A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal

Címketan 2.

2011-10-12 | Vizi Csenge


Ipacs Gézát a legtöbb hazai borkedvelőnek már nem kell bemutatni. A közel 400-500 darab boroscímkét maga mögött tudó Apacs Stúdió és vezére, Ipacs Géza szüntelenül azon dolgozik, hogy újabb és újabb grafikai remekekkel lepje meg a borfogyasztókat. Munkája során a borásszal való személyes találkozás jelenti a kiindulópontot, amit a borászok borászati, szőlészeti, értékesítési gondolkodásának, törekvéseinek megismerése vezet. A munka csak akkor kezdődhet el, ha tiszta, világos kép alakul ki a pincészetről, megtalálva azokat a pontokat, melyek megkülönböztethetik a versenytársaktól.


 

A Miklós Csabi, St. Andrea, Bolyki János boroscímkék csak a legismertebb művei a fiatal egri grafikusnak, de ha pontosan felsorolnánk (és erre később sort is kerítünk) további műveit, meglepve tapasztalnánk, hogy mekkora portfólió áll mögötte. Nem véletlen a bevezetőben említett 400-500 darabszám. Akinek minden napját ennyire körbe öleli a borok és a grafika világa, csak az képes hitelesen bemutatni ezt a hátteret. Izgalmas kaland felfedezni, mit rejt a palack, de semmivel sem unalmasabb egy grafikus szemével megfigyelni a borokat.

„Félünk újítók lenni a saját szakmánkban, pedig erre szükség van, de nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az újítás nem válhat öncélúvá, pontosan fel kell térképezni, hogy kit erősít és ki az, akinek egyáltalán nem áll jól. Nem szabad senkiből bohócot csinálni. Csak olyan ruhát lehet rászabni, amit szívesen hord, magáénak érez, kényelmesen mozog benne, és úgy érzi, kifejezi őt. Ezeken túl nem lehet elfelejteni, hogy a címke legfontosabb feladata az értékesítés támogatása. A végső feladat - a beazonosíthatóságon és a hitelességen túl - mégis csak az, hogy a bor értékesítése minél sikeresebb legyen.

Többször előfordul, hogy rááll az ember egy protokollra, ez mindegy, hogy tradicionális ügy vagy mai design történet, a szabályok nagyon hamar beszippantanak. Azt gondolom, újra és újra felül kell vizsgálni az álláspontunkat, újra és újra képesnek kell lenni feldolgozni a problémát, és arra a legmegfelelőbb eredeti választ megtalálni.”

Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal

Milyen a jó címke grafikailag?

Mivel számtalan termék van a piacon, számtalan példát is lehet mondani, milyen a jó címke, ezért inkább közelítsük meg egy másik irányból a tervezés folyamatát, vagyis milyen hibát ne vétsen egy grafikus.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy grafikailag ne legyenek hibák a címkén. Ez egy nagyon minimális elvárás. Ezzel még nem történt sok, de legalább esztétikailag nincs nagy baj.

A mai címkéknél követelmény a fogalmazás jól artikuláltsága, de ez nem összetévesztendő a minimalista címke stílussal és ez a feltétel kell, hogy érvényesüljön a tradicionálisabb címkéknél is. A jelenlegi stílusok nem hordoznak ikonizálható értékeket.

Tehát nem arról szól a címke, hogy a minimalista vagy a tradicionális stílus-e a divat és mi mennyire vagyunk divatosak. A letisztultság inkább egy kommunikációs helyzet következménye. Hihetetlen sok információ éri a vásárlókat, mivel a termékkörnyezet rendkívül impulzív. Az egyszerű fogalmazás szükségessége egy olyan helyzet következménye, melyben nem lehet összetett mondatokban fogalmazni, hanem csak jól átgondolt, érthető, világos tőmondatokban.”

A vásárló szemszögéből is mindenképp meg kell vizsgálnunk a termékünk elemeit, ami nehéz, hiszen nagyon eltérőek a vásárlási szokások.

„Meghatározó elemek az anyagi körülmények, melyek eleve determinálják a termékhez való hozzáférést. Aztán a divat, mert az emberek mintakövetőek, továbbá szeretnek csoportokhoz tartozni, főleg olyanokhoz,  amik meghatározóak a számukra, és ezáltal ők is meghatározónak érezhetik magukat. Végül az intellektuális attitűdök is lényegesek, amelyek a nyitottság, tolerancia, biztonság és konzervativizmus értékei között mozognak.

Ezeknek a vásárlói attitűdöknek megvannak a grafikai kifejező eszközei, melyeket az említett csoportok jól olvasnak. Ezek a genetikus kódok, amik beazonosításakor a vásárló pozícionálja magában a címkét, a borászatot. Ez a címkestruktúrától a nevek, az illusztráció, a betűk stílusán át a színekig vezethet.”

Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal 

Fontos a borászat portfóliójának helyes szegmentálása is. Kicsit leegyszerűsítve, három szegmenst különböztet meg Ipacs Géza.

„Van a bázisszegmens vagy középszegmens, amely a legtöbb ígéretet tartogatja a fogyasztók számára, erre kell, hogy leginkább odafigyeljen a tervező és terveztető, nem ajánlatos tévedni ezen a részen. Itt van jelen a legtöbb pozitívum: az elérhetőség, az ár és az érték egysége illetve a minőség. Ez lényegében a birtok bor kategória. Az észlelési sorrendben a borászat neve a domináns, a fajta és a márka másodlagos.

Az alsó szegmens az előzőhöz képest csak két ígérettel bír: az ár és az elérhetőség ígéretével. Itt fontos, hogy ne legyen konkurenciája a termék az egy szegmenssel magasabb szinten lévő terméknek. Ezért itt az észlelési sorrendben az első a fantázianév, a régió vagy a fajta megjelölés.

És végül a felső szegmens következik, itt két kiemelt ígéret van: az egyik a minőség, a másik a presztízsérték. Itt grafikailag kifinomult elemeket lehet használni. A termőterületek feltüntetése a limitáltságot és a kizárólagosságot ígéri. Egy márkanév használata akkor előny, ha az elidegeníthetetlen a borászattól.”

Ma Magyarországon a borász és a tervező közös munkája során van néhány alapvetően kerülendő, vagy épp kiemelendő pont. Ilyen kategóriába esik a címkének az egyik legszembetűnőbb része, a termék neve. A névválasztásnál a következő elemeket kell figyelembe venni:

„Egy forgalmi termék esetén a két-három magánhangzós nevek a praktikusabbak, drágább, szofisztikáltabb termékek esetén ettől el lehet térni. A latin és más, nem magyar nevek mellőzése ajánlatos. Ennek leginkább kommunikációs okai vannak, egyrészt a vásárlótól elvesszük a lehetőséget, hogy a néven keresztül a termékkel intellektuálisan vagy érzelmileg azonosulhasson, továbbá a megjegyezhetőség sem mellékes, amely könnyebb egy olyan névnél, amit ért, illetve az is probléma, hogy kevéssé köthető a borászathoz.

Az előzőekben már említettem, hogy keresni kell a pincészethez, a borászhoz vagy a régióhoz kötődő elemeket, neveket. A dűlők megjelenítése a címkéken egy előremutató tendencia, mely a regionális gondolkodás és a limitáltság egyik kifejezője.

A grafikai eszközök használatakor szintén meg kell különböztetni forgalmi termékeket és gasztronómiaiakat. A forgalmiak esetében az észlelési távolság nagyobb, ezért markánsabb, erőteljesebb motívumokat, betűket, színeket ajánlatos használni. Az éttermi borok esetében az említett távolság lecsökken, a termékre fordított idő megnő, így itt finomabb motívumok használatára is van lehetőség.”

Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal
 

Miután áttekintettük a grafikai elemeket, a betűfajták és méretek használatát, Géza az összhatásról is ejtett néhány szót, amivel vizualizációkat ébresztünk a vásárlókban, és ez az, amivel közelebb kerülnek az adott termék megvásárlásához vagy épp ennek ellenkezője is megtörténhet: eszükbe sem jut az adott tételt levenni a polcról.

„A csomagolásnak, az előzőekből jól látszik, hatalmas szerepe van egy termék eladhatóságában, pozícionálásában, de az is látható, hogy ezekből a vizuális impulzusokból, amit ma csomagolásnak hívunk, városnyi utcák épülnek a hipermarketekben. Színes világgal van dolgunk, amelyek üzenetek millióit hordozzák, sokszor triviális üzeneteket, hiszen a világ rengeteg esetben csak ezt képes befogadni, ehhez szokott hozzá. 

Egy új gondolat, amelyet elkezdem kidolgozni és érvényesíteni, hogy a trivialitáson túl egzisztenciális elemeket is hordozzon a csomagolás. Ezáltal már nem csak megkülönböztetésre szolgál a címke, hanem tükrözi a borász személyiségét, gondolkodását, világlátását, humorát. Ennek a kifejezésére egyedi eszközöket kell keresni, új formákat, új struktúrákat, a vizualitás szinte minden terülétéből merítve.”

A sorozat következő elemeként Ipacs Gézával sorra veszünk néhány címkét, megnézzük, mit várt borász és mi született végül a személyes találkozó után. Elkalandozunk Tokaj szőlővesszeinek termékei és öltözékük felé, végül néhány érdekességgel zárjuk e történetet, amibe ZEKK is társul hozzánk.


További cikkeink e témában:

A palackok ruhája
Példázatokkal élve

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!