Borászatépítészet: Sauska, az elegáns precizitás
Borászatépítészet 6. rész
2015-10-11 | Polyák Dóra
A Villányi Borvidék neves borászatai közül kortárs építészeti szempontból a legmeghatározóbb a Sauska Pincészet. A természetbe kitűnően illesztett épület anyaghasználatával, tömegformálásával Villány mediterrán hangulatához nagyszerűen igazodik, úgy, hogy közben kialakítására az elegáns precizitás jellemző.
borvidék: Villányi Borvidék
cím: 7773 Villány, 048/10 hrsz.
elérhetőség: http://sauska.hu/
építész: Sugár Péter – RADIUS B+S Kft.
tervezés: 2007/2013
termőterület: 70 hektár
szőlőfajták: merlot, syrah, cabernet sauvignon, cabernet franc, kadarka, pinot noir, kékfrankos
Az idei nyár első igazán forró hétvégéjén, Villány felől érkezve a szőlősorok mögött hamar kitűnik a jellegzetes négy oromfalas, kőburkolatos borászat épülete. A Sauska Pincészet a Szársomlyó és a Jammertal dűlői előtt húzódó viszonylag sík terület közepén, birtokközpontként működik.
Messziről nézve az épületegyüttes tömege kompakt egészként integrálódik a környezetébe, melyhez közeledve egyértelműen több egység rajzolódik ki előttünk. Ez részben a különböző funkciókat, részben a kétlépcsős építkezést tükrözi. A tömegformálással az építész célja a szőlők között szabadon álló épület kifejezése volt.
A borászat jelentős része 2007-ben épült, viszonylag rövid idő alatt. Ekkor készült el a tartályos erjesztőtér, a fahordós pince, palackozó, raktárak és az irodák. Majd folyamatos technológiai fejlesztések következtek, valamint a kóstolótér belsőépítészeti kialakítása és a hozzátartozó nagyméretű terasz kiépítése. Ezután 2013-ban az időközben kinőtt fogadó- és feldolgozó tér bővítésével folytatódott a munka. Ezt látjuk a tömegformálásban is, a Villány felőli oldal faburkolatos részei egyértelműen a bővítést mutatják. Ezzel jelentősen megnőtt a feldolgozótér nagysága, illetve plusz palackos tárolók jöttek létre, valamint egy szociális blokk is helyet kapott itt.
Megérkezve, a beépítést tekintve három épületrészt (tartályos erjesztő, palackozó, logisztikai raktár) különböztethetünk meg, melyeket egy közös udvar kapcsol össze. Ez maga a technológiai folyamat kiindulópontja, ide érkezik be a szőlő és innen kezdjük mi is a bejárást.
Jobbra nyílik az úgynevezett manipulációs tér, ahol a feldolgozáshoz szükséges berendezések sorozatát látjuk, majd innen a feldolgozott szőlő az egy szinttel lentebb található tartályos erjesztőtérbe jut, ahol egy portáldaru segíti a mozgatását. Ez egy hatalmas, egy légterű csarnok, amiben a rozsdamentes tartályokon kívül a nyers betonfelületek és a tetőszerkezet fa szarufái dominálnak. Külső tömegformálását tekintve ez az épületrész a főút felől látható négy nagyméretű oromfalas terméskővel burkolt homlokzat. Az alapvetően kevés nyílással rendelkező zárt falak és a fa szerkezetű tetők a mediterrán országok borászatépítészetére emlékeztet, Villány hangulatához igazodva itt is ezt a tervezési elvet követte az építész.
Az erjesztés után a bor csővezeték rendszeren a fahordós érlelőpincébe jut, ami szintén nagyméretű, dongaboltozatos lefedése a hagyományos pincék karakterét idézi. A csarnokszerkezetű tér alapraszterét a hordók mérete és tárolási elve határozta meg. A dongaboltozaton kialakított zöldtető felületek nemcsak a borászat külső tereinek igényes megoldását mutatja, hanem – ami talán ennél is fontosabb –, a pinceterek állandó hőmérsékletét biztosítja télen-nyáron. Anyaghasználatban itt is a nyers beton és a hordók fa anyaga dominál, mellettük pedig megjelenik az üveg.
A lépcsőház és a lift üvegfelületei mintegy központi elemként úsznak a pinceszinten, melynek túloldalán a palackos érlelő és a készáru raktár van. A lépcsőházon át a palackozóba jutunk, ami már a külső terepszinttel egy síkban van. Ugyanezen a szinten kaptak helyet a kiszolgáló funkciók, úgy, mint a gépészeti tér és a dolgozók szociális helyiségei.
Vendégfogadás
A technológiai folyamatot végigjárva következnek a vendégfogadás tereinek és a külső területeknek a megismerése.
A homlokzatokon használt terméskő burkolat, valamint a fűvel borított zöldtető a beépítéssel összhangban lévő tervezési elvnek felel meg, miszerint a borászat a természeti környezetével alkot nagyon erős egységet. Az épület körül sétálva a kerttervezés szép példáját látjuk; mediterrán növények, örökzöldek, veteményes- és fűszerkert. Rendezett, igényes kialakítás, mely egyfajta átmenetet jelent az épület közvetlen környezete és a táj között.
Az udvarból szintén fa előtetővel fedett lépcső vezet fel a kóstolóteraszra. A hosszas szakmai bejárás alatt többször ide lyukadtunk ki, hogy poharunkban mindig valami újdonsággal induljunk tovább. Így szépen lassan a rozétól a tokaji furminton át, eljutottunk a nagy villányi vörösökig.
Amikor a pincészet egyik csúcstételét, a Merlot Kopárt szagolgattuk, körbenéztünk a teraszhoz kapcsolódó étteremben. A tér hangulatát az elegáns, sötét bútorok és a fa anyaga határozza meg, amit a terasz irányába nyíló, nagyméretű üvegfelületeken beáramló fény tesz kellemessé. Az elburkolt fűtőtest, a megvilágított palacktároló, a visszaköszönő szarufák, mind-mind a szépen megoldott részleteket bizonyítják. Bár az étterem modern stílusú, a szerkezetek és az anyagok az eddigiekkel összhangban vannak.
Végül a teraszon fejeztük be a szakmai túrát, ami rendkívül kellemes hangulatának köszönhetően lassan megtelt, és ahol az utolsó kortyok közben még megtudtuk, melyik dűlő merre található.
Nehezen indultunk tovább, bár a hőségben a nagytestű vörösborok lassabban fogytak, a kitűnően kialakított teraszon a hely szelleme és a panoráma megállította az időt. A közben bejárt épített környezet pedig a nagyfokú precizitást támasztotta alá.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!