A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

1001 koktél

Boralapú italok

2013-01-19 | Tóth Adrienn


Borkedvelőként "feladatunkat" általában az adott bor felfedezése, színének, illatának, ízének vizsgálata, és ebből különböző összefüggések leszűrése jelenti. Kóstolás alapján eldönthetjük, hogy vennénk-e az adott borból, félretennénk-e további palackos érlelésre, vagy hogy milyen ételhez töltenénk belőle. Elsőre ezért távolinak tűnhet a koktélkészítés összetett receptúráinak világa, színes hozzávalóinak rengetege. Ugyanakkor kevés olyan hobbit űznek széles körben emberek, ami a borkóstoláshoz hasonló tudatosság kialakításával jár a szaglás és az ízlelés terén. Ezért azoknak, akik nyitottak a kalandok felé, ajánljuk figyelmébe az 1001 koktél című kötetet.


Koktélrecepteket böngészve nem is kell teljesen elszakadnunk a borok általunk jobban ismert világától, hiszen ezeknek a kevert italoknak gyakori alkotóelemei a pezsgők és a habzóborok, az olyan érlelt borpárlatok, mint például a cognac vagy a brandy, az olyan erősített, másként szeszezett borok, mint a sherry vagy az ízesített vermutok. És bár a pálinka még nem hivatalosan elterjedt nemzetközi koktélalapanyag, minimális rutinnal könnyen helyettesíthetünk vele ismert italokat, vagy alkothatunk új receptúrákat.

Az 1001 koktélt az edukáló bevezető után öt, receptekkel teli fejezet alkotja: a Szénsavas koktélokban fontos szerep jut a pezsgőnek, almabornak, a Hosszú koktélok gyümölcslevektől, ásványvíztől könnyűek, a Rövid koktélok minimális ízesítéssel általában több égetett szesz találkozását jelentik, a Gyümölcskoktélok alapját pedig a friss gyümölcsök adják.

Az utolsó fejezetnek a szerzők nem a sokszor elkoptatott „egyéb” címet adták, a Mókás koktélok címszó alatt kevésbé megszokott, vagy a többi csoportba nem besorolható italok kaptak helyet. Ide kerültek például az olyan édesebb, tejszínes kombinációk, amelyeket vacsora utánra ajánlanak a szerzők, valamint azok a kesernyés keverékek is, amelyek a másnapot hivatottak kibírhatóbbá tenni.

Ismerjünk most meg három példát a kötetből! Olyan italokat választottunk, amelynek ismerős alapanyagai valószínűleg több bizalmat ébresztenek bennünk, mint a túl távolinak tűnő, kék színű, édes illatú variációk.

A „The Acrobat”, azaz az akrobata úgy készül, hogy jégkockákkal összekeverjük a megadott mértékű whiskey-t, a Cointreau-t, valamint a lime levét. A leszűrt alapot hosszú pohárba töltjük, felöntjük almaborral, más néven ciderrel, végül lime-mal vagy citrommal ízesítjük.

A „Buck’ Fizz” egy klasszikus pezsgőkoktél, amelyet a londoni Buck’s Clubban kísérleteztek ki úgy, hogy az eredeti változathoz nem más pezsgőt, mint a Bollinger champagne márkát használták. A recept egyszerű: a pezsgőspoharat előbb meg kell tölteni félig narancslével, majd erre kell ráönteni a jól behűtött, gyöngyöző italt.

Végül zárjuk a sort egy másik klasszikussal, ez alkalommal egy boros koktéllal, a „Kir”-rel. Az ital Franciaországban, Dijonban született meg, és Felix Kir, a híres partizán és polgármester nevét viseli. A világ minden táján elterjedt, fehérbort tartalmazó ital az eredeti receptúra szerint a kevésbé ismert burgundi fehérborból, a bourgogne aligotéből készült. Ehhez a jégre crème de cassist, azaz feketeribizli-likőrt öntünk, majd ezt hígítjuk hűtött fehérborral.

Ezekből az egyszerű receptekből is látni lehet, hogy a legtöbb koktél elkészítése nem okoz majd komolyabb gondot, az összetettebb példáknál pedig csak minimális gyakorlásra van szükség. Vessük bele tehát magunkat az ízek birodalmába úgy, hogy ez alkalommal ne felfedezők, hanem inkább alkotók legyünk!

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!