Portfólióbemutatóra készül a Borkorzó
Elzásztól a Rhône déli völgyéig
2012-10-26 | Tóth AdriennNovember elején a szakmának szóló portfólióbemutatóra készül hazánk francia borokra és delikátesz termékekre specializálódott kereskedése, a Borkorzó. A Süli András és Tamás által Franciaországból behozott termékekhez fogyasztóként a Borkorzó webshopján keresztül juthatunk, vagy kiskereskedelmi és éttermi partnereik által. A néhány hét múlva megrendezésre kerülő kóstoló kapcsán Süli Tamást kérdeztük az újdonságokról.
Volt már hasonló rendezvényünk, még valamikor a kezdetekkor. Akkor, kezdő vállalkozásként nem tudtunk sok embert mozgósítani, hiszen nem állt rendelkezésre a megfelelő kapcsolati tőke. Most, négy évvel később jutottunk el olyan szintre, hogy bátrabban, szélesebb portfólióval és profibb szervezésben ismételhetjük meg az évadkóstolót.
Sikerült találni egy remek helyszínt, olyat, ahol egyébként is tartják a borainkat, emellett jó barátunk, Nemesvölgyi Attila a Sarki Fűszerestől hoz osztrigát, és a saját pástétomainkra talál majd ki érdekes variációkat.
A kóstoló kötetlen lesz, semmilyen ismertetés vagy előadás nem fogja megelőzni vagy megzavarni, hiszen a fő mondanivaló úgyis maga a bor lesz. Asztaloknál különböző tematika szerint lesznek kóstolhatók a borok, aki pedig bármilyen részletre kíváncsi, az megkérdezheti tőlünk, négyszemközt.
Egy francia borokra épülő portfólió meglehetően színes, mégis mit ajánlasz kezdésnek?
Elsőként az évjáratos crémant-unkat szeretném kiemelni (Domaine Bestheim: Crémant d'Alsace Millesimé 2007). 2010-ben, amikor először vásároltunk crémant-t, nem is gondoltuk, hogy egy ennyire jó ár-érték arányú termékkel is ilyen nehéz lesz dolgozni. Sok időbe, energiába és persze pénzbe telt és telik, hogy ezt a terméket elfogadtassuk.
Mára azt tudom mondani, hogy sokan ismerik, és szerencsére elismerik, hiszen egy méthode champenoise technológiával készülő italról van szó, mely sok esetben felveheti a versenyt egy alap champagne-nyal harmad vagy negyed áron.
Most láttuk elérkezettnek az időt, illetve elég szélesnek a fogyasztók és értők táborát, hogy megmutassunk egy évjáratos pezsgőt is a szortimentben szereplő korábbi négy cuvée mellett. Reméljük, hogy a közönség felismeri majd, mekkora különbség rejlik a vintage és non-vintage pezsgők között, annál is inkább, hiszen az előbbit csak kivételesen jó évjáratokban készítik mind Elzászban, mind persze Champagne-ban.
Ha már Elzász, a crémant-on kívül mit hoztok még a borvidékről?
Két hete voltam Elzászban, részint a szüret miatt, részint azért, hogy végigkóstoljam az Etienne borait, és persze vásároljak is belőlük, mert a készletünk jócskán leapadt. Kiválasztottam az óriási sikert aratott és tulajdonképpen mára kifejlődött Altenberg Grand Cru Riesling utódját, így a 2008-ast a 2011-es váltja a hónap végén.
Nem titkoltan a bor nincs még kész, érdemes adni neki legalább fél évet, viszont a potenciál valóban óriási benne. Az erről a területről származó rizlingek mindig lassabban érnek, de ha egyszer beértek, akkor hihetetlenül elegáns, vastag és komplex borrá alakulnak.
A 2009-es Bruderbach alap rizlingünket a 2010-es váltja (Etienne Loew: Riesling Bruderbach 2010), mely már most készen is van, megfelelően érett és széles, sok almával és fehér húsú barackkal, valamint a fajtajellegként beköszönő petrollal, és persze az elmaradhatatlan réteges elzászi savakkal. Ezt szánjuk arra az időszakra, amíg az Altenberg beérik, ez utóbbi szerintem nagyot fog durranni.
Eszerint ha Elzász, akkor rajnai rizling?
Nem kizárólag. Kóstolható lesz majd egy személyes kedvencem is, amely új próbálkozás részünkről. Nem vagyunk szürkebarátfanok, magát a fajtát sohasem fogyasztottam szívesen, így némi szkepticizmussal kóstoltam meg.
A meglepetés leírhatatlan volt: ennyire komplex, vastag, már-már olajos bort ritkán kóstolok. Csodálatos és gazdag egyvelege a fajta jellemzőinek, előnyeinek, viszont hozzá képest vastagabb, ízesebb. Egy nagyon populáris és mégis elképesztően elegáns bor, amit furcsamód sokféle ételhez párosíthatsz, olyanokhoz is, melyekhez nem adnál szürkebarátot. (Etienne Loew: Pinot Gris Bruderbach 2010)
Franciaországot sokan el sem tudják képzelni Bordeaux nélkül.
Mi sem. Ezért kibontjuk a régi, az indulás óta nálunk szereplő St. Emilion-i birtok, a Chateau Dumon új évjáratát, mely az előzetes kóstolók után jóval finomabb tanninú, szerethetőbb, könnyebben érthető bor a korábbi évjáratokhoz képest. Az illatvilág is intenzívebb, mérföldekkel gyümölcsösebb, és nem az ezt megelőzően kritizált hűvös eleganciát mutatja. (Chateau Dumon: St. Emilion 2008)
Mi a helyzet a nagy riválissal, Burgundiával?
Van két új fehér bourgogne-unk, pontosabban egy alap chablis és egy bourgogne blanc, mindkettő a Faiveley birtokról. Velük is évek óta dolgozunk, nagyon jó a kapcsolat azóta, hogy kilenc alap pinot noir végigkóstolása után az övék legalább két nagyságrenddel jobb volt a többi savhangsúlyos, olykor kocsányosan keserű, szájösszehúzó, borzalmas bornál, melyeket mintaként ebben a kategóriában kaptunk. Mert a hír igaz: 50 euró alatt nem lehet találni jó pinot-t, azért szerencsére egy kivétel mégis akadt.
Nagy volt az igény a chablis-ra itthon annak ellenére, hogy nem feltétlenül egy populáris stílusú bor. Mi mégis megpróbáltunk olyat választani a birtok chablis-listájából, mely kevésbé szikár, inkább a mineralitás kárára gyümölcsös, de mégis megmutat valamit a terroirból. Van benne egy pici hordó (35% harmadtöltésű kishordó) és egy kis battonage is. A bourgogne blanc pedig az én másik szívügyem volt, szeretem ezt a chardonnay-stílust, mely egyszerre gyümölcsös, telt, olykor vastag, kis vajjal, kis seprős, kenyeres zamatokkal. (Domaine Faiveley: Bourgogne Blanc 2009 és Chablis 2011)
Érkezik szintén a Faiveley birtokról a már sok helyre bevezetett Mercurey 1er Cru Pinot-nk új évjárata, a 2009-est a 2010-es váltja. Az ár-érték arányról csak annyit, hogy sokan megdöbbennek, amikor meghallják, hogy mennyire alacsony az átadási ára. (Domaine Faiveley: Mercurey 1er Cru "Les Miglands)
Egyik személyes kedvenc borvidékem a Rhône-völgy. Onnan mivel rukkoltok elő?
Bemutatkozik a Cotes du Rhône Village-unk új évjárata is (Domaine les Hautes Cances: Cotes du Rhône Village Cairanne 2009). A 2003-as és a 2006-os szinte teljesen elfogyott. Egyelőre nem vagyok még 100%-ig elégedett, kicsit kócos volt még, amikor a mintát megkóstoltuk, de a borász szerint csak azért, mert épp előtte pár nappal töltötte le. Remélem, a kóstolóra megnyugszik.
Ez a syrah alapú cuvée (délről, majdnem Provence-ból származik) sok étterem jokere volt, hiszen nagyon intenzív fűszeres, konyakmeggyes, olykor animális jegyeket viselt, nem volt bonyolult, mégis rengeteg emléket adott, szerették a vendégek. Remélem, az új is hasonló elismerésben részesül majd.
Természetesen ezek mellett újra bemutatkozik pár régi ismerős is például a Sauvignon blanc, a Pierre Gimonnet Champagne, valamint az alap bordóik. Mi már nagyon készülünk az estére, bízunk benne, hogy a borok és a szervezés is megfelel majd a várakozásoknak.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!