Mit iszik a világ?

Helyzetkép a nemzetközi borpiacról

2009-06-25 | Tóth Adrienn

Nem csak azért érdemes a világban zajló átalakulásokat megfigyelni, mert bizonyos mértékben kérlelhetetlenül érintenek minket, de azért is, mert néhány, a fogyasztók szemléletmódjában történő változás lezajlik itthon is, néhánynak pedig egyelőre nyoma sincs. A rosé borok iránt például nálunk is óriási a érdeklődés, de kifejezetten alacsony alkoholtartalmú nedűket talán még nem keresnek olyan sokan.

Átrendeződő súlypontok

Az, hogy az olyan klasszikus borfogyasztó országokban, mint például Franciaország, Olaszország vagy Németország tavaly csökkent az eladott palackok mennyisége, nem írható kizárólagosan a gazdasági helyzet számlájára. Régóta tartó trend ez már, hogy Európában a fiatalabb generáció egyelőre nem követi szülei példáját akkor, amikor döntést hoz arról, mit is rendel.

Ezzel párhuzamosan viszont vannak a világnak olyan részei, mint az Egyesült Államok, ahol emelkedik a kereslet. Még ha a jelenlegi helyzet – amely talán pont arrafelé ölti a leghisztérikusabb formát - átmenetileg meg is lassította a folyamatot, azon már nem változtatott, hogy az USA átvegye Olaszországtól a legtöbb bort elfogyasztó nemzetnek járó címet.

Amíg tehát Európára a stagnálás vagy éppen a visszaesés a jellemző, és amíg az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Chilében egy folyamatos és kiegyenlített növekedés az általános, addig az igazán kiugró dinamikájú növekedést kétségtelenül Ázsia produkálja, Kínával és Japánnal az élen.

Az Újvilág belehúzott

Jelenleg azonban nemcsak a fogyasztásban törnek előre az Újvilág országai. Tavaly először fordult elő az, hogy a világ szőlőtermésének több mint a felét Európán kívül szüretelték.

Bár az export terén még mindig az öreg kontinens vezet - Olaszország a mennyiség és Franciaország az érték szempontjából -, Argentína, Chile, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland és az USA egyre tör előre. Annak ellenére történik ez, hogy jelenleg, a bizonytalan árfolyamok korában nem kifejezetten aludhat nyugodtan az, aki a hazai helyett a külföldi értékesítéstől várja a megváltást.

Mit iszunk?

Ha a borfogyasztást összehasonlítjuk a sörökkel vagy a párlatokkal, meg kell állapítanunk, hogy a boroknál sokkal kevésbé vagyunk márkaorientáltak, mint az utóbbi két italtípus esetében. Ennek köszönhető az is, hogy a bortermelés sokkal kevésbé koncentrált, mint két legfontosabb riválisa.

Ha ezen három italtípus legfontosabb 25 márkáját nézzük, azt kapjuk, hogy míg a söröknél 27%-ban, a párlatoknál 18%-ban, addig a boroknál mindössze 8%-ban fedik le a piacot. A leginkább márka tudatos ország az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia.

Mi változott?

A jelenlegi gazdasági szituáció fordulópontjára különböző jóslatok állnak rendelkezésre. A borpiacot szemlélve az optimistábbak 2009-ben, míg a pesszimistábbak 2011-ben gondolkoznak. Tény, hogy a helyzet két fő irányban alakította át borvásárlásainkat. Először is csökkent a prémium és a közepes árkategóriájú borok forgalma – ez legerősebben a csúcspezsgőket előállító Champagne-t érintette -, másrészt az éttermi fogyasztás helyett inkább otthonra veszünk magunknak bort.

Az egyik legújabb trend az alacsonyabb alkoholtartalmú borokhoz kötődik. Egyre jelentősebb az a réteg, amely szívesen vásárolna 12%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú borokat. Különösen az ebédhez elfogyasztott bor hatását nem szeretnék az emberek a fejükben érezni. Egy tavaly végzett felmérés szerint egy angol borkiállítás látogatóinak majdnem kétharmada szintén nem érdeklődött a 13% alkohol feletti borok iránt.

A borvilág tehát változóban van, bizonyos divatok csak átmenetileg vannak velünk, míg mások komolyabb szerkezeti átalakítással járnak majd. Egy biztos, ezen változások mibenlétéről és tartósságáról nem a termelők, hanem a fogyasztók döntenek majd.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!