Portói
2009-04-17 | Tóth AdriennPortugália nemzetközi viszonylatban legismertebb borvidéke Portó, amely erősített borával, a portóival írta be magát a köztudatba.
A portói borok erősítésének gyakorlata abban az időszakban indult, amikor a 17. században a francia és angol viszony rosszra fordult, ezért az angoloknak új borforrás után kellett nézniük. Portugáliában kezdtek keresgélni, de az északi részen vékony, könnyű borokat találtak, később a Douro folyó mentén beljebb merészkedtek a szárazföld belsejébe, ahol már testes, tanninban gazdag vörösborok készültek. Ezek jobban megfeleltek az ízlésüknek, és kiállták a hosszú hajóutat, pláne ha brandy hozzáadásával tették ellenállóbbá őket.
A két alap portói típus a ruby és a tawny. Elméletileg az első rövidebb hordós érlelés után kerül piacra, amikor színe élénk, aromái friss gyümölcsöket mutatnak. Míg a tawny borok széle a hosszabb hordós érleléstől barnás árnyalatot ölt. A borgyűjtők számára az egyik legérdekesebb kategória a vintage port, azaz az évjáratos portói. Mennyisége az össztermelés szempontjából alig érezhető, a fogyasztó részéről érlelést követel, ezek a palackok a legdrágábbak, de sokrétegű aromatikájuk és bársonyos szerkezetük folytán ezekben rejlik potenciálisan a legmagasabb minőség.
Bővebben Portóról és a portóikról>>
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Lérins szigetek: a szerzetesek bora Cannes partjai mellett
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!