Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?
Körkép
2016-04-07 | Szabados Erika
Ha madártávlatból nézzük kicsiny hazánk borászatát, élesen kirajzolódni látszik két markáns szőlőfajta, amivel a komoly versenyt diktáló nemzetközi piacon is labdába rúghatunk. A furmint és a kékfrankos. Míg előbbi botritisszel kitaposott úton menetel előre a világhír felé, addig a magyar kékfrankos sorsa mindmáig kissé hányattatottabb. A Kékfrankos Április alkalmából néztünk körül.
Az idei ProWeinon óriási siker övezte a magyar pultnál kóstolható csúcs kékfrankososokat. A népszerűsítésben komoly szerepet játszott a magyar fajtákat bemutató masterclass Markus Berlinghof német sommelier bajnok és Caro Maurer Master of Wine tolmácsolásában. A magyarok kedvenc Master of Wine-ja, a kelet-európai borvidékekre szakosodott Caroline Gilby is minden valamire való sommelier-t arra biztatott, hogy vegye a fáradtságot, utazzon ide, és ismerkedjen meg a Magyarországon fellelhető kincsekkel. Ezekre a tanácsokra pedig érdemes odafigyelni. Nehéz kérdés, hogy a világ ízlése csapódik-e le a szakma által monitorozott MW-k nyilatkozatain, vagy a MW-k ízlése alakítja a trendeket. Talán mindegy is, az viszont fontos tény, hogy a helyi és autochton fajták egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek nemzetközi viszonyok között is. Ezt a trendet kihasználva jutott el Burgenland a 150$-os blaufränkischokig, és a Nagy-Eged hegyi kékfrankos 90 pont fölé.
Miért blaufränkisch a kékfrankos, és miért nem kékfrankos a blaufränkisch?
Az elnevezés problémája itt kezdődik, de nem itt ér véget. Választhatunk magunknak kékfrankost blaufränkisch, blauer limberger, blauer lemberger, limberger, franconia, frankovka, frankovka modra, moravka vagy gamé néven, attól függően, hogy a Kárpát-medence melyik szegletének vinotékájában járunk. Ausztriában és Németországban a világszerte ismert blaufränkisch mellett használatos még a lemberger, blauer limberger és a blue limberger. Előbbi 1875-ben, a Nemzetközi Ampelográfiai Bizottsági ülésen került bevezetésre a fajta egységes elnevezésére való törekvés mérföldköveként.
Ám, mivel a tudomány a közelmúltig nem adott kielégítő választ a fajta eredetére, egyik kékfrankostermelő nemzet sem mondott le az általa eredetinek titulált név használatáról. Ma viszont már tudjuk, hogy a szülőhaza a Dalmácia–Ausztria–Magyarország háromszögben található.
A trió jelenleg legtöbbre tartott tagja a Fertő-tó osztrák partjának környékén, Burgenlandban található.
A hűséges Soprontól karnyújtásnyira fekvő borvidék négy különböző régióra bontható: az elsősorban botritiszes édes borairól és fehérborairól híres Neusiedlersee, az emellett Blaufränkisch-ban is jeleskedő Neusiedlersee-Hügelland (a Fertői-tó körül), más néven Leithaberg DAC, a a borvidék középső részén található Mittelburgenland DAC, és a déli Südburgenland.
A Leithaberg DAC (Districtus Austriae Controllatus) kékfrankosainak nagyszerű kondíciót teremt a meszes, palás, gyakran kvarcos alapú Leitha hegység, ami Fertő-tó nyugati parti fekvése által védelmet biztosít a tőkék számára a nyugati széltől.
Mittenburgenland alias kéfrankosország minden szempontból az egyik legtökéletesebb terület kékfrankos számára. A hegyek által körülzárt, a Pannon-síkság melege, a Fertő tó által kialakuló mezoklíma, és az agyagban, homokban és kavicsban gazdag talajok jó vízelvezető képessége együtt teszik egyedülállóvá ezt a vidéket. És az emberek.
Burgenland
Az 1985-ös glikolbotrány óta eltelt harminc évben a szakma mindent megtett, hogy boraik, köztük a nagy kék fajtából készülők is újra szerepelhessenek a csúcsgasztronómiában. Mind a borok, mind az exportadatok arról tanúskodnak, hogy az összefogás, a közösségi marketing, a szorgalom, a tudatosság, a hozzáértés, a szabályzások és a termőhely-központúság elérték céljukat.
És milyen lesz az itt készülő kékfrankos?
A mittenburgenlandi kékfrankos kétszintes DAC eredetvédelmi státusszal rendelkezik, ami a Klassik és a Reserve kategóriát jelöli. Előbbi az alap kékfrankos, ami a szüret utáni év augusztus 1-jén kerülhet forgalomba, tehát körülbelül 11 hónap pincében elöltött idő után, ami jelenthet akár hordós, akár 100%-ban acéltartályos érlelést is. Cél, hogy a Klassik Blaufränkisch megmutassa a fajta karakterét, fűszeres legyen és gyümölcsös, de ne legyen túl könnyű sem.
Reserve Blaufränkisch viszont csak a szüret utáni második év márciusában kerülhet a polcokra, tehát minimum másfél év érlelésre van szüksége a bornak, ami ez esetben szigorúan csak hordóban történhet. A fajta domináns jegyeinek kidomborítása itt is fontos szempont, de a hosszabb érlelés és a jelentősebb hozamkorlátozás már elegánsabb, testesebb, sűrűbb és zamatosabb borokat eredményez.
Délebbre haladva is találunk még nevezetes kékfrankos régiót. Eisenberg DAC, Südburgenland egyik legértékesebb, jellemzően kékfrankosra építő borvidéke, meglepő módon csak az utóbbi időben kapta meg a DAC eredetvédelmi státuszt. Ami ma már egyet jelent az itt készülő, egyedülállóan frissítő savakkal és mineralitással rendelkező kékfrankossal.
Szlovéniában is komoly iskolája van a modra frankinja fajtának
...amit jól mutat az itt megrendezett Nemzetközi Kékfrankos Verseny és Fesztivál is. Sevnicaban minden évben a régió különböző országaiból származó borbírák ülnek össze, hogy eldőlhessen a kérdés, ki érdemli a legjobb kékfrankos címet. 2014-ben szépen szerepeltünk, első helyen végzett a szekszárdi Hetényi Pincészet 2009-es barrique kékfrankosa.
Nagyságrendileg a könnyed stílus uralja a kékfrankospiacot, legnagyobb része a Dolenjska borvidék különlegességnek számító Cviček-be kerül, ami a mi sillerünkhöz hasonló, azzal a különbséggel, hogy fehérszőlő is kerülhet bele. A Száva menti borrégió modra frankinja fajtaborai általában frissek, gyümölcsösek, a mindennapok borai. Ritkán viszont készülnek hosszabb érlelést kapott, komolyabb, komplexebb borok is, aminek létjogosultságát a fent említett borverseny eredményei erősen alátámasztanak. 2015-ben a Žaren Pincészet Modra Frankinja 2011 Barrique bora lett a zsűri kedvence, és a top 20 is alapvetően régebbi évjáratú, érlelt kékfrankosokból állt. Befért még közéjük hat magyar és egy szlovák tétel is.
A kelet pinot noirját körüljáró utazásunk következő állomásai
...is részesei voltak egykoron a történelmi Magyarország borvidékeinek, de minőségi kékfrankosban még nem tartanak ott, ahol a Szlovének és sógoraink, vagy akár mi.
Szlovákia
...hat borvidéke közül három életében játszik fontos szerepet az ország legelterjedtebb kékszőlője, a frankovka modrá fajta. Hozzánk hasonlóan használják rozéik fő alapanyagaként, de gyakran készül belőle késői szüret (neskorý zber) is. Ritka a komoly és drága frankovka modrá, jelenleg inkább az alsó polcra pozicionálják borait, nagyságrendileg 5$ átlagos áron juthatunk hozzá.
Csehország
...borászata Dél-Morvaország környékén virágzik, és a második leggyakoribb kékszőlő a frankovka. Legszebb formáját Znojmo borvidéken mutatja, ahol borai általában hosszan érleltek, gyakran barrikoltak, sötét színűek, közepes testűek, fűszeresek, komoly sav- és tannintartalommal, fekete gyümölcsös jegyekkel. Mégsem találkozunk nagy borokkal a nemzetközi piacon, már 10$ körül beszerezhetjük a kistölgyfahordós példányokat.
A horvát frankovka
...karakterét tradicionálisan a hosszú barrique hordós érlelés adja, ami robosztus, csersavas borokat eredményez. Manapság a trend a könnyedebb stílus, amire a horvát borászok friss, gyümölcsös, világos borok készítésével reagáltak. A déliekhez képest hűvösebb, folyamatosan fejlődő észak-keleti borvidéken Szlavóniában, az olaszrizling mellett, a frankovka a legígéretesebb fajta. A két stílussal kísérletező borászok egyre magasabb minőségű, nemzetközileg is elismert tételekkel jelennek meg a piacon.
Körutazásunk végéhez közeledve érdekes kitekintenünk a kontinensen túlra, és egészen az USA-ig vándorolnunk.
Az Újvilágban nem csak a magyar és az osztrák kékfrankosokat fogyasztják egyre nagyobb lelkesedéssel, hanem a Washington állambeli blue franc-ként is ismert lemberger szőlőből készült borokat is. A tőke valószínűleg a második világháború után indult szerencsét próbálni a szabadság földjére. A különlegességeket kedvelő amerikai borászok elsősorban a pinot noir és a bordeaux-i stílus közötti űrt kívánják betölteni a fajtával.
Blaufränkisch, blauer limberger, blauer lemberger, limberger, franconia, frankovka, frankovka modra, moravka, gamé vagy kékfrankos. A Kárpát-medence kékszőlője, a csiszolatlan gyémánt, amivel osztrák rokonaink után nekünk van a legnagyobb esélyünk meghódítani a világot. Mivel klimatikai adottságaink tökéletesek, és a minőségi borok fogyasztóinak száma is megengedi, hogy a hazai borászok egyre több időt, energiát és pénzt fektessenek az ígéretes és sokoldalú fajtába, nyugodtan lehetünk optimisták, és tölthetjük fel pincénket komolyabb kékfrankosokkal.
Posztoljon a Facebookon vagy az Instagramon nyilvánosan, #kekfrankosaprilis megjelöléssel és nyerjen!
Részletek a Kékfrankos Április Nagykóstolóról>>
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
De'Ricci: generációkon átívelő tisztelet és hűség a terroir iránt
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!