Alföldi kamillavirágzat
Hungarikumaink nyomában 4. rész
2010-04-23 | Vizi Csenge
Ha valaki kiejti hazánkban azt a szót, hogy kamilla, biztosan mindenkinek beugrik egy kép. Vannak olyanok, akiknek gyermekkori megfázásaik jutnak eszükbe, amikor a kamillából készült tea egy kevés mézzel igen jótékony hatással csillapította le a bennünk tomboló vírusok vagy baktériumok hatását. Vannak olyanok, akik inhalálásra használják, ha köhögni kezdenek, de biztosan akadnak fogyasztói között olyanok is, akik csupán annyit tudnak róla, ha görcsöl a gyomor, érdemes minél hamarabb főzetet készíteni belőle. Gyógyhatását tekintve, beláthatjuk, ez, a hazánkban meghatározott földrajzi területen termő növény megérdemli a hungarikum titulust.
Az alföldi kamilla, vagyis a Matricaria chamomilla a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Virágzatából a Chamomillae anthodium nevű szárítmány származik, amely az Európai Gyógyszerkönyvben és a mindenkor hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos drogként szerepel. Esetünk a drog kifejezés nem az általánosan elterjed fogalmat takarja, hanem a definíció szerint hatóanyagot tartalmazó, szárított növényi részeket, illetve kivonatukat. A népi gyógyászatban már több száz éve hazánkban, de az egész világon is széles körben elterjedt használata főzetként, borogatásként, olajként.
A gyökerek – amik élnek
Az egynyári kamillavirágzatot már az ősi egyiptomi népek is nagy becsben tartották, gyógyító hatása miatt áldozatként mutatták be Ré napisten oltárán, elnevezése is kapcsolódik e tevékenységükhöz, ugyanis a „Nap virága” névvel illették. A görög asszonyok különböző női betegségekre alkalmazták, egy-egy csipetnyit téve fürdővizükbe. Hazánkban már 1578-ban lejegyezték jótékony hatását.
A Herbárium címet viselő kötetben Melius Juhász Péter, Debrecen egyik professzora ír a gyógynövényről, amit érdekes módon régebben germán kamillaként is emlegettek. Ennek oka a kereskedelemben és a régi trendekben keresendő. Ugyanis anno szokás volt a drogokat arról az országról vagy kikötőről elnevezni, ahonnét azok szertevándoroltak a nemzetközi piacokra. A magyar kamilla Németországban került a hajók fedélzetére, így – ahogyan a panamakrémet vagy épp a velencei terpentint – a kamillát germánná keresztelték. Azóta nagyot fordult a kocka, hiszen sikerült eléri a magyar kereskedőknek, hogy a tengerentúlon Hungarian Chamomille-ként jegyezzék.
Az I. világháborúig csökkeni látszott keresete, ami azonban az 1910-es évektől a német felvevő piac bővülése után hirtelen megugrott. Az 1930-as években a Hangya Szövetkezet Országos Központja felfigyelt a piaci keresletre, így tevékenységüket kiterjesztették: kamillavirágot is kezdtek szedni, üzemet építettek annak iparszerű szárítására 80000 pengőért.
Hamar rájöttek a világ különböző pontjain élő felvásárlók, hogy hiába próbálnak ők saját területükön Matricaria chamomillát termeszteni, az sosem lesz olyan, mint amit Magyarországon hivatalosan hét megyében (Borsod, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Pest megye) képes a föld felnevelni.
A szár – eltávolítva
A föld, amely egyedülállóvá teszi ennek a gyógynövénynek a termesztését, az Alföld szikes talaja, társulnak hozzá az ottani környezeti hatások, amik közül a napfény és az UV-sugárzás emelendő ki. Mindezeknek köszönhetően az egynyári növényünk a délebbi területeken már április végén pompás fehér és sárga ruhába öltözteti a zöld tájat.
Májusban és júniusban kezdik kézi szedését, amit az ún. kamillafésű segítségével végeznek. Ez a fából, vasból vagy bádogból készült szerszám csupán az erős, zamatos, kellemes illatú, kissé kesernyés ízű virágzatot tépi le a többi fajtatárstól eltérően kevésbé elágazó szárról. A kamilla tárolását ezután hideg körülmények között kell megoldani, így is csupán 4 órát képes kibírni minőségi romlás nélkül. Óvatosan kell vele bánni, hiszen nagyon könnyen törnek a virágfejek.
A begyűjtés után következik a szárítás, ami két módon történhet. Az egyik a hagyományos szárítási mód, ekkor a padláson, természetes körülmények között, egy ujjnyi vastag rétegben szárad a kamilla 5-6 napon át. Mesterséges úton 15-20 cm vastagon szétterítik egy tiszta felületen a nagyobb mennyiségű virágzatot, majd egy szárító (műszárító, terményszárító padozat vagy alagútszárító rendszer) felhordó-szalagjára öntik.
A következő fázisban a szártalanítás történik meg, ekkor a kamillát a rostarendszer segítségével megszabadítják a lehullott szirmoktól, a liszttől, a bimbóktól és minden olyan anyagtól, ami ronthatja a minőségét. Ezt követi a kézi válogatás, majd a dobozolás, amikor is 10 kg-os kartondobozokba kerül a drog. A csomagolás az előírásoknak megfelelően lehet aromazáró, őrölt filteres, egész filteres, tasakolt virágként vagy az eredeti kartondobozos változat.
A származási helyet, munkamenetet és a felvásárlást is pontosan rögzíteni kell a gyűjtés minőségi előírásainak és a felvásárlási szabványnak megfelelően. Felvásárlási jegyet állítanak elő, amennyiben megfelelt az alapanyag a minőségi előírásoknak, majd szárítási naplót, gyártásjelentést is kell készíteni. Végül pedig filterezési és tasakolási napló bizonyítja, milyen műveleteken esett át a kamillavirágzat.
A virágzat – ami ható
Miután hozzájutottunk a drogériában a filteres vagy épp teljes virágzatú változathoz, érdemes tisztában lennünk azzal, milyen hatóanyai vannak és pontosan mire is használhatjuk fel gyógynövényünket, amit talán meglepő módon a német orvosok univerzális gyógyhatásúnak tartanak, véleményük szerint ugyanis szinte minden ismert betegség ellenszere lehet.
Hatóanyagai közé tartoznak a poliszacharidok, kumarinok, flavonoidok, pektinek, a C-vitamin, illóolaja kamazulént, proazulént, szeszkviterpént és laktont tartalmaz, továbbá obiszabolt és származékait, amik a gyulladáscsökkentésért felelősek. Nézzük, mit is tudnak ezek az anyagok együtt!
Alapvetően két csoportba oszthatjuk szervezetünkre gyakorolt hatásait. Egyrészt élettanilag eredményez pozitív változásokat, de lelkileg is felturbózhat, ha rendszeresen fogyasztjuk. Illóolajként alkalmazva ne ijedjünk meg kék színétől, keverjük nyugodtan bele egy illatmentes, semleges kenőcsbe és vigyük fel a gyulladt bőrfelületünkre vagy akár nehezen gyógyuló sebünkre, de az olajat natúr formában használva a füldugulást megszünteti, borogatásként ízületi fájdalmakra, ekcéma viszketésének enyhítésére, érzékeny bőrű kisbabák nyugtatására, körömápolásra is kiváló.
Teaként gyomor- és bélpanaszok enyhítésére, az emésztés javítására, fekélyes betegségek tüneteinek enyhítésére, görcsökre, szélhajtásra alkalmazandó, míg inhalálva tüdőnk megtisztul, köhögésünk csillapodik, gargalizálva kitűnő gyógyír a fog-, íny- és torokgyulladások csökkentésére.
Láthattuk, hogy több száz éve a görög nők is alkalmazták a kamillát különböző nőgyógyászati bajok kiküszöbölésére illetve enyhítésére. Közülük mindenképp említésre méltó, hogy a főzete képes beállítani a rendszertelen havi vérzést, enyhíti az ekkor fellépő görcsöket, a vajúdási, de akár a klimax idején is sikeresen lehet alkalmazni a tünetek csökkentésére. A fürdővízbe téve belső fertőtlenítésre alkalmas.
Azon kívül, hogy langyosan a hajra öntve szőkítő hatású, alkalmazhatjuk lelkünk szebbé tételére is, ugyanis nyugtató hatása ellazítja a testet, oldja a stresszt, elűzi a depressziót, segít álomba szenderedni. A hiperaktív gyermekekre is jótékony hatással van, de a gyermekek túlérzékenységét is csökkenti.
Újból megismertünk egy hungarikumot, ami a fentiek alapján talán mindannyiunkat meggyőz arról, hogy érdemes továbbra is foglalkoznunk, sőt egyre nagyobb figyelmet szentelnünk nekik. Jótékony hatás ide vagy oda, biztosan mindenki megtalálja azt a fogást eredetvédett termékeinken, ami miatt betér a közeli piacra, üzletbe, drogériába vagy épp kézműves műhelybe, és szorgos hangya módjára begyűjti azt, amivel nem csak a magyar termékek készítőit, hanem saját egészségét is könnyedén megőrizheti.
Előző cikkeink:
Hajdúsági torma
Makói vöröshagyma
Szegedi téliszalámi
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!