Ezer kertet Afrikának
Lassú ételek Afrikából 1. rész
2011-03-11 | Tóth Adrienn
A Slow Food biodiverzitást védő alapítványa 2011-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezer kertet hoz létre az afrikai kontinensen. Az ötlet nem újdonság, hanem korábbi, kisebb mezőgazdasági és oktatási projektek folytatása, például olyanoké, mint a Kenyában, Ugandában és az Elefántcsontparton létrehozott iskolai kertek. A cél az, hogy így gyerekek és felnőttek egyaránt elsajátíthassák a fenntartható mezőgazdaság olyan technikáit, mint a komposztálás, a rovarok elleni természetes védekezési lehetőségek, a gazdaságos vízfelhasználás, a helyi zöldség-, gyümölcs- és gyógynövényfajták alkalmazása. Következő összefoglalónkban a témához kapcsolódóan három kenyai terméket ismerünk meg alaposabban.
A csupasz nyakú csirke melle a családfőnek jár
Moloi mushunu csirke
Molo Kenya egy területe, ahol az ott élő kikuyu közösség életében mindig is fontos volt a mushunu csirke, különösen ünnepek alkalmával vagy vendégek érkezésekor. Az országnak ezt a részét különösen erősen sújtották a 2008-as erőszakos események, ahol az emberi halálesetek és a jelentős számú menekült mellett sajnos számolni kell azzal, hogy a csirke és birka állomány jelentős része is odaveszett. Az apró farmok újbóli helyreállítása jelenleg is zajlik.
A mushunu csirkék megjelenése eltér az átlagostól. A nagy testű, általában 3-4 kilogramm súlyt is elérő madarak teste hosszúkás, nyakukat és fejük egy részét pedig nem borítja a testük többi részét takaró fekete, fehér, piros vagy akár kék tollazat. A madarak lassan fejlődnek, vágási súlyuk eléréséhez hat-nyolc hónapra is szükség van.
A csirkék gondozása hagyományosan a nők és a gyerekek dolga errefelé. Az állatokat a szabadban tartják, takarmányuk kukoricából és más zöldségfélékből áll. Ivóvizükhöz szervezetük erősítése és a betegségek elkerülése végett apró aloe vera darabokat adnak.
A levágott állatokat függetlenül attól, hogy párolják vagy sütik, rizzsel vagy ugalival, egy helyi kukoricamáléval tálalják. A hagyományok azt is megszabják, melyik családtag a csirke mely részét fogyaszthatja el, a nyakat és a szárnyakat a nők és a lánygyerekek kapják, a comb a férfiaké és a fiúgyerekeké, míg a mell a család fejének jussa. Az apró, barna héjú tojásokat lepény és kása ételekhez használják.
A 2009-ben létrejött Slow Food Presidium jelenleg harminchét termelőt tömörít, céljuk, hogy újra elterjesszék ezt a csirkét és nemzetközi szakértők bevonásával optimalizálják tartási körülményeiket és javítsák egészségi állapotukat.
Hamuval tartósítják a joghurtot
Pokoti hamujoghurt
Kenya Nyugat-Pokot vidékén, a Tarsoi, Tartur, Lition és Chaunet falvak lakói régóta készítenek egy speciális joghurtot, amit egy fa hamujával gazdagítanak. A joghurt alapjául tehén vagy kecsketej szolgál, amelyhez az itt honos cromwo fa hamuját keverik. A lakosság, különösen a pásztorok étrendjének fontos részét képező hamujoghurtot az itteniek mala ya kienyejinek vagy kamabele kambounak nevezik.
Mivel az állattartás és vele együtt a rendelkezésre álló tej mennyisége az utóbbi időben visszaesett, veszélybe került a hamujoghurt is. A túlélést gátolja még az a tendencia is, hogy a lakosság mostanában elfordul a hagyományos, helyi élelmiszerektől. Így hamujoghurtot manapság már csak néhány család állít elő, főleg saját felhasználásra, ritkán kerül belőlük a piacra.
A joghurthoz nyers tehén vagy kecsketejet használnak, ezeket nem keverik össze, hanem külön dolgozzák fel. A tehéntejből készült terméket fogyasztják a férfiak, míg a kecske tejéből nyertet, amely jellegzetes aromákkal és különleges tápértékkel rendelkezik, inkább a nők és a gyermekek eszik.
Az állatokat naponta kétszer fejik, majd a tejet egy kulacsszerű tárolóba gyűjtik, amelyben három napig állni hagyják. Ezt követően elválasztják a savót alvadéktól, a kulacsot újra visszazárják, és rendszeresen, bizonyos meghatározott mozdulatok alkalmazásával felkavarják. Ha a joghurt elkészül, hozzáadják a hamut, amely fertőtlenítő tulajdonságokkal bír és egyedi aromákkal, valamint egy fényes szürke színnel gazdagítja a tejterméket.
A helyi Presidiumot 2009-ben alapították és jelenleg száz joghurtkészítőt foglal magába. Céljuk, hogy közösen optimalizálják az egyes technológiai lépéseket, és hívják fel a régióban élők figyelmét erre a gasztronómiai örökségre.
A talajvédő sütőtök
Larei sütőtök
Lare tájegység Kelet-Afrika legnagyobb hegyvidéki erdősségében található, amely mostanság drámai módon tapasztalja meg az éghajlat változását az esős időszak átalakulásával, ez pedig komoly befolyást gyakorol a helyi élelmiszertermelésre. Az egyik olyan termék, amely pozitívan befolyásolhatja ezt a fordulatot, a helyi, larei sütőtök.
Ez a növény nagy termésmennyiséget produkál, és a tök mellett levelei is ehetőek. Ezért jó az embereknek, de a talajnak is fontos, mert takarja, védi azt. A virágai pedig vonzzák a méheket, így fokozva más növények beporzását. A larei sütőtök ellenségének a külföldről származó fajtársai számítanak, amelyek gyorsabban nőnek és még nagyobb a termőképességük.
A larei sütőtök ovális formájú, mérete három és öt kilogramm között változik. Héja világoszöld, fehér csíkokkal díszített, míg húsa - az általunk is ismert sütőtökökhöz hasonlóan - narancssárga. Általában az esős évszakban ültetik el, amely arrafelé márciusra és áprilisra esik, és ezt követően hat hónappal szüretelik le. A termést hagyományosan földbe vájt gödrökben tartották, amelyet szénával borítottak, de ma már épített csűrökben raktározzák őket. A magok egy részét félreteszik a következő ültetéshez, de gyakran cserélgetik is egymás között a termelők.
Ezt a sütőtökfélét sokféleképpen felhasználják, leveléből különböző zöldségételek készülnek burgonya és bab hozzáadásával. Magas tápanyagtartalmuk miatt a csecsemők és a legyengült idősek táplálására kifejezetten alkalmasak. A tök húsából lisztet csinálnak, amelyet búzaliszttel kevernek, hogy ebből aztán lepénykenyeret süssenek. Kipréselt levét megisszák, magjainak lisztjéből pedig kását készítenek vagy orvosi célokra használják fel.
A Presidiumot itt is 2009-ben alapították, jelenleg harminc tagja van, nyolc férfi és huszonkét nő. Céljuk a legjobb növények közös kiszelektálása, és a sütőtökből készíthető termékekről szóló tanfolyamok szervezése.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!