legújabb kezdeményezésének keretén belül április 28-án, a Corvinus Egyetemen tartottak borkóstolót a hallgatóknak, valamint ezt megelőzően egy kerekasztal beszélgetést, ahol olyan tekintélyes szakemberek osztották meg gondolataikat a hazai borkultúrával kapcsolatban, mint Szepsy István, Gere Attila vagy Bíró Lajos.

A több részből álló rendezvény a délután folyamán egy beszélgetéssel vette kezdetét, ezt követte egy meglepően nagy érdeklődésre számot tartó borkóstoló az egyetem aulájában, majd a későbbi órákban egy buli, a közeli Green Doorban.

A bárki által ingyenesen meghallgatható előadáshoz a szervezők úgy állították össze a meghívandó szakemberek listáját, hogy a bor világának minél több szegletét megismerhesse a hallgatóság beszámolóik alapján.

Így a hazai borászat két meghatározó személyisége, a villányi Gere Attila és a tokaji Szepsy István mellett meginvitálták Bíró Lajost, a Bock Bistro vezetőjét, Rigler Zsoltot a Soproni Bormarketing Kht ügyvezetőjét, Csorba Gábort, aki a Bortársaság mellett több médiumnál is sokat tett és tesz a hazai borkultúra fejlesztéséért, továbbá nem utolsó sorban a házigazdának is tekinthető ifjabb Gál Tibort, a Junibor Egyesület tagját. A beszélgetést a HírTv-ből is ismerhető Borbás Marcsi moderálta.

A délután folyamán sokfelé elkalandoztak a pulpituson ülő szakértők, előbb önszántukból, később a közönség által feltett kérdések mentén. Szóba kerültek újabb és újabb területek, amelyeken még lehetőségünk van a fejlődésre, azonban elhangzottak már működő példák is.

A hazai és külföldi borok kettősségével kapcsolatban Bíró Lajos például elmondta, hogy a magyar éttermek többsége mind a háziak, mind a vendégek szempontjából egyértelműen magyar bor párti. A vendéglátóipari szakember szerint, amin talán még fejleszteni lehetne a jövőben, az a regionalitás szempontjának erősítése lenne, a borlapok összeállításakor sokkal nagyobb figyelmet lehetne fordítani arra, hogy a sokszor helyi ételkülönlegességeket szintén a környéken készített borokkal tálalják fel.

Szepsy István a hungarikum és a nemzetközi szőlőfajták kérdése kapcsán azon véleményét fogalmazta meg, amely szerint nem kell egyértelműen pálcát törni sem egyik, sem másik csoport felett. Sok hazai borvidéken ugyanis sajnos nincs olyan szőlőfajta, amivel kimagasló eredményeket lehetne elérni, és egyébként is szükség van a világfajtákra, mert bizonyos közönségnek jobban értékesíthetőek, mint az egyedi, csak hazánkra jellemző különlegességek.

Gere Attila a hazai bortermelés kapcsán elmondta, hogy úgy látja, a minőségi bortermelés már kialakult Magyarországon, amire viszont még szükség lenne, azok a tiszta, korrekt asztali borok. Fontos lenne, hogy legyenek, könnyen elérhető, mindennapi fogyasztásra szánt borok, hiszen végül is ezeknek ott van a helyük minden étkezésnél. A borász ezzel kapcsolatban azt is elmesélte, hogy számára különleges élménnyel is csak azok a külföldi utazások szolgálnak, amelyek során megtapasztalhatja, hogy a helyi kultúrának mennyire elemi része az étel és a bor.

Az egyetemi helyszín és a főleg hallgatókból álló közönség révén hamarosan a fiatalokra terelődött a szó. Rigler Zsolt, a Soproni borvidék marketingszervezetének vezetője ezzel kapcsolatban egy korábbi, felsőoktatási intézményekben végzett felmérésükről számolt be. E szerint szinte kizárólag azokon az egyetemeken volt érdeklődés a borok iránt, ahol borvidék található a közelben, vagy azon emberek részéről, akiknél a családban valahol, valakinek szőlője van.

Csorba Gábor a fiatal borfogyasztó vásárlókkal kapcsolatban elmondta, hogy különösen érzékenyek a megfelelő ár-érték arányra. Azonban egyáltalán nem tartja őket reménytelen eseteknek, persze ő inkább azokkal találkozik, akik eleve bekeverednek egy borkereskedésbe. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy van mozgolódás a körükben, szívesen utaznak, látogatnak meg pincészeteket, és vesznek részt olyan fesztiválokon, amelyek részben vagy egészben a borokról szólnak.

Gál Tibor amellett, hogy friss dél-afrikai gyakorlatának tapasztalatairól számolt be, összehasonlította a hazai helyzetet az ott tapasztaltakkal mind bormarketing, borturizmus, mind a fiatalok és a bor kapcsolatának szempontjából. Hozzászólásai szinte kérdésként, javaslatokként hangzottak el. A hiányosságokat látva sok feladat áll a hamarosan végző borász előtt mind saját borvidéke, mind a hazai bortermelés kapcsán, ha mindent az általa elképzelteknek megfelelően szeretne látni.

Persze azzal mindenki tisztában van, hogy ehhez összefogásra, együttműködésre van szükség, de hát mi adhatna a jövőre nézve ennél több reményt, mint a Junibor, a fiatal borászok szervezete, amely szemlátomást aktív és lelkes, valamint képes arra, hogy közösen tegyen az általa elérhetőnek tartott célokért.

Az aulában zajló borkóstolóra érdemes volt ellátogatni, hiszen majdnem a teljes Junibor tagság az asztalok mögé állt, hogy borait a fiataloknak bemutathassa. Az eseményen jelen volt Árvay Angelika, Bolyki János, Bukolyi Marcell, dr. Demeter Novák Endre, Frittmann Péter, Gál Péter, Gere Andrea, Gere Viktória, Hernyák Tamás, ifj. Gál Tibor, ifj. Dúzsi Tamás, ifj. Kamocsay Ákos, Jandl Arnold, Jekl Flóra, Konyári Dániel, Prácser Hajnalka, Wille-Baumkauf Stephan.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!