A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Megválasztották az Év Bortermelőjét

Stratégiai kérdések elemzése

2013-12-07 | Tóth Adrienn


A Magyar Bor Akadémia december 6-án ismét átadta az Év Bortermelője díjat, amelyet Gálné Dignisz Éva, a kunsági Gál Szőlőbirtok és Pincészet borásza nyert el. A borászat nevét a legtöbben valószínűleg akkor tanultuk meg, amikor öt évvel ezelőtt első ízben jelölték az elismerésre. Azóta, amikor - teszteken, borversenyeken - alkalmunk volt kóstolni fehér-, rozé- és vörösborait, mindig üdítő, korrekt munkával találkoztunk. Másokkal beszélve is kizárólag hasonló tapasztalatokról hallottunk. Akkor miért támadt mégis feszültség a megválasztása kapcsán?


 

Az Év Bortermelője díjról mindenki fejében él egy kép, mindenkinek megvan az elképzelése, hogy mit vár tőle, kit tart érdemesnek rá, hiszen elnevezéséből fakadóan is egy nagy horderejű elismerésről van szó. Ezt megerősíti a Magyar Bor Akadémia közleménye is azáltal, hogy leírja: „Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.”

Ez után következő kérdésként azt kell feltenni, hogy ha ez nem egy életműdíj – ahogy az sokszor elhangzott – akkor mégis ki érdemes rá? A Magyar Bor Akadémia által adott válasz kevéssé konkrét: „(…) a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható.” És a feszültség pont abból adódik, hogy tisztázatlan marad a kérdés, hogy pontosan mi a célja ennek a díjnak az Akadémia részéről.

Kezdjük a mérettel! Tény, hogy ha megfigyeljük a jelöltek sorát sok évre visszamenően, nem fordul elő közöttük kisebb pincészet. Felvethető a kérdés: a legrangosabb hazai kitüntetésre érdemtelen lenne egy méretében kisebbnek számító, ugyanakkor magas presztízst elért borászat? Bár valóban előfordulhat, hogy ilyen esetben a pince borait nem kóstolhatná meg a széles nagyközönség a díj elnyerése után, mert nincs belőle elegendő, ez azonban nem csökkenti a borász azon érdemeit, hogy hatással van a szakmai közéletre, vagy olyan borokat alkot, amelyek nemzetközi visszhangot kapnak.

A következő kérdés, ami nem került tisztázásra, hogy mit jelent az állandó, kiváló minőség. Olyan borokat, amelyeket minden alkalommal szívesen teszünk le vacsoraasztalunkra, mert jól fogyaszthatónak találjuk, vagy olyanokat, amelyek egy nemzetközi mezőnyből is kiemelkednek a prémium szegmensben? Utóbbi szempont azért is hasznos lehet, mert oly módon képesek felhívni a figyelmet a magyar borokra, amely saját értékítéletünk meghatározásán túl hosszú távon is erősítheti nemzetközi szerepkörünket. Azt a sokszor lerágott csontot talán nem érdemes hosszan ecsetelni, hogy a mindennapok bora kategóriában nem vagyunk versenyképesek az újvilági tételekkel szemben. Pedig ez egy megkerülhetetlen tény.

A minőség tehát két oldalról is megközelíthető: lehet jó minőségű egy ropogós, gyümölcsös rozé és egy komplexitást hordozó, hosszú élettartamú fehér- vagy vörösbor, mégsem ugyanazon a szinten mozognak. Melyik kategória köthető az Év Bortermelőjéhez?

A minőség megfogalmazásának kérdése sok korábban díjazott pincészet esetében azért nem volt kiélezett, mert többségük készít bort a mindennapokra és a csúcskategóriában egyaránt. Bár az egyértelműnek tűnik, hogy a neveket végigfutva a többség portfóliójának meghatározó részét a nagy borok teszik ki.

Hogy dőlt el a kérdés 2013-ban? A Magyar Bor Akadémia által tegnap kiadott sajtóközlemény szerint: „Mindenekelőtt le kell szögezni valamit. Sajnos hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk nem csak a drága, felső kategóriás, elegáns „ünnepi” boroknak a szülőföldje, hiszen nemzetközi mércével is mérve kiváló, zamatos, nagyszerűen egyszerű, hétköznapi, megfizethető borokat is terem.” És valóban nyilvánvaló, hogy szükség van jó minőségű, élvezhető borokra, akár sokkal többre is. Nem tartom valószínűnek, hogy ezzel bárki vitába szállna.

Az Év Bortermelője címtől azonban sokan valami kiemelkedőt, a legjobbat várják. Ez a kérdés pedig könnyen összeköthető az ország borstratégiájának kérdésével. Milyen út járható az ország borvidékei számára? Mit gondol erről a Magyar Bor Akadémia?

E díj célja jelenleg, úgy tűnik, az, hogy évről évre egy-egy borászra felhívja a figyelmet, akinek nevét a nagyközönség széles rétegei megtanulják. És az Év Bortermelője cím hagyományainál fogva alkalmas erre, egyelőre. Ugyanakkor olyan példák kiragadásával, amelyek a csúcsot célozták meg, hatással lehetnek a fogyasztókon túl a teljes borásztársadalomra, amely hosszú távú fennmaradását és életképességét inkább a prémium szegmenstől remélheti. Nagy a felelősség és a teher az Év Bortermelője díj és vele a Magyar Bor Akadémia vállán, hogy merre folytatja útját a jövőben.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!