A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Év Sommelier-je: Magunknak akarunk bizonyítani

Interjú Angerman Lászlóval

2016-11-21 | Bánlaki D. Stella


Év Sommelier-je: Magunknak akarunk bizonyítani

Nyitásra, 12-re érek a Tantiba, és látszólag Budán ilyenkor még nem éhesek az emberek. Angerman Lászlóval, vagyis Öcsivel a Michelin-csillagos étterem teraszán alapvetően azért ülünk le beszélgetni, hogy az idén elnyert Év Sommelier-je cím kapcsán a sommelier versenyekről, és a Top 100 Bor magazinba ajánlott borairól kérdezzem. De Tanti közvetlen, barátságos bisztró hangulatától nem tudok azonnal elrugaszkodni.


 

Nyitókép: Tanti

 

Kik járnak ide ebédelni, vacsorázni?

Egyelőre 80 százalék a külföldiek aránya, de mi, mint budai étterem, azon dolgozunk, hogy minél több magyart megragadjunk. Ebédre már egész sokan jönnek a környékről, és közülük egyre többen visszajárnak vacsorára is.

 

Ebédhez isznak bort?

A kollégáim és én is minden vendégünknek elmondjuk, hogy ha nem autóval érkeztek, ebédjük mellé is bátran kérhetnek egy-két pohár bort. Egész sokan hallgatnak ránk.

 

Te milyennek látod a hazai borkultúrát most?

A magyar borfogyasztók egyre nyitottabbak a világra, és közben már különbséget tudnak tenni például egy hárslevelű és egy chardonnay között, vagy éppen Tokaj és Eger között. Már nem lehet mindent lenyomni a torkukon, és ez engem is motivál. Szerencsére emiatt egyre kevesebb rossz bor kerül ki a borászatoktól is.

 

Sok alacsony minőségű borral találkozol?

Néha lenne okunk kiabálni a termelőkkel. Most egy kicsit többet jártam az országot és egyre bizakodóbb vagyok például a Balatonnal vagy Szekszárddal kapcsolatban. Az is jó, hogy egyre több a borvidéki összefogás és egységesednek az egyes stílusok.

 

László Angerman Sommelier (@l.a.sommelier) által közzétett fénykép,

Beszélgetésünk a Tanti teraszán

 

Jelentős a magyar borok aránya a Tanti borlapján?

Most már van rajta jó néhány szép hazai bor, de komoly munka volt ezeket megtalálni. Én is csak olyanokat teszek fel a lapra és ajánlok vendégeinknek, amelyeket én is bármikor szívesen meginnék. Az mindig a sommelier felkészültségét mutatja, hogy mit ajánl - bár én a különlegességeket is szívesen bemutatom. Mindig kóstolok valami újat, és amint tudom az új menüt, már jönnek is az ötleteim. Találtam szép turánt, piros bakatort, kabart, fekete leánykát, kövérszőlőt, van kékfrankosunk, kadarkánk és bikavérünk is. Nekem az is szívügyem, hogy a külföldre szakadt hazánk fiainak borait kínálhassam, az én szellemiségemnek fontos, hogy őket is megmutathassam a világnak.

 

Te hol szoktál kóstolni?

Járom a borbárokat, a Bortársaság belső kóstolóit gyakran látogatom, a Magyar Sommelier Club szintén segít a felkészülésben, barátok és partnerek is gyakran hívnak hazai és külföldi borokat felvonultató bemutatókra, illetve a londoni European Young Sommeliers Cup-ra is készülök most.

 

Hogyan készülsz az egyes versenyekre?

Boros mobilalkalmazásokat használok, vannak nagyon jó jegyzeteim szakemberektől. A barátaim minden nap egy-egy új kóstolósorral várnak a Nappali kávéházban. Tegnap például a színes italok volt a téma – hatból ötöt eltaláltam. Nemrég egy Master Sommelier; Brendon Tebbe is itt járt, természetesen, amit tudtam, eltanultam tőle a beszélgetéseink során, és a Master of Wine-esélyes Fiáth Attilával is gyakran kóstolunk együtt. Tematika szerint haladunk és a még homályos pontokat felvilágosítjuk.

 

Év Sommelier-je: Magunknak akarunk bizonyítani

Angerman László és Fiáth Attila együtt gyakorolnak

 

Mennyibe kerül felkészülni egy-egy versenyre?

Szerencsére sokan támogatnak, de ez az életstílus sosem olcsó játék. A napi szintű alkoholbevitel a legrosszabb része. Minden héten legalább száz bort megkóstolunk – csak sporttal tudom ellensúlyozni ennek hatását.

 

Megtérül a befektetett energia? Megéri a magyar közönségnek sommelier versenyt nyerni?

Sokakkal beszéltem már erről, például Szik Mátyás Örökös Magyar Sommelier Bajnokkal. Nehéz ez Magyarországon, még sok mindent le kell tennünk az asztalra, hogy az emberek megértsék, hogy miről szól a mi szakmánk, és megérezzék ezeknek a versenyeknek a súlyát. Talán még mi sem tudjuk ezek értékét pontosan, akkor sem, ha sokat készülünk rájuk.

Hiába, ha fociban nyerünk, kirohanunk az utcára, de ha vívó aranyat hozunk, az nem mozgat meg tömegeket. A sommelier sportnak is mérsékelt a tömegvonzása, de a szakmán belül sokan elismerik. Valójában inkább magunknak csináljuk, mint másnak.

Magunknak, a családunknak és a szakmának akarunk bizonyítani.

 

A szakmának is bizonyítani kell? Nem arról szólnak ezek a versenyek, hogy egy-két profi szorongatja egymást évről évre?

Három-négy emberes versenyek vannak, Szik Mátyás mellett mindenképpen meg kell említeni Cseke Gábort és Varga Norbit, sőt idén feltűnt Tüü Péter és Sutus Attila is. Ebben a körben hihetetlen a csapatszellem, szoros kapcsolat alakul ki: együtt izgulunk, akkor is, ha közben egymás ellen versenyzünk. Ezen kívül is fantasztikus tehetségek vannak a szakmában, legalább tíz főt kapásból fel tudnék sorolni. Nem mindenki alkalmas versenyzőnek, nem mindenki érzi magát jól a színpadon, de ettől még lehet remek szakember. Bizonyos embereknek ha lenne lehetőségük heti szinten tematikusan kóstolni, gyakorolni, akkor akár csapatként is készülhetnénk a világversenyekre. Egyszer majd ezt is megszervezem.

 

László Angerman Sommelier (@l.a.sommelier) által közzétett fénykép,

 

Nem ezért van a Sommelier Club és a Szövetség?
Természetesen ők is ott segítenek, ahol tudnak… A Sommelier Club kicsit többet, mivel A.S.I. tag, naprakész versenyfeladatokkal és aktuális információkkal tudja segíteni a felkészülésünket.

 

Mi lenne a reális cél egy magyar sommelier csapatnak a következő egy-két EB-n vagy VB-n?

Ha most elkezdene egy öt-tíz fős sommelier csapat heti, kétheti rendszerességgel edzeni, akkor abból a körből már kikerülne legalább egy ember, akinek lenne esélye bekerülni a világ tíz legjobbja közé a 2017-es Európa Bajnokságon, vagy a 2019-es Világbajnokságon.

 

Egy ilyen siker híre már kiterelné a magyarokat az utcára?

Ha már a felkészülés idején folyamatos lenne a marketing, a kommunikáció, akkor a győzelem is megmozgatná a közönségünket.

 

Nem kellene ehhez az is, hogy legalább sommelier szakmai képzése legyen Magyarországnak?

Egy sommelier feladatköre annyira összetett, hogy azt talán nem is lehetne egyetlen képzésen megtanítni. Én a Borkollégiumban végeztem és azt követően Mészáros Gabriellától vettem különórákat. Jó lenne a világlátott sommelier-ket idecsábítani, hogy tanítsanak minket. Ez is a jövő, ez is meg fog valósulni.

 

 

Mit tanácsolnál annak, aki ma sommelier szeretne lenni Magyarországon?

Az a legfontosabb, hogy maradjon alázatos. Jelöljön ki olyan személyeket, akiktől akar és tud is tanulni. Járjon borfesztiválokra, kóstolókra, ahol egyszerre sok bort meg tud kóstolni. A legfontosabb pedig az utazás, borászokkal való beszélgetés helyben, a borvidékeken.

 

Heti 100-150 bor megkóstolása után előfordul, hogy otthon kibontasz egy palackot és hátradőlsz vele?

Sokszor. Egy tanárom mondta, hogy a jó bor, amelyet ha kibontasz, egymagad megiszod. Az a bor, amelyikből nem tudsz egy-két pohárnál többet meginni, az nem jó bor. Én egyre inkább az elegáns, nagyon letisztult, komplex borokat keresem a vaskos, sűrű tételek helyett. Jól elvagyok egy alap chiantival, egy jó cabernet franc-nal vagy akár hárslevelűvel.

 

A Top 100 tesztjére három bort ajánlottál, ebből a Szentesi Zengő került be a legjobbak közé. Ezt a bort miért választottad?

A Szentesi Pincészet a Velencei tó fölött található, Szentesi József sokat foglalkozik rég elfeledett fajtákkal, talán ő ezeknek a fő szószólója. Ez a Zengő is nagyon különleges, illatos, sűrű, sokrétű, izgalmas bor, nem mindennapi. Nekem is ezért tetszett.
Én a bor mellé egy bőrén sütött kacsamellet képzeltem el édesburgonyával, nektarinnal, és sok-sok ázsiai fűszerrel.

 

A 100 legjobb magyar bor magazin már megjelent, keresse az újságárusoknál és kövesse a Facebookon!


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!