A borok hatalmas könyve

Egy ritkaság a piacon

2009-03-21 | Vizi Csenge

2008-ban elvitte az Év Boros Könyve címet, amelyet a Magyar Bor Akadémia hirdetett meg… A polcról a legtöbben biztosan már célirányosan emelik le, hisz csak azért, hogy megnézzük, félő, hogy a földre vagy akár a lábunkra ejtjük hatalmas mérete miatt… Elég kár lenne érte! Nem csak a mérete, az ára is vaskos, azonban végre egy könyv, amely ár-érték arányban tökéletes összhangban van. Ez a mű nem más, mint a második, átdolgozott kiadása André Dominé Bor című könyvének.

Két fél tégla jut az embernek eszébe, amikor megemeli a közel 1000 oldalas könyvet. Megért már egy kiadást, most átalakított borítóval járul a borok világának szent oltára elé. Az elegáns fekete keménykötést védőborító teszi a mindennapokban is bátran használható kötetté. Mindenképp érdemes gyorsan a borítón túljutnunk és az új szerzeménnyel szoros barátságot kötve, mámorosan belecsapni a közepébe!

Vagyis a közepét még hagyjuk későbbre! Ugyanis az első oldalaktól kezdve annyi hasznos dolgot olvashatunk e tüneményben, hogy kár lenne az rögtön pár száz oldalt ugrani. A mohó emberek természetesen rögtön a Magyarország címszóhoz lapoznak és talán örömmel, de az is előfordulhat, hogy némi csalódással konstatálják, hazánk bortermelése 10 oldalba belefért. Na, de kérem! Ez egy nemzetközi könyv! És ha csak tíz oldalt kaptunk is, gondoljunk csak bele, mennyien olvashattak a világon az elmúlt években e mű kapcsán Egerről, Tokajról, a Balatonról, Villányról, Szekszárdról, Sopronról, jegyeztek meg eddig sosem látott címkéket, majd döntöttek úgy, hogy felkerekednek és megnézik, hol is rejtőzik ez a kis ország a Kárpát-medence ölelésében.

Talán jobb, ha mégis az elején kezdjük! Miért is érdemes otthonunkba beengedni és a csábításának nem ellenállni? A tizenhét szerző minden egyes oldalon szaktudásának legjavát libbenti fel az olvasó előtt, hogy ne kelljen senkinek sem úgy érezni, őt egy 1000 oldalas boros könyv sem képes meggyőzni arról, a borba bele lehet szeretni és lehet hozzá érteni. Természetesen nem egy szőlészeti-borászati vagy egy nemzetközi borismereti diploma tudását szívja magába az olvasó, amikor elkezdi az oldalakat nyálazni és róni a betűkilométereket. Azonban a szerzett tudás alapos és szerteágazó lesz, az biztos! Ennek alapját azok a fejezetek teszik le, amik bemutatják a bor és annak készítésének csínját-bínját, nem feledkezve meg a körítésről sem. Szép sorjában töltik be tudásvágyunk bugyrait.

Elsőként a bor történetéről és a borfogyasztásról olvashatunk oldalakon át, amelyeket csodálatosabbnál csodálatosabb képekkel illusztrálnak (ez persze végigkíséri az összes oldalt majd’ az utolsóig). A bor varázslat, a bor egészség, a bor már az ókorban elterjedt, virágzott évszázadokon át, majd egészen a mai modern korig csak egyszer-egyszer tűnt le, de akkor is igen rövid időre. Ma pedig már nem csak előszeretettel fogyasztják az emberek, hanem versenyeket, kóstolókat is rendeznek belőlük. Hogyan zajlik a borbírálat? Mit és hol érzünk, ha beleszagolunk egy pohár borba, vagy megkóstoljuk a kiválasztott nedűt? Mit árul el a szín? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk olvasás közben. Aztán érdemes továbbhaladnunk, így eljutunk a bor ideális tartásáig, a dekantálás fogalmát is megismerhetjük, nem is beszélve a borospoharak formájáról és funkciójáról.

Különböző fajtájú és korú dugóhúzók kavalkádjában kigyönyörködve magunkat, máris az egyik legizgalmasabb résznél tartunk: A bor az étrendben. Milyen bor illik a társaságunkhoz? Hogyan és milyen bort válasszunk egy-egy ételhez? Itt találhatunk megoldást.

A szőlőhegyen és a pincében fejezet látványos képeken keresztül mutatja be magát a szőlőfürtöt, a legfontosabb szőlőfajtákat, de olvashatunk a terroir fogalmáról, a különböző technikai megoldásokról, technológiai újdonságokról, termesztési módszerekről. Ha valami megbetegedhet, az biztosan meg is fog. Így van ez a szőlőnövénnyel is, így egy gyorstalpaló szőlővédelmi, kártevői, betegség-felismerési tréningen is részt vehetünk az oldalak olvasása közben. A filoxéra teljes fejlődési ciklusát is megismerhetjük és megérthetjük egy ábra segítségével.

Aki nem tudja a szőlőnövény egy teljes életciklusát megfigyelni a hegyen, annak képek segítségével illusztrálják a szerzők az élet csodálatos rügyezését, érését és elhullását. Mielőtt az elhullás bekövetkezne, még a hosszú képsorokon át érdemes a szüret egyes fázisait ellesnünk a filmszerűen összerakható képkockákból. Az erjedés és érlelés magyarázata következik. Sőt! Még egy kádár mindennapi rutinjába is bepillantást nyerhetünk.

A világ borai című bevezető után megmutatja a könyv, hogy valójában mire is lett alkotva. Hosszú oldalakon át különböző országok különböző borvidékeinek különböző borstílusai a lapokra meghatározott rend szerint szerkesztették. Aki eddig nem vágyott Franciaországba, annak e gondolata a közel 150, szinte már fotóalbumnak is beillő oldalak egyikén biztosan új irányt fog venni. Csodálatos tájak, híres pincészetek, közkedvelt borászok követik egymást a lapokon. Néhol egy-egy borvidék legismertebb termesztőinek alkotása kacsint vissza ránk címkék formájában.

Olaszország több mint száz oldalával kapta meg a dobogós második helyet, majd Németország és Spanyolország fej-fej mellett próbálja átlépni a célvonalat a bronzhelyen. Ezután kis hazánkról is említést tesznek, de már-már elveszve érzi magát az ember magyarként, ha esetleg tovább lapozna, hiszen ismét nagy termővidékek jönnek, így például Dél- és Észak-Amerika, Ázsia, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland, amit végül a Függelék követ. Nehogy pont itt letegyük a könyvet azt gondolva, hogy dolgunk végeztével jár a pihenés! Ugyanis fogalmakat érthetünk meg, évjárattáblázatból értesülhetünk a különböző vidékek borminőségéről, majd irodalom és tárgymutató könnyítheti meg munkánkat.

Hatalmas munka fekszik e könyv megszerkesztésében, a gyűjtőmunkákról nem is beszélve. Megtisztelve érezheti mindenki magát, aki kezébe veszi ezt a monstrumot, hiszen manapság kinek lenne ideje egy-egy ország borászatáról 100-150 oldalt összegyűjteni. Ráadásul olyan fotókkal illusztrált e mű, amiktől még a kevésbé vágyott földekre is már a következő percben hátizsákkal felpakolva, bakancsban rohannánk vagy épp egy terepjáró légkondicionált klímájából kiszállva, elviselnénk a hőséget, sőt, még hálásak is lennénk érte, hisz így róhatjuk a kilométereket a szőlősorok között Provance vagy épp Piemont lankáin. Mielőtt kifizetnénk a kasszánál, érdemes lélekben felkészülni, a mű magával fog ragadni földeken, vizeken, szőlőültetvényeken, embereken át!

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!