Hegyestű
2011-07-11 | Vizi CsengeA Balaton-felvidék bazalt vulkánjai akkor keletkeztek, amikor elvékonyodott a kontinentális kőzetlemez, és ezen át a felszínre hatolt a forró magma-anyag. Amikor egy ilyen területen a kezünkbe veszünk egy követ, talán nem is sejtjük, hogy az a sötétszürke, kristályos szerkezetű darab 60 kilométeres mélységéből származik. Ez a Föld köpenyanyagának egy piciny darabja. A Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy és a Hegyestű is mind-mind e különleges terroir-ral dicsekedhet, amelyek közül a legutolsó hatalmas orgonasípok látványát keltve emelkedik a magasba.
A Hegyestű aktív vulkánként többször is ontotta magából a lávát, geológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy többször is működött, ezzel nappal narancssárgás-rózsaszínes fénnyel vonta be a vidéket, éjszaka pedig fel-fellobbanó tüzes kitörései világítottak a sötétben. A vulkán első kitörésekor a törmelék és a hamu tufagyűrűt képzett, amelynek közepe a működés befejeztével összeesett, így egy krátertó keletkezett. A bazaltláva ekkor nem jutott túl e gyűrű peremén, megszilárdulva bazaltsapkát hozott létre. Az orgonasípokra emlékeztető képződmény pontosan ezt, a kihűlési-elválási felületet mutatja a látogatóknak.
Az első kitörés után hosszú, de igen viszontagságos időjárású pihenőidő következett a Hegyestű életében, amelynek jellemzője a folyamatos kopás volt annak ellenére, hogy bazaltkúpjai igen kemények. A nyugalmi időszakot egy újabb kitörés követte, amely során azonban a bazalt anyaga megrekedt a vulkán kürtőjében. Ezen a helyen hűlt ki, amelyet már a középkori bányászok kifejtettek, hiszen ez a rész alkalmas volt várak építésére, de templomok alapját is szolgálta e rideg, ellenálló anyag. Századokig fenn is maradtak a kőbányaüzemek, amiknek köszönhetően a Balaton partján utak épültek, felhasználták a bazaltot a vasúti építkezéseknél, de bazaltgyapotot is készítettek belőle, amely kiváló szigetelőanyagként funkcionált. Azonban hosszas küzdelem árán mára védelem alá került e táj, befejezték a bazalt kitermelését.
Ha el szeretnénk látogatni Hegyestűre, akkor, amire biztosan számíthatunk, az a csodálatos kilátás. Innen jól látható a Badacsony, a Csobánc és a többi vulkanikus eredetű hegy, amelyeket tanúhegyeknek is hívunk, hiszen kinézetük mesél az egykori térszín helyzetéről, a természet erőinek formáló hatásáról. A területen található bányaépületeket felújították, amelyekben kiállítások, történelmi bemutatók várják az érdeklődőket. Közel 400 millió évet léphetünk itt vissza az időben, kőzetgyűjteményeket vizsgálhatunk meg, de akár a korszerű rétegtani vizsgálatokat végző kutatók munkájával is megismerkedhetünk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Ausztria mércét állít a környezettudatos szőlőtermesztésben
Küldetésük a magyar bor (X)
Generációs kérdésekkel, vulkanikus és bioborokkal érkezik a 13. Borkonferencia
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!