A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tokaji Lösz Arcai szavakban

A bevezető gondolatok

2011-09-23 | Vizi Csenge


Tokaji Lösz Arcai szavakban

A Borfesztivál első napján, vagyis szeptember 7-én kóstoltatta először lösz talajon termett szőlőinek nedűjét tizenegy tokaji borászat. Az esemény, amely a hangzatos Tokaji Lösz Arcai nevet kapta, bevezető gondolatait Dr. Kovács Tibor, a koncepció megálmodója mondta el, majd dr. Vitányi Béla geológus folytatta egy, a löszről, mint kőzetről szóló előadással, végül Alkonyi László szavai után indult a borkóstoló.


 

Először is ismerkedjünk meg magával, az ötlettel, hogyan és miért született meg, Dr. Kovács Tibor tolmácsolásában:

„Ilyen kóstoló még nem volt Tokaj-Hegyaljáról. Honnan az ötlet? Vissza kell mennünk egészen 1993-ig, amikor is Tokajban az első szüretemet töltöttem. Ekkor találkoztam olyan tokaji borokkal, amelyek tisztán lösz területekről jöttek. Feltűnt, hogy ezek a borok a legtöbb ember számára ismeretlenek.

Mi, a Hétszőlő birtoknál 1999-től foglalkozunk löszön született szőlők borával, akkor aszút készítettünk belőle. Amikor először a borminősítő intézethez kerültek ezek a tételek, 11-12 próbálkozás után sem sikerült megkapnunk a minősítést, és én egyszerűen nem értettem, hogyan lehet ez, hiszen a borok jók voltak, bár kétségtelenül eltértek társaiktól.

Aztán egyik régi kollégám megsúgta, hogy ezek a borok kiválóak, de nem tokaji borok. Elképedtem, hiszen én tudtam, honnan származnak az adott tételek. De megértettem, mit akart ezzel mondani: ezek a borok nem azok, amiket megszokott a magyar száj, hanem savasabbak, van bennük egyfajta érthetetlen karakter. Tudtam, hogy egyszer meg kell mutatni az embereknek, hogy a Tokaji-hegy a maga lösztalajával és speciális klímájával, amely melegebb, mint a borvidék többi része, milyen bort tud adni. Elkezdtük keresni azokat, akik a mi borainkhoz hasonlóan készítenek különböző tételeket.

Kezdetben nem találtunk senkit, ezért nem is lett volna értelme egy ilyen kóstolónak, mint amire ma összegyűltünk. Aztán szép lassan, sorjában jelentek meg az újabb és újabb pincészetek és azok löszön készült tételei, így idén nyárra ért meg a gondolat, végre mutassuk meg a fogyasztóknak és a szakembereknek, mit tud a lösztalaj.

Megkerestük azon borászatokat, amelyek borszőlője löszön termett, és ezekből tizenegy el is vállalta, hogy megjelenik és bemutatja a borát, mintegy összehasonlításképp képet adva ezzel e talaj és az azon termett szőlő ízvilágáról. Szeretnénk, ha ez csak a kezdete lenne egy folyamatnak.”

A második felszólaló dr. Vitányi Béla geológus volt, aki a löszről, mint a borok terroir-járól tartott egy rövid bevezetőt:  

„A történelmi Magyarország legelső, legismertebb borvidéke, a Szerémségi borvidék, lösz alapokon nyugszik. Három rendszere van a kőzeteknek: magmás, üledékes és átalakult. A lösz a középsőbe tartozik. Elterjedése a Földünkön nagyon jelentős, hiszen Európában 10,5 millió, míg az egész világon 13 millió négyzetkilométernél nagyobb területet borít. Főképp az északi féltekén találkozhatunk vele, a Ráktérítőtől északra, az 55. földrajzi szélességig, illetve délen is vannak területek, de azokról folyamatos viták folynak, hogy valódi löszről lehet-e beszélni esetükben, ez a Baktérítőtől a 45. szélességi fokig terjed. Van Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Amerikában is, de legnagyobb kiterjedésben az eurázsiai kontinensen fordul elő.

Európában Franciaország északi részén és Belgiumban indulnak, majd a Kárpát-medencén át, egészen Ukrajnáig terjednek a löszterületek, amik közül ez utóbbi helyen van a legjelentősebb állomány, ahol Földünk legjobb talajai rejlenek. A II. világháború után például a németek a korábban fegyverrel megrakott vagonokba ebből a talajból szállítottak Németországba, hogy az ottani talajokat feljavítsák.

A Kárpát-medence 300 000 négyzetkilométernyi területének felét lösz borítja. Ezen belül hazánkban 30-33 000 négyzetkilométert borít e talajfajta. Vagyis növényeink jó része ezen a talajon él. Sok borvidéken túl például a bácskai paprikatermő területek alapját is ez képezi.

Tokaji Lösz Arcai szavakban

Mitől ilyen jó ez a kőzet? Tulajdonságai miatt ezen kiváló talajok jönnek létre, amely a növénytermesztés tökéletes alapjául szolgálnak. Összetételét tekintve 40-80% kvarcból áll, amelyből például az üveg is készül, és 32 módosulata van, amik a löszben teljes egészében elő is fordulnak, továbbá csillámokból és földpátokból áll. Ha ezeket együtt vesszük, akkor ezek a szilikát ásványok, amelyek a földkéreg leggyakoribb ásványai.

A lösz keletkezését tekintve a jégkorszakokhoz köthető. Ekkor száraz, hűvös éghajlat uralkodott, amikor is a murénából, a jég által szállított ömledékből por, finom kőzetliszt keletkezett, ez képezi az alapját a lösz kőzetnek. A diagenezis, vagyis a kőzetté válás során a por a kálcium-karbonáton keresztül magába szívta a levegő nedvességtartalmát, és így a mészkő anyaga feloldódott, vagyis a port a magnézium- és kálcium-karbonát tartja össze.

Ha löszről beszélünk, akkor az nem csak egynemű lösz, hanem van löszös homok, homokos lösz, nagyon sokféle frakciója előfordul. A típusos löszben nincs rétegződés, vagyis egyneműnek tekinthető. Geológiai vonatkozásban ez az egyik leggazdagabb kőzetforma, hiszen egyetlen másik sem tartalmaz annyi ásványt, mint ez, ugyanis a benne található szilikátok az ásványvilág egyharmadát adják.

A lösznek fantasztikus formái vannak, amikben rengeteg foszilia található: 1 köbméterében 150-180 000 ősmaradvány is előfordul. Kicsi csigák, jégkorszakban élt állatoknak a csontmaradványai és baktériumok találhatók benne. A löszbaba egy fontos jelenség, mészkiválás, amely a cseppkő képződéshez hasonló folyamatok során alakul ki, de löszhidakról, löszdolinákról is beszélhetünk, a csillámról nem is szólva. Mind-mind összetételét nézve bonyolult képlettel rendelkezik, és a kémikusok még közel sem képesek minden részecskéjét pontosan megadni. Vagyis a löszön termesztett szőlőben és annak borában található anyagok mind-mind annak egyediségét sugározzák!"

A köszöntő gondolatokat Alkonyi László visszaemlékezése zárta, aki rendre összeszedte az elmúlt 20 év jelentős pontjait és borait, amikor valami változás jelent meg a löszös borok egén.

"Tokaj-Hegyalján 20 évvel ezelőtt mindenki a nagy bort kereste, és ezekből próbálták levezetni a jól iható bort, a többi borvidék pedig teljesen más irányvonalat követett. És úgy tűnik, hogy ez a verseny, ami egy túlhajszolt terméskorlátozásban futott ki, a lösznek sem tett jót. Természetesen egy-egy tételen keresztül lehetett tapasztalni, hogy egészen más karaktere van ennek a bornak, mint társainak. 

A Hétszőlő első ilyen bora egy maroknyi virágsziromra hasonlított, friss volt, jólesett az embernek, és érdekes volt, hogy már fiatalon is késznek tűnt. Megmutatta, hogy itt valami különleges készülődik.

Ezután azért kellett várni arra, hogy ismét megjelenjen a színen egy újabb tétel: Demeter Zoltán 2000-es Hárslevelűje. Kimondottan hisztis bor volt. Hetente változott, hol dugósnak gondoltuk, hol tanninos volt.

Aztán a Kikelet Pince Hárslevelűje jelentette számomra a következő mérföldkövet. Ekkortól kezdve laza szerkezetű, illatos, friss borok jelentek meg a löszös borok képében, de ezeket már valamiféle fanyarság is kísérte. Kezdett kibontakozni egy olyan kép, amiben az látszódott, hogy ezek egyre jobban hasonlítanak a többi fajtára, de volt bennük valami plusz: a lösz, az mégis csak lösz!

2009-ben több bor is megjelent a piacon, amelyek szerkezetben nagy hasonlóságot mutattak a Kikelet Pince régebbi tételével. Úgy tűnt, egy egységes karakter kezd kibontakozni, ami nem csak kis családi pincék sajátja, hanem 2010-ben már látszott, hogy a – tokaji méretekben - nagyobbnak számító pincék is képesek erre a vonalra, igazodhatnak egy ilyen kitanulható stílushoz.

Feladatunk most az, hogy ezt a stílust kommunikáljuk, illetve meglássuk, hogy ezek között a borok között összefüggés van, ami maga a terroir. Ha szeretnénk, hogy ezek a borok ne tűnjenek el, akkor mindenképp rögzítenünk kell, hogy egy új stílus születik, ami, ha ezen az úton halad tovább, akkor a legek közé léphet eleganciában és fogyaszthatóságban." (E témáról Alkonyi László cikkéből, ITT többet megtudhat)

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!