A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A terroir kifejezésének eszköze

Malatinszky Csaba a villányi franc-ról

2014-08-13 | Tóth Adrienn


A terroir kifejezésének eszköze

A világ legtöbb, markáns arculattal bíró borvidékére jellemző, hogy meghatározásra került egy vagy esetenként két olyan szőlőfajta, amelyen keresztül az egyes termőterületek eltérő adottságait, valamint a borok mögött álló embernek a borról alkotott elképzeléseit kifejezik. A villányi franc koncepcióját körbejáró sorozatunkat Malatinszky Csabával folytatjuk.


 

„A cabernet franc 2002 óta számít a pincészet zászlósborának, ennek megfelelően a legnagyobb ültetvényfelületen is termeljük. Jelenleg kilenc hektáron áll művelés alatt, de a jövőbeni fajtaváltások is ezzel összhangban történnek majd.

 

Amikor az ideát követően az elhatározás is megszületett bennem arról, hogy a cabernet franc lesz a terroir kifejezésének megfelelő eszköze, hozzáláttam az eszményi termőhely kereséséhez. Igyekeztem olyan lehetőséget felkutatni, ahol a termesztés körülményei hordozzák azt az esélyt, hogy az évjáratok folyamában minél kisebb legyen az esztétikai hullámzás. A Kövesföld-dűlőben, Máriagyűdön találtam rá arra a helyre, amely a Malatinszky Kúria életében döntő jelentőséggel bír. Ez a dűlő a Villányi borvidék egyik legmagasabb éves hőösszeggel és leghosszabb vegetációs ciklussal megáldott területe. Teremtésekor talán még Isten is a cabernet franc-ra gondolhatott. 

 

A terroir születéséhez azonban nem elégséges a termékeny föld, megtermékenyítő emberi gondolkodás és cselekvés is szükséges. Tekintettel a magasra tett mércére, a Bordeaux-i Egyetemet kértem fel együttműködésre, amit a későbbi eredmények igazolni látszanak. Parcellánként analizálták a talajt, amelynek megfelelően különböznek a szőlőalanyok is, majd borászati céljaimhoz igazítva választottuk ki a fajtán belüli, a hellyel harmonizáló klónokat.

 

A terroir kifejezésének eszköze

 

A nagy vörösborok esetében nemcsak az érett aromák és a tannin kérdése fontos, hanem a megbízhatóan beépülő, strukturált savaké is. Ezt a Kövesföld talaja biztosítja, hiszen egy sziklapadon nyugszik a dűlő, a mészkő jelenléte szinte mindenhol látszik a területen. A termőtalaj is jelentős mennyiségű márgát tartalmaz, amely pórusossá teszi a szerkezetét és növeli a vízáteresztő képességét. Fontos, hogy a szőlő gyökere ne álljon vízben, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy még a hűvös években is beérjen a termés.

 

 

A művelési mód kapcsán a Magyarországon ritka dupla guyot-ra esett a választásunk, amely azzal jár együtt, hogy a tőkéket évről évre megújítjuk. E rendszer előnye, hogy gátat szab a szőlő túlnövekedésének, kevésbé lesz burjánzó a vegetáció. Ugyanitt kell szólnunk a lombfalról is, ami 150-170 cm, tehát szokatlanul magas, hogy a lehető legtöbb aktív levélnek helyet adjon. Ezzel jelentősen előbbre hozható a szőlő érése, ami hűvösebb évjáratokban, a korábban beköszöntő lehűlés miatt nagy jelentőséggel bír. A szőlősorok közé alacsony növésű takarónövényeket vetettünk, amelynek több célja van: védi a humuszréteget az UV-sugárzástól, szabályozza a felszíni réteg vízháztartását, továbbá serkenti a talaj élővilágának aktív működését.

 

Úgy gondolom, ennek az átgondolt koncepciónak köszönhető, hogy a 2008-as Noblesse Cabernet Franc borunk külön felkérést kapott a Decanter Magazintól a Decanter World Wine Awards-ra való nevezésre. Az ott kapott aranyérem is bizonyítja számomra, hogy jó helyen, jó művelésmód mellett mekkora potenciált rejt ez a fajta.”



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!