Mit jelent a kínai nyolcas?

Rövid borhírek Bordeaux-ból 2. rész

2011-01-31 | Tóth Adrienn

A Bordeaux-ban készült borok 89%-a vörös, ezeken túl minőség szempontjából még az édes borokat jegyezzük a világ csúcsborai között, amelyek a mi tokajinkhoz hasonlóan a nemes rothadás, a botrytisz munkája által nyerik el egyedi tulajdonságaikat. A két zászlósnak is mondható bortípuson túl száraz fehérborok, rozék és pezsgők, azaz Crémant de Bordeaux-ok teszik ki az óriási borvidék termését. Szombaton elkezdett hírösszefoglalónkat most folytatjuk.

Az első rész megtekintéséhez kattintson IDE!

20%-os áremelkedést hozott a kínai nyolcas

Egy nappal azt követően, hogy a Chateau Lafite Rothschild bejelentette, hogy 2008-as normál és magnum palackjaira rákerül a nyolcas szám kínai szimbóluma, akkora lett az érdeklődés, hogy 20%-kal nőtt a bor ára, és így is kifogytak a teljes készletből a brit borkereskedők.

A Bordeaux-i presztízs birtok annak emlékére helyezte el a kínai nyolcast a palackon, hogy ez volt az az év, amelyben megindult kínai befektetésük. A pincészet ekkor lépett ugyanis partneri kapcsolatba a CITIC-kel, Kína legnagyobb állami tulajdonú befektető vállalatával annak érdekében, hogy együtt hozzanak létre egy 25 hektáros birtokot a Penglai-félszigeten, Shandong tartományban.

A szám azért növelte ennyivel a bor iránti érdeklődést, mert a szerencsét jelképezi a felettébb babonás ázsiai országban. A nyolcas szám olyan értékes arrafelé, hogy a kínaiak extra összegeket fizetnek azon telefonszámokért, amelyekben megtalálható, és a kínai olimpia megnyitására is 2008. 08. 08-án került sor pontosan 8 óra 8 perckor.

Egy nyolcassal a palackon jelenleg nem sok értékesebb ajándék létezik egy kínai borbarát számára, mint egy üveg Lafite. 2009 áprilisában már megugrott e bor értéke annak köszönhetően, hogy Robert Parker 98 pontot adott rá, de az írásjel miatti emelkedés sokkal jelentősebb, mint a hírhedt amerikai borkritikus keresletnövelő hatása.

Kínai művész tervezi a 2008-as Mouton címkét

Ugyancsak Kína és Bordeaux kapcsolatát erősíti az a hír, amely szerint a 2008-as évjáratú Chateau Mouton Rothschild címkéjét egy kínai művész, Xu Lei készítette el. Xu Beijing vezető kortárs galériájának művészeti vezetője, és a híres Nanjing Művészeti Akadémián szerezte meg diplomáját. A címkéhez a Mouton klasszikus emblémáját dolgozta át egy tintarajzon, amelyen egy kos a félbevágott hold két fele között áll.

Bár hivatalosan még nem jelentették be, 2009 végén már sejteni lehetett, hogy kínai művészt kérnek fel a munkára. Akkor 1800 fontról (cikkünk írásakor kb. 566 000 forint) 2200-ra (kb. 692 000 forint) emelkedtek a kartonárak. A tavaly novemberi bejelentést követően azonban 6000 fontra (kb. 1 888 000 forint) kúszott fel egy karton Mouton bor ára.

A Mouton Rothschild 1924-ben indította el művészek által tervezett címkesorozatát. 1945 óta minden évben más személy alkotja meg a pincészet első borának címkéjét, ilyen alkalmazott műremeket készített már Pablo Picasso, Salvador Dali, Francis Bacon, Andy Warhol, valamint a Wales-i herceg is.

Nő a bio birtokok száma

Érdekes, ahogyan Villányban is egyre terjed a bio szőlészkedés (további információk ITT), úgy a nagy francia vörösboros borvidéken, Bordeaux-ban is hasonlóképpen alakulnak a dolgok. Az angol Decanter ebben a hónapban két pincészet átállásáról is beszámolt. A pauillaci Pontet Canet és a sauternes-i Chateau Guiraud is elnyerte a hivatalos bio státuszt, előbbi a 2010-es, utóbbi majd csak a 2011-es évjárattal.

Az óceán felőli, úgynevezett bal parton elhelyezkedő Pontet Canet tulajdonosának nyilatkozata szerint nem kíván megállni az elért eredményeknél, hanem a fenntartható mezőgazdaság egy komplexebb szemléletének keretében még nagyobb figyelmet fordít majd a biodiverzitás növelésére, a vízkészletek óvására és újrahasznosítására, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. A pincészet a tervek szerint nem szerepelteti majd címkéjén öko megjelölését, míg az édes borokat készítő Chateau Guiraud a hátcímkén tünteti fel a későbbiekben az információt.

Megnyílt Kína Sauternes és az összes édes bor előtt

Az OIV, Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet bejelentése szerint 2010 szeptemberétől már lehet Kínába édes borokat exportálni. A helyi szabályozás eddig sem a maradék cukortartalom elől zárkózott el, mindössze egy olyan maximális kénszintet határozott meg (250 mg/liter), amely inkább a száraz borokra, de semmiképpen sem az édes sauternes-iekre jellemző.

Ez a változás egyike az utóbbi években Kínában zajló bortörvény módosításoknak, amelyek sora 2005-ben indult. Míg ezt az évet megelőzőn a bornak csak 50%-ban kellett szőlőléből állnia, addig ezzel a törvénymódosítással a nemzetközi szabványokhoz igazodva ez a szám 100%-ra emelkedett.

Bár a változás folyamatos, Kína egyelőre elzárkózik az OIV tagságtól is, amely szervezet részben pont arra hivatott, hogy kiküszöbölje az olyan szőlészetet, borászatot érintő törvényi különbségeket, amelyek gátolják a borok szabad áramlását.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!