Visszaesés van, veszteség nincs
A Tokaj Kereskedőház 2010-es beszámolója
2010-06-29 | Tóth Adrienn
Tokaj borait a többség még mindig leginkább az ünnepek italának tartja, és bár ma már nem számít újdonságnak a száraz tokaji bor, a komoly, hordós érlelésű furmintok, érdemeiknek megfelelően általában a magasabb árkategóriában mozognak a száraz fehérborok között. A Tokaj Kereskedőház filozófiája szerint a mindennapok hungarikumát szeretnék a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Fontos törekvés ezen túl a furmint ismertségének növelése. Kiss István vezérigazgató éves sajtótájékoztatójukon elmondta, szeretné, ha ezt a szőlőfajtát úgy kötnék az emberek Tokajhoz, ahogy a chardonnay-t Chablis-hoz.
A logika is azt diktálja, hogy saját lehetőségeik figyelembe vételével, ezen célkitűzés eléréséhez úgy juthatnak a legközelebb, ha egy jó minőségű, a széles közönség által elérhető száraz furmintot dobnak piacra. A szintén jó visszhangot kiváltott 2008-as után 2009-es Furmintjukból 2 millió palackot készítettek, és úgy tűnik, hogy a frissesség és ropogós gyümölcsösség szlogenjével piacra dobott bor rögtön több elismerést is hozott a pincészetnek, hiszen a Pannon Bormustrán csúcsborrá választották, és a VinAgorán is aranyérmet nyert.
Törekvések
A Tokaj Kereskedőház Zrt. a borvidék legnagyobb borászata. 1993-ban alakult meg, és jogelődeihez hasonlóan ma is állami tulajdonban áll. Azáltal, hogy az egész borvidéken megtermelt szőlő egyharmadát itt dolgozzák fel, és ennek következtében a legnagyobb mértékben az ő boraik jutnak el a hazai és külföldi fogyasztókhoz, működésük nagy jelentőséggel bír nemcsak Tokaj, hanem az egész hazai borászat megítélésében.
Egy többéves együttműködési szerződés alapján kb. 2300 kistermelőtől, mintegy 1000 hektárnyi szőlőterületről vásárol fel termést a borászat, ez adja borkínálatuk meghatározó részét. E mellett gondoznak 70 hektár saját szőlőt, amelynek terméséből prémium boraikat készítik el.
A szerződés a kistermelőknek garantálja, hogy évről-évre megvásárolják tőlük a szőlőt egy olyan áron, amelyet a pincészet az aktuális piaci körülmények szerint határoz meg. A gazdák részére egy olyan javaslat formájában fogalmazzák meg elvárásaikat, amely a szőlő egészségi állapotára és a hozamra összpontosít.
A szőlőállomány javítása érdekében a pincészet szaktanácsadással és előfinanszírozással támogatja azokat a termelőket, akik egy EU program keretén belül újítják meg ültetvényüket. A program sikeresnek bizonyul, hiszen az érintett 1000 hektáros területen egy év alatt körülbelül 100 hektár, azaz a szőlők 10%-a újul meg. Az újratelepítésekkel kapcsolatban Dr. Kiss István megjegyezte, hogy bár egyre többen vágnak bele, az idősebb generáció azon tagjai, akiktől családjuk nem veszi át a szőlő művelését, inkább elzárkóznak a lehetőségtől. Az újratelepítések érintették a 70 hektárnyi saját szőlőt is, amely a tarcali Szarvas, a mádi Királyok és a tolcsvai Szentvér-dűlőkben helyezkedik el.
A környezettudatos gondolkodás jegyében a borászatot saját víztisztítóval látták el, és már tervek születtek a helyszínen keletkezett hulladék hőenergiává történő alakításáról is, amelyet alternatív energiaforrásként felhasználva csökkentenék külső igényeiket.
Nincs veszteség
A pincészet a vezérigazgató nyilatkozata szerint jelenleg veszteség és külső pénzforrások nélkül működik. Hozzájárulás-képpen azonban az állam a nyereséget nem veszi ki a kasszából, így azt fejlesztésre fordíthatja a vállalkozás. Bár 2009-ben a nyereség, így a fejlesztésekre fordítható összeg is jelentősen csökkent az árbevétel kb. 10%-os visszaesése miatt.
Jelenleg az éves termelés majdnem 6 millió palack bort tesz ki, amelynek 40%-a külföldre kerül, 24 ország piacaira. Az éves bevétel 2009-ben meghaladta a 3,2 milliárd forintot, amely azt jelenti, hogy saját számítások alapján egy palack bor átlagára 540 forint körül mozog. A kínálat 11,6%-a száraz, 77,8%-a félédes és 10,6%-a édes.
Az elmúlt tíz év értékesítési adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2008-ig tartó növekedés után 2009-ben visszaesés volt tapasztalható. Érdekes, hogy a csökkenés azért nem haladta meg a 10%-ot, mert a belföldi piaccal ellentétben a külföldi partnerek köre gyarapodott.
A hazai vásárlások egyébként 2004-ben és 2006-ban voltak a csúcson mennyiség szempontjából. Ezzel szemben 2008-ban, amikor sokkal alacsonyabb palackszámot értékesítettek határainkon belül, nem tért el jelentősen az árbevétel 2006-tól, amely arra enged következtetni, hogy a vásárlók egyre többet szántak egy palack borra. Valószínűleg sosem válaszolhatjuk meg azt a kérdést, hogyan alakult volna a folyamat 2009-ben, ha nem szól közbe a gazdasági válság.
Az export döntő része Kelet-Európában kerül értékesítésre, a régió két legfontosabb, tradicionális tokaji fogyasztója Lengyel- és Oroszország, de a tavalyi évben komoly növekedés következett be a cseh és a szlovák piacon is. Ez utóbbi területeken elsősorban az alap muskotály és hárslevelű iránt komoly az érdeklődés.
A világ másik feléről szólva azt is megtudhattuk, hogy Kínába éppen a napokban indul el egy komolyabb szállítmány aszú, míg az USA-ban a Costco nevű üzletlánccal 250 ezer palack 2001-es évjáratú 3 Puttonyos Aszú értékesítésére kötött szerződést a Tokaj Kereskedőház. A nyugati piacok azért különösen fontosak, mert a fizetőképes kereslet miatt itt inkább a magasabb árkategóriájú borok iránt tapasztalható kereslet.
Egy ilyen volument produkáló borászat termékei jelentős hatással bírnak a borvidék összes többi pincészetének lehetőségeire. Hiszen, ha valóban jó minőségű, korrekt, tiszta borok kerülnek ki kezeik alól, akkor az jó belépőt jelenthet a többi, magasabbra pozícionált borászat számára is.
A Dr. Kiss Istvánt ábrázoló képet a www.wineroads.eu bocsátotta rendelkezésünkre.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!