A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A mester völgye és Tar Balázs szőlői

Dűlőtörténelem

2016-05-15 | Nagy Kornél


A mester völgye és Tar Balázs szőlői

A Mestervölgy eredendően a tarcali protestáns iskolamesterek szőlője volt; innen a Mestervölgy elnevezés is.


 

A Mestervölgy első konkrét említése 1550-ben történt. Eredendően a tarcali protestáns iskolamesterek (magister/magistri scholarum/scholae) szőlője volt, és minden bizonnyal a protestantizmust támogató Serédy Benedek főúr adományozta nekik. Innen a Mestervölgy elnevezés is. A tarcali Mestervölgye szőlő a történelmi Mézesmál szerves részét képezte a múltban, azon belül is a tarcali Nagyremetéből vált ki a 16. század közepén. 

Tar Balázs szőlői

A Mestervölgy összefüggésben állt a Tar Balázs (Tar Balas) nevű szőlőterülettel is, az egykori szőlőbirtokösszeírások utóbbit mindig annak részeként tüntették fel. A kisnemesi származású Tar Balázs a 15−16. század közepén módos debreceni borkereskedő volt, akinek a Szerémség mellett Hegyalján is voltak szőlőbirtokai. Neve 1522-es írásokban fordult elő utoljára, amikor is Tarcal mezőváros határában, a Mézesmálon birtokolt szőlőket. Halálát követően − még a mohácsi vészt megelőzően – szőlői az akkor még Szapolyai kezében lévő tokaji váruradalomhoz kerültek. Később, 1540-ben Habsburg uralom alá kerültek ezek a szőlők, majd még ugyanebben az évben I. Ferdinánd király (1526−1564) a Serédy famíliának adományozta tokaji uradalmát, a Tar Balázs szőlővel együtt. A Tar Balázs szőlői név egészen a 18. század elejéig létezett, majd azt követően eltűnt az összeírásokból, és beolvadt a Mestervölgybe.

A 17. század elejéig

1561-ben Tarcal mezővárosában zajlott le egy fontos zsinat, ahol az Abaúj-Torna, Borsod, Gömör és Zemplén vármegyék lelkipásztorai vettek részt. A nevezett zsinaton tanácskozók végül amellett döntöttek, hogy a lutheri helyett a kálvinista hitelveket követik, ezért a környék csakhamar reformátussá lett.

 

 

A 17. század elejéig a Mestervölgy elsősorban protestáns egyházi és uradalmi birtokban állt. Sőt, ekkor Rákóczi Zsigmond (1544−1608) későbbi erdélyi fejedelem is jelentős szőlőterületeket vásárolt családja számára a Mestervölgyén. A 17. század közepén egyre több nemesi és városi polgár lett itt birtokos, elsősorban azért, mert haszonbérletbe vettek több szőlőterületet az uradalomtól, amelyet néhány évvel később meg is vásároltak. A legjelentősebbek az erdélyi gyökerű Kemény, valamint a Bónis, a Gönczy, a Hoper, a Kovács és a Tokaji nemesi családok voltak.

Az 1670. évben

A Wesselényi összeesküvés bukása után az udvar szőlőterületeket kobzott el a Mestervölgyén: nemes Bónis Ferenc (1627−1671), Gönczy András, Kovács Mihály és Tokaji János szőlőit. A református prédikátorság szőlőjét ugyancsak konfiskálták. Az öt nevezett nemesember és az egykori prédikátorság szőlői a tarcali katolikus plébánia, valamint az udvarhoz hű nemesi famíliák birtokába kerültek. 1675-ben pedig az udvar Kemény János (1607−1662) egykori erdélyi fejedelem szőlőbirtokaira tette rá a kezét, miután fia, Kemény Simon (1633−1675) örökös nélkül távozott el az élők sorából. Ez idő tájt már megkülönböztettek Kis- és Nagy-Mestervölgy nevű részeket a területen belül, de az összeírások nem igazán tulajdonítottak ennek a felosztásnak túlzottan nagy jelentőséget.

 

A mester völgye és Tar Balázs szőlői

Korabeli szőlőművelő eszközök (Forrás: Sulinet)

 

1699-ben a Rákóczi család fejedelmi ága felosztotta egymás között a hegyaljai szőlőbirtokokat. Így a Mestervölgy egy része Rákóczi Julianna (1672−1717) és férje, Aspremont Ferdinánd (1643−1708) gróf tulajdonába került, míg a megmaradt rész II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) tulajdonát képezte a továbbiakban.

A szabadságharc idején

1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem utasítására Krucsay Márton jószágigazgató összeírta a tarcali szőlőbirtokokat. Ekkor a Mestervölgyén a legjelentősebb birtokosok az Aszalay, a Babócsay, a Barkóczy, a Bárczy, a Bercsényi, a Czimmermann, az Ecsedy, az Enyedy, a Fáy, a Gajáli, a Gáspárdy, a Haller, az Isépy, a Király, a Lángh, az Olcsváry, a Püspöki, a Rákóczi, a Recsky, a Sennyey, a Széchy, a Szentiványi, a Szepessy, a Tasnádi, a Tárkányi, a Tőrös, a Trombitás, a Várady, a Ványai és a Vécsey arisztokrata, valamint köznemesi családok voltak.

 

1711-ben a Bercsényi, a Barkóczy, az Olcsváry, a Szepessy és a Tárkányi család szőlőit az udvar elkobozta, majd néhány évvel később haszonbérletbe adta ki több nemesi családnak. Ekkor tett szert a Mestervölgyén szőlőbirtokra a Komjáthy, a Lónyay, a Mudrány az Orczy, a Ráday, a Roxer/Rókusfaly, a Szirmay, és a Torday família. Ezen túlmenően szőlőbirtokos volt még a kassai jezsuita rendház és kollégium is.

 

A mester völgye és Tar Balázs szőlői

Korabeli szőlőművelő eszközök (Forrás: Sulinet)

 

A 18. század közepére a Barkóczy és az Olcsváry család visszaszerezte korábban elkobzott birtokait a Mestervölgyén, és az egyik legnagyobb birtokosokká váltak. A Bárczy család szőlőit a szabadságharcot követő elkobzások nem érintették. A 18. század végére újból birtokos lett  itt a tarcali református egyház, egykori kincstári szőlőket vásárolt meg. 

 

A 20. század közepéig a Barkóczy, a Bárczy, a Lónyay, az Orczy, a Ráday, a Sennyey, a Szentiványi, a Szirmay, és a Vécsey nemesi családok leszármazottai voltak a legjelentősebb szőlőbirtokosok a Mestervölgyén.

 

A tokaji dűlőtörténelmi sorozat korábbi részeiért ide kattintson>>



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!