Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén. Ide telepedett le a honfoglaláskor Árpád törzse. 1327-ben Károly Róbert a települést Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt.

A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt. Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen kifejlődött, amelyet a török hódoltság akasztott meg. A felvonuló csapatok pusztítási miatt a vidék csaknem elnéptelenedett.

A XVIII. század megalapozási időszaka egy új gazdasági korszaknak. Valószínűleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek.

A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok értékesültek a legmagasabb áron.
A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

 

Jellemző szőlőfajták
ezerjó, királyleányka, tramini, chardonnay, rajnai rizling

Földrajz, éghajlat
A borvidék talaja változatos, de jellemző a lösz, az erdőtalaj és a homok is. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemző és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztésre. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki.

A borvidék területe
890 hektár

Meghatározó borászatok

Települések
Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Csókakő
A község fölötti várat valószínűleg a tatárjárás után építették. Az 1800-as évektől indult pusztulásnak.

Mór
A múlt században eklektikus stílusban átalakított kapucinus templomot a XVIII. század elején, a Lamberg kastélyt és a Láncos kastélyt ugyanennek a századnak a második felében építették. Figyelemre méltó még a két barokk szobor az egyik Nepomuki Szent Jánost, a másik Szent Sebestyént ábrázolja. A községben és az azt körülvevő szőlőkben sok népi építészeti emlék található.

Zámoly
Árpád-kori falu. A temetőben XIII. századi templomrom található. A római katolikus templom klasszicista, a református késő barokk stílusú.