A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Rókabőrbe bújt borászok

Interjú ifj. Heimann Zoltánnal

2012-04-19 | Tóth Adrienn


Rókabőrbe bújt borászok

Ha leírjuk, Fuxli, sokan elsőre azt hihetik, hogy elírtuk, hiszen eddig Fuchsliként jelent meg a polcokon a szép karriert befutó szekszárdi siller. Nos, a változás annak köszönhető, hogy míg eddig mindössze egy pincével azonosíthattuk ezt a bort, addig 2012-től már hat Fuxlival ismerkedhetnek a sillerek barátai. Valószínűleg nem tettek rossz lóra ezzel a rozé és vörösbor közötti átmenetnek tekinthető borstílussal a szekszárdiak, amely könnyedségének hála, volt idő, amikor népszerűbb volt hazánkban a vörösboroknál. A következőkben ifj. Heimann Zoltánnal, az ötletgazdával beszélgettünk a kezdeményezésről.


 

Mitől különleges a siller, ha szekszárdi, és miért hívják Fuxlinak?

Ha a nagyapámat kérdezed, ő a rókás színe miatt fixlinek vagy fuchsosnak hívja a sillerünket, de a Fuxli sem egy most kitalált márkanév, hanem a sillerborok régi, szekszárdi, sváb elnevezése. Magyarországon a sillert – mióta világ a világ – kizárólag kék szőlőből készítik. Szekszárdon az alapot ehhez általában kadarka és kékfrankos szolgáltatja. Ezzel szemben Ausztriában és Németországban a Schiller (Schilcher) az egyetlen olyan bor, ami készülhet vörös- és fehérbor házasításából is.

Régen a siller volt az a bor, amit a szekszárdiak a maguk mindennapi örömére készítettek. Ezt az életérzést szeretnénk mi is továbbvinni. Legyen jó beszélgetőbor, lehessen mellette enni vagy kártyázni, csússzon könnyen, de azért bírjon tartalommal is!

Honnan jött az ötlet az összefogáshoz?

Édesapám már régóta szeretette volna, ha a Fuxli nevet nemcsak mi, hanem a többi szekszárdi borász is használja. A közvetlen előképet – amely ennek megvalósításához vezetett – azonban már Németországban, Weinsbergben láttam.

A kiindulási helyzet nagyon hasonlónak tűnt, hiszen adott volt egy értékes, egyéni, de nehezen eladható fehérszőlő-fajta: a kerner. A Staatsweingut Weinsberg (egy állami borászat, kutatóintézet, szőlészeti és borászati szakiskola) ötlete alapján kezdték el újragombolni a fajtát.

Létrehoztak egy márkanevet, és ezzel együtt lefektettek egy egységes stílust: »Justinus K« néven száraz, könnyedre hangolt borokat hoznak forgalomba, évente megrendezett közös megjelenéssel, gasztronómiai eseményekkel.

Ha a koncepcionális párhuzam miatt ennyit emlegettük a kernert, mondanál róla néhány szót?

A fajtát 1969-ben egy sváb költő-orvos, Justinus Kerner emlékére nevezték el. A kerner hamar bekerült a köztudatba, mivel akkoriban a fogyasztók keresték és szerették az új ízeket. 1990-re nyolcezer hektáron termesztették, így az ország harmadik legelterjedtebb fajtájává vált a rajnai rizling és a rizlingszilváni után. A kétezres években azonban megindult egyfajta elfordulás az „új fajták” felől, így mára a kernerültetvények területe a felére csökkent.

Ezzel, az általunk most bemutatott összefogással azt szeretnénk elérni, hogy még többen ismerjék meg a szekszárdi sillert, ami így egy könnyen felismerhető, egységes köntösben, Fuxli név alatt újra tényezővé válhat.

Rókabőrbe bújt borászok

Azon túl, hogy általánosságban sillerborról beszélünk, határoztatok meg konkrét szőlészeti és borászati kritériumokat a Fuxli név használatához?

Egy előre lefektetett és közösen elfogadott szabályzat szerint két módon szeretnénk biztosítani a stílus állandóságát. Először is leraktuk a sarokpontokat, amik szerintem egy jó ivású és hiteles siller készítéséhez hozzájárulnak.

A bor gerincét a kékfrankos és/vagy kadarka kell hogy adja. Lehetőség szerint egészséges szőlőt javasolt feldolgozni, maximum 120 q/ha termésátlaggal. A célzott szüretnél különösen figyelünk a savakra, a lélevétel épp ezért nem ajánlott.

A 12-48 órás hideg áztatást részesítjük előnyben a gyümölcsösség megőrzése érdekében. Célunk a rókarőt szín, amely fajtától és évjárattól függően eltérő időtartamot jelenthet. Az almasav lebontása célszerű és ajánlott. Az alkoholtartalmat 13%-ban maximáltuk.

A Fuxlinak szánt borokat két alkalommal, közösen megkóstoljuk, mielőtt piacra kerülnének. Így van idő a stílust finomítani, összehangolni a palackozás előtt.

Rókabőrbe bújt borászok

Miben nyilvánul meg az egység?

Az arculatunk jól kifejezi azt a baráti viszonyt, ami összeköt minket. A grafikusunk, Pálhegyi Flóra rókabőrbe bújtatott minket, megjelenítve valami személyeset belőlünk az egyes palackokon. Így lett Sebestyén Csabi izompacsirta, Eszterbauerék csókolózó rókapár, Németh Janóék meg kisrókát nevelő szülők. Szerintem nagyon fontos stratégiai pont a közös arculat, címkevilág és a csavarzár – ezek jó jelei az összefogásnak.

Kapcsolódó programokat tekintve is tele vagyunk tervekkel! A Károlyi palotában megrendezett Szekszárd kóstolón, május 24-én, közös asztalon mutatkoznak majd be a Fuxlik.

Ezen túl pedig idén is megrendezzük a nagysikerű Iván-völgyi túrát, június 23-án, ahol a kadarka mellett a Fuxlik kerülnek a reflektorfénybe. Egy héttel utána, június 30-án a pécsi Pannon TOP25 borverseny kóstolóján is a Fuxli lesz a kísérő a borrégió legjobb boraihoz, és édesapám is előadást tart. Terveink között szerepel még egy közös hatos karton piacra dobása is, amelybe minden termelőtől jut egy-egy Fuxli.

Hogy működik a rendszer? Kik alkotják most a Fuxlit készítők körét, és bővülhet-e a csapat a jövőben?

Idén hat termelő döntött úgy, hogy Fuxlit készít: az Eszterbauer Borászat, a Merfelsz Pince, a Németh János Pincészet, a Posta Borház, a Sebestyén Pince és mi, a Heimann Családi Birtok. Úgy gondoljuk azonban, hogy a Fuxli elsősorban szekszárdi történet, ezért bárkit szívesen felveszünk a csapatba, aki vállalja, hogy betartja az idén lerakott szabályokat, és nyitott a közös munkára.

Egy rövid, kedvcsináló Fuxli-videóhoz kattints IDE!

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!